2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elsődleges az innováció

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2021/03/17

A Róna Ker-Tész Kft., amely szoros szimbiózisban dolgozik a Róna Mg Szövetkezettel, meghatározó szereplője a hazai kiskereskedelmi, friss zöldségek piacának, hiszen a vöröshagyma és a sárgarépa kereskedelemnek a 13-15 százalékát bonyolítja. 

Nagy József,
elnök

Mielőtt elmélyednénk a cég(ek) tevékenységeiben, fontos elmondani, hogy Nagy Józsefnek, a szövetkezet elnökének az élete egybeforrt a szövetkezetével, hiszen a ma 74 éves szakembernek 14 éves kora óta van szoros kapcsolata a céggel, így a nehézségeket, és a sikereket is együtt élték meg. Nagy József családi okok miatt már a jogelőd szövetkezetben, a nyári szünidőkben is munkát vállalt, mivel az édesapa elhunyt, és az öt testvér félárván maradt. Gondoskodni kellett a családról, Szabadszálláson és környékén pedig csak a mezőgazdaság tudott munkát, és tisztességes fizetést biztosítani a diák munkásoknak is. Az elnök hatvan év után is hálával gondol az 1961-ben megalakult szövetkezeti vezetőkre, mert a diákévek alatt anyagilag is segíthette két testvérét a tanulásban. 

Nagy József az általános iskolát a szabadszállási Alsó-Fekete tanyasi iskolában fejezte be, míg a középiskolát a kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban végezte. A további karrierjét is a szövetkezet segítségével építette, hiszen az egyetemi mezőgazdasági gépészmérnöki diplomáját, amit a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett – s amit közgazdasági szakmérnöki diplomával is megtoldott – a szövetkezet ösztöndíjasaként tudta megszerezni.

Komplex technológiai beruházások

Az elnök a Róna Mg Szövetkezet jogelődjénél, a nyári szünidei kilenc év, és a diploma megszerzése után 1970-ben, azaz ötvenkét éve létesített munkaviszonyt, ahol 1983-ig dolgozott gépesítési ágazatvezetőként. Innentől kezdve, aktívan vehetett részt a szövetkezet fejlesztésében, így több beruházási projekt lebonyolítása, szárítók építése, gázvezeték építés, komplex technológiai beruházások, konzervgyár üzemeltetése fűződik a nevéhez. A kitartó, innovatív gondolkodású szakembernek csaknem két évtizedes munkáját is elismerték azzal, hogy 1989-től a szövetkezet igazgatóságának elnökének választották meg. Ennek már több mint harminc éve, azóta is folyamatosan tölti be az elnöki posztot, nem véletlen, hogy Nagy József úgy fogalmazott, hogy „ez az első munkahelyem, egyben a második „családom”.

Az elnök életútjából is következtethetni lehet, hogy neki és a munkatársaknak köszönhető, hogy a szövetkezet évről évre erősödött, fejlődött. Az elmúlt félévszázad bővelkedik az eseményekben, legalább húsz olyan mérföldkövet kellene megemlíteni, amelyek jelezték, hogy milyen új irányt vett a tevékenységük. Az innováció már akkor is fontos volt a szövetkezet mindenkori vezetésének, amikor még nem volt divat erről beszélni. A jogelőd szövetkezet a megalakulásakor növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak. Akkor három testvér – Papp Kálmán vitte a növénytermesztést, Júlia az állattenyésztést kapta, László a kertészeti ágazat vezetője volt – osztozott meg a vezetésen. Kezdetektől fúrt kutakból öntözték a zöldségféléket, amit a nagybani piacon értékesítettek. De foglalkoztak vetőmagtermesztéssel, majd a szántóföldi területek öntözőberendezéseinek megépítésével átalakult a termesztési szerkezet, és 1973-ban megkezdődött a szántóföldi kertészeti termesztés, amit feldolgozóiparnak értékesítettek.

További előrelépést jelentett a saját élelmiszer-zöldség feldolgozás, zöldségszárítás exportra történő megindítása. Újabb mérföldkövet hozott az 1992-es év a Róna Mg Szövetkezet megalakulásával. Ez azért volt fontos, mert a szövetkezet látja el ezt a kötelezettséget, amit társadalmi felelősségvállalásnak hívnak. Ma is másfélszáz nyugdíjasnak biztosítanak a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket, s nem utolsó sorban a szociális alap működtetésével elősegítik a szociális helyzetük javítását is. A Róna Ker-Tész Kft. megalakítását is az élet kényszeríttette ki, mivel megváltoztak a gazdasági körülmények, a piaci igények, és csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A kft. vállalkozási forma az Európai Unióban is konform gazdálkodói szervezet. A termelés, és az infrastruktúrafejlesztés is igazodott a piaci igényekhez, ma már komplett feldolgozás, tárolás, hűtőház áll rendelkezésükre.

20 éves márkanév

A Róna Mezőgazdasági Szövetkezet 1595 hektáron gazdálkodik, ebből 136 hektár a tagok „integrált háztáji területe” éves árbevételük meghaladja a 2 milliárd forintot, STÉ 2.743.376 euró.  A több mint 20 éves márkanév alatt, évente több mint 20 növényfajt termesztenek, s a hazai piaci részesedése vöröshagymából és sárgarépából 13-15 százalék. A foglalkoztatottak száma a két cégben együttesen meghaladja a 170 főt, s a tagi vállalkozóknak nagyszámú bérmunkát biztosítanak. Az elnök végül azt hangsúlyozta, hogy büszke arra, hogy egészséges termékeket értékesítenek. Egyik fontos termékük a zöldség chipsz, de újdonság a saját levében sterilizált adalékanyag mentes cékla, csemegekukorica előállítása. A kieső zöldségféléknek a hasznosítása komoly szakmai kihívás volt, de az új feldolgozócsarnokban már egyebek közt a répa kockázását, korongozását is gépesítették. Most fejlesztik a zöldségkrémek elnevezésű terméket, amelyet tartósítószer nélkül visznek exportra és a hazai piacra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza