Az orosz embargó várható hatásai

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/09/10
Címkék: orosz embargó, orosz baromfipiac, baromfiágazat, Oroszország, orosz-ukrán

A magyar baromfitermékek orosz piacán már az orosz–ukrán konfliktus előtt, 2014 májusában jelentkeztek a problémák, amikor az orosz illetékes hatóságok 14 magyar élelmiszer-feldolgozó termékeire „ideiglenes” korlátozást vezettek be. Ezt máig sem oldották fel, sőt augusztus elején az orosz fél az EU és USA szankcióira válaszlépésként az EU tagországokból származó élelmiszer- ipari és mezőgazdasági termékekre teljes embargót vezetett be.

Okok, előzmények

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet részéről február–március hónapokban végzett ellenőrzések alapján az említett 14 élelmiszer- ipari üzemre bevezetett tilalmat az FM is úgy értelmezte, hogy az orosz fél a megállapított hiányosságok kiküszöbölése után azt megszünteti – ez azonban máig sem történt meg.

A minisztériumi vezetésnek ezért az volt a véleménye, hogy a tilalom bevezetésének diplomáciai okai vannak, amiért azokat ugyanilyen úton lehet rendezni. Nos, mostanra a helyzet olyannyira rosszabbodott, hogy augusztus elejétől – ezúttal már politikai válaszlépésként – teljes embargó lépett hatályba az Oroszországba irányuló EU-ból, Norvégiából, USA-ból, Ausztráliából, Kanadából származó exporttermékekre, így természetesen a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre is.

Az így kialakult helyzet teljes ismeretéhez az is hozzátartozik, hogy közben július végén Oroszország leállította a tej- és tejtermékek behozatalát Ukrajnából, de korábban már a burgonyáét, majd sertéspestisre hivatkozva a sertéshúsét is.

Látható, hogy Oroszország az orosz–ukrán konfliktus és az EU-szankciók következményeként – de attól függetlenül is – a gazdasági (piaci) és a katonai hadviselés különböző módjait is latba vetette. A nemzetközi piacokra gyakorolt hatások igen sokrétűek lehetnek, de maga az orosz gazdaság is valószínűleg károkat szenvedhet, ezért a konkrét helyzet változásai – azok mértéke – jelenleg beláthatatlanok.

A hazai baromfipiac helyzetének megítélése

Mielőtt a nemzetközi hatások és reagálások részleteire térünk, röviden utalni kell a magyarországi agrártermékek problematikájára. Magyarországon a sertés- és baromfihús exportján kívül az embargó a zöldség-gyümölcs ágazatot érinti érzékenyen, bár nem az egész export 6–7%-át kitevő kiesés, hanem az idei fejlesztések többlettermékeinek elhelyezése miatt, amit éppen az orosz piacra terveztek.

A baromfiexport kiesése a feldolgozó vállalatokat különbözőképpen érinti. Néhány cég jelentős mennyiségben és értékben szállít baromfihúst és főleg tovább feldolgozott termékeket, így például a szentesi Hungerit Zrt. és a szarvasi Gallicoop Zrt., de szinte minden exportáló üzemet érhet kár.

Az élelmiszerek exportjának bojkottja azonban nemcsak a hazai export kiesése, hanem az EU más tagországaiban emiatt visszamaradó árumennyiség dömpingszerű beözönlése következtében teheti tönkre a hazai piacot. Az ilyen módon keletkező árletörések az üzemek rentabilitását rontják, ezenkívül beszorulhat nagy mennyiségű legyártott termék.

A nemzetközi baromfipiacot és az embargót illetően a továbbiakban a nemzetközi szaksajtó közleményei alapján térünk ki az ágazat néhány területére

(forrás: WATTAgNet.com/Russia bans... 2014. augusztus 7, 8, 13.)

Az USA-t érintő változások

Vladimir Putyin a hónap elején aláírta az agrárimportot korlátozó rendeletet azokra az országokra vonatkozóan, amelyek az ukrajnai helyzettel kapcsolatban gazdasági szankciókat vezettek be Oroszország ellen. A rendeletet augusztus 6-án végrehajtották.

Mivel a rendelet nem specifikálja az importkorlátozott termékeket, ezért maga a rendelet utasítja a kormányokat egy lista elkészítésére, egyúttal kijelenti, hogy a korlátozás egy évig marad érvényben.

Az USA Baromfi és Tojás Export Tanácsa (USAPEEC) és a Nemzeti Csirke Tanács (NCC) megállapította, hogy az amerikai baromfi egyike a korlátozott áruk listájának. Oroszország egyébként az amerikai baromfi második legnagyobb felvevőpiaca, 2013-ban 267 000 tonnával. Ugyanakkor az USA exportpiacán egyre kisebb jelentőségű, jelenleg 7%-át teszi ki a teljes exportnak, míg a ’90-es évek közepén ez 40% volt. Ezért a szakmai szervezetek azt tartják, hogy az embargó nem lesz nagy hatással az amerikai baromfiiparra.

Az USA szakmai szervezetei szerint a tilalom vélhetően Oroszország saját polgárai számára lesz leginkább hátrányos, és sajnálatukat fejezik ki, hogy az orosz fél intézkedése politikai indíttatásból történik. Az Amerikai Farm Iroda Szövetség (AFBF) elnöke szerint a máris heti 2–3%-kal emelkedő baromfiárak az orosz fogyasztókat sújtják leginkább.

Az USA szakmai szervezetei mindazonáltal remélik, hogy a kormányok olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek hamarosan visszaállíthatják a normális kereskedelmi viszonyokat.

A latin-amerikai országok várható szerepe

Benjamin Ruiz, a Web-oldal szakírója szerint úgy látszik, hogy Brazíliáról és annak baromfiiparáról továbbra is beszélni kell. A nyugati országok Oroszország ellen életbe léptetett szankcióira válaszlépésként az orosz fél a nevezett országokból leállította az importot – de kihez forduljon most Oroszország?

Brazília

Igen, például Brazília jöhet szóba. A brazil csirketermelők készek nem több és nem kevesebb, mint 160 000 tonna extra mennyiséget leszállítani, ami pontosan megfelel az USA kvótájának, és több mint 2,5-szerese a tavalyi brazil exportnak.

A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) szerint 25 exportképes vállalat van, amelyek közül 20 rendelkezik Oroszország felhatalmazásával. Hogy Brazília mennyire alkalmas az ellátó szerepre, azt a Szövetség a nemzeti baromfiipar kiváló tulajdonságaival támasztja alá. Eszerint Brazília természeti adottságainál fogva is óriási gabonatermeléssel, integrált csirketermeléssel, kifogástalan állategészségügyi státusszal, jó piacpolitikával és exporttapasztalatokkal rendelkezik, emellett folyamatos befektetésekkel ágazati fejlesztéseket eszközöl.

A szakmai szervezetek rámutatnak a fentieken túlmenően Oroszország élelmiszer-ellátási helyzetének sebezhetőségére is. Erre jó példa, hogy Oroszország 3 millió tonna csirkét termel évente, pontosan annyit, mint Mexikó, ugyanakkor lakossága 145 millió a mexikói 121 millióval szemben, továbbá a nagy termelőktől való földrajzi távolságai jóval nagyobbak.

Az előbbiekben már említett Amerikai Farm Iroda Szövetség (AFBF) elnöke szerint a kialakult helyzetnek nem a politikusok – akik a döntéseket hozták – a legnagyobb vesztesei, hanem az orosz fogyasztók. De vajon érdekli-e az oroszokat, hogy a brazil csirketermelés jóval olcsóbb?

Argentína

Miután Oroszország bevezette az embargót a nyugati országokkal szemben, megbeszéléseket folytat argentin vezetőkkel a két ország közti mezőgazdasági kereskedelem kibővítésére.

A tárgyalásokat Argentína kezdeményezte, Oroszország ezt üdvözölte. Szergej Dankvert, a Rosselkhoznadzor (Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelet) elnöke és Pablo Anselmo, Argentína oroszországi nagykövete telefonon tárgyaltak egy argentin kereskedelmi delegáció oroszországi látogatásáról. A delegáció tagjai: az argentin mezőgazdasági miniszter, ipari miniszter, külügyminiszter-helyettes, valamint az Orosz-argentin Államközi Bizottság társelnöke. A látogatás megbeszéléseinek tárgyát a két ország kooperatív együttműködésének kérdései képezik, ezek természetesen magukban foglalják az export-import tevékenységet is.

Az argentin vezetők egy előzetes kormányközi találkozót javasolnak, melynek alkalmával sürgősséggel tárgyalnának az argentin agrártermékek (beleértve a baromfitermékeket is) Oroszországba irányuló exportjának növeléséről. A javaslatra az orosz fél nyitott, az Orosz- Argentin Kereskedelmi Gazdasági Tudományos és Technikai Államközi Bizottság ülését szeptember közepén Moszkvában kívánják megtartani.

Mi várható? – elemzések

(Forrás: Magyar Mezőgazdaság 69:33.5. o.)

Londoni pénzügyi elemzők is – a már fent említett több véleményhez hasonlóan – azt jósolják, hogy az embargónak maga Oroszország lesz a legnagyobb vesztese. Az egyik elemzőház, a Capital Economics két vezető közgazdásza tanulmányban valószínűsíti, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz. Kimutatták, hogy Oroszország a tilalom alá került élelmiszerekből tavaly 25 milliárd dollár értékben vásárolt, ebből az USA-tól és az EU-tól 9,5 milliárdért. Ez a teljes orosz inflációs kosár 2%-át teszi ki.

Az orosz kormánynak azt az állítását, hogy a keletkezett áruhiányt majd a hazai, helyi termelők pótolják, az elemzők azzal cáfolják, hogy ez más eddigi esetekben sem történt meg, így most sem fog, ehelyett az árak emelkedésére kell számítani, amire a közgazdászok példákat is hoznak fel. Azt is kilátásba helyezik, hogy az importtilalom növeli a jegybanki kamatemelések esélyét.

Az EU gazdaságaira gyakorolt hatás valószínűleg csekély lesz. Az EU évente 7 milliárd dollár értékben exportált a most importtilalommal sújtott termékekből, ami a teljes EU-export 0,1%-a. Egyedül Litvánia tűnik komolyabb vesztesnek, ahonnan a GDP 2,5%-át szállítják az orosz piacra.

A londoni Standard Bank szerint az orosz mezőgazdaság nem lesz képes gyorsan reagálni a kialakult ellátási hiányra, mivel az élelmiszerek az orosz inflációs kosárnak egyharmadát teszik ki, a hazai élelmiszer-termelő ágazat pedig „fényévekkel jár” a nyugati agrárszektorok mögött, többek között súlyos szerkezeti problémákkal küszködik.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai kiszámolták, hogy az importkorlátozások az orosz élelmiszer-inflációt 3 százalékponttal, a teljes fogyasztói kosárra számolt inflációt pedig 1 százalékponttal emelik. A csoport elemzői szerint az ellátási sokk negatív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre is, emiatt a cég 1,3%- ról 1%-ra rontotta Oroszország 2015. évi GDP-növekedési prognózisát.

Ez is érdekelhetiElhúzódó orosz sertéshúsembargóA keleti nyitás éve lehet 2014