A talajmegújítás úttörői

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2021/03/12

Diriczi Zsombor,
ügyvezető

Egy cég történetének alakulása sok izgalmas momentumot rejteget. Így van ez a Démétér Biosystems Kft. esetében is, mert amikor Diriczi Zsombort a Démétér név eredetéről kérdeztem, akkor egyrészt kiderült a műveltségem görög hiányossága, másrészt, hogy Démétér a talaj, a mezőgazdaság görög istennője. A fiatal szakember azt is hozzátette, hogy ő azért is jártas ezen a területen, mert régészetet tanult, s itt szerezte az első diplomáját. A régészet fiatalkori álomként vált valóra. A Biosystems azt hivatott kifejezni, hogy ökológiai szemléletet képviselnek a cég munkatársai.

Új talajművelési technológia

A fiatalkori álom megvalósításával azonban véget is ért a régészettel való foglalkozás, mivel a Diriczi család mindkét szülői tagja a mezőgazdaságban valósította meg önmagát, és építettek karriert. Az édesapa ismert növényorvos a mezőgazdaságban, míg az édesanya is az apa által, 1998-ban alapított cégnél dolgozik. Zsombor sorsa tehát már kiskorában eldőlt, de a szülők jó érzékkel hagyták, hogy a fiúk tegyen egy kitérőt. S ez a kitérő ma már hasznossá vált, hiszen, az ügyvezető a régészetben tanult tudást is jól tudja hasznosítani. Például a talajművelésben, mivel a régészetben komolyan foglalkoznak a talajjal, annak összetételével, a terepmunka fontosságával, a talaj mintavételével, és sorolhatnánk tovább. Magyarán, a talaj a régészetben is „munkaeszköz”, ezért az ott tanult ismeretek nem vesztek el. A régészettel kötött „házasság” 2013-ban, a tanulmányok befejeztével véget is ért. Zsombor 2014-ben már a cégalapításon is túl volt, így a talajok mintavételével már a talajmegújító technológia keretében kezdett el foglalkozni. De, hogy a szakmai tudását tovább bővítse, Zsombor elvégezte a Szent István Egyetem agrármérnöki szakát is, így másoddiplomával a zsebében már kellő agrártudással, ismerettel vértezte fel magát. S persze, a szülők is segítik a fiatal szakembert.

A kezdeti években több ezer talajmintavételből képet kaptak egy-egy régió talajának az állapotáról. A munka során egyre több megrendelést kaptak a talajállapotok javítására, mert a gazdálkodók felismerték, hogy nagy szükségük van a Démétér Biosystems Kft. által kínált újszerű technológiára. Ami sajnálatos, hogy sok gazda nem foglalkozik a talajjavítással, bár például az agrár-környezetgazdálkodási programban kötelező a talajtani szakértő által készített tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. Ez a terv azonban gyakran a fiók mélyére kerül, és marad minden a régi kerékvágásban. 

Diriczi Zsombor vállalkozása 2015-ben bővült azzal, hogy idehaza is megnőtt az érdeklődés az új talajművelési technológia iránt, ami azt takarja, hogy ezek a gazdálkodók nem szántanak. Ez a talajmegújító mozgalom az Egyesült Államokból, s Dél-Amerikából indult, a magyar gazdálkodók kezdetben internetes fórumokon cserélték ki a véleményüket, és szerezhettek új tudást. Az ügyvezető azt tapasztalja, hogy öt év után már egyre jobban terjed ez a tudás a hazai termelők körében is. És egyre bővül az a szakmai fórum is, ahol a szakmai ismeretek, tapasztalatok átadhatók.

A talajreform egyik alapköve a takarónövény-technológia megvalósítása. A jó talaj teszi lehetővé a jó gazdálkodást, s ehhez a takarónövények vetése elengedhetetlen feltétel. A cég szakemberei jó érzékkel kötötték össze a zöldítési, AKG-programot a talajjavítással. A zöldítés keretein belül az egyik gyakorlat az ökológiai jelentőségű területek (röviden EFA) fenntartása. Ez minden 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóra nézve kötelező, nekik szántóterületük legalább 5 százalékának megfelelő kiterjedésű EFA-t kell kijelölniük. Ide sorolhatóak a parlagon hagyott területek, bizonyos másodvetések vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett földek. Ahhoz, hogy a gazdálkodó profitáljon a zöldítésből, a legjobb takarónövényeket gyűjtötték össze, amelyekkel a gazda két legyet üthet egy csapásra: teljesítheti a zöldítés követelményeit, és a talajait is javíthatja. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy áldásos hatással vannak a talajra az EFA-ként elszámolható kultúrák. A saját receptúra alapján összeállított takarónövény keverékeik már több tízezer hektáron bizonyítottak Magyarországon, és a környező országokban is. Valamennyi minőségű területre segítenek megtalálni a megfelelő takarónövény keveréket, amelyek növelik a talaj biológiai aktivitását, javítják a vízelvezetést, és a talaj szerkezetét, s csökkentik az eróziót. A keverékek a zöldítésben, és az AKG-s támogatási rendszerben is elfogadottak. 

Takarónövény keverékek

A másodvetés ökológiai jelentőségű, a másodvetésnek legalább 2 faj keverékének kell lennie (a teljes lista megtalálható a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv 43. oldalán), jelentette ki az ügyvezető. A vetésnek július 1. és október 1. között kell megvalósulnia, minimum 0,25 hektáron, fogalmazott Diriczi Zsombor. Másodvetésben kiválóan alkalmazható a homoki zab, az alexandriai here, a bükkönyfélék, a facélia vagy a talajművelő retek. A nitrogénkötő növényekkel borított területeknek is legalább 0,25 hektárt kell kitenniük. A nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak fokozottan figyelniük kell a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat nitrogén hatóanyag-kijuttatásra vonatkozó előírásaira, ezek be nem tartása esetén ugyanis a nitrogénmegkötő növénnyel bevetett parcella nem számolható el EFA-ként a zöldítésen belül. A nitrogénmegkötő növények közül az ügyvezető a lóbabot, a szegletes ledneket, és a takarmányborsót említi, mint jól bevált, hasznosítható növények.

A folyamatos talajtakarás számos előnyt biztosít a szántóföldeknek, a legelőknek, a gyümölcsösöknek, és a kerteknek. Az ügyvezető az előnyöket sorolva elmondta, hogy ellenőrizhető a szél- és vízerózió, mivel a talajtakaró megvédi a talajt a víztől és a széltől, egy helyben tartja a talajt, és vele együtt az értékes szerves anyagot, és a tápanyagokat. Csökken az evaporáció, vagyis a talajt védő réteg csökkenti a párolgást, így több nedvesség marad a talajban a növények számára. A talajt védő pajzs szabályozza a talajhőmérsékletet, a talaj hideg időben melegebb, meleg időben hűvösebb lesz. Akárcsak mi emberek, a talaj táplálékhálója is akkor funkcionál a legjobban, ha kiegyenlített a hőmérséklet. A tömörödöttség is elkerülhető, mert a csupasz talajra lehulló eső a talajtömörödés egyik oka. Amikor a talajt védő réteget éri az eső, akkor az elnyeli az esőcsepp energiáját. A takarónövények elnyomják a gyomokat, a folyamatos talajtakarás limitálja a gyomcsírák számára elérhető napfény mennyiségét. A talajvédő pajzs biztonságos élőhelyet jelent a talaj felett, és a talajban élő életformáknak is. A folyamatos talajtakarást egyszerűen ellenőrizhetjük: csak nézzünk le a talajainkra és kérdezzük meg, hogy a talajfelszín hány százalékát fedi a szármaradvány. Az eróziót először meg kell fékeznünk, csak így tudjuk elkezdeni a talajépítést. A cél az, hogy a talajaink 100 százalékát lefedjük zöld növényekkel vagy szármaradvánnyal a tenyészidőszak alatt, és azon kívül is. A takarónövénnyel tulajdonképpen a szántást hagyhatjuk el, mert a takarónövények gyökérzete, majd a biomassza jó minőségű talajt, és magágyat biztosít a főnövényzetnek, hangsúlyozta Diriczi Zsombor.

Talajegészség konferenciák

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Démétér Biosystems Kft. nemcsak a takarónövények vetőmagkeverékeit, a teljes talajreform technológiát, természetes tápanyagokat kínálja, hanem 2017 óta már több talajegészség konferenciát is szerveztek. S ott vannak minden olyan rendezvényen, eseményen, fórumon, ahol a gazdálkodóknak közvetlenül is elmondhatják a tapasztalataikat, átadhatják a tudásukat. A talajmegújítást hirdető szaktanácsadó csapat tagjai kiváló, fiatal szakemberekből áll, akik a mezőgazdaság minden területén otthonosan mozognak. A cég szakképzett szaktanácsadói az ország egész területéről várják a megkeresést, mivel nem csak vetőmagot, szaktanácsadást, hanem teljes termesztéstechnológiát adnak át a gazdálkodónak, ami hosszabb távon bőségesen kifizetődik. Szükség is van erre a hosszabb távra, mert 7-8 év kell a teljes átálláshoz, ahhoz, hogy a talajreform diktálta talajminőség kialakuljon. De ennek megvalósításához a gazdálkodónak is új gondolkodásra, szemléletre van szüksége, zárta mondandóját Diriczi Zsombor.  

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai