Hogyan lehetnénk nagyobb paradicsom hatalom? - Beszélgetés Nagy Árpáddal, a szegedi Floratom Kft. ügyvezető igazgatójával

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Bátyi Zoltán, 2021/03/18

Már az itt fellelt információk elegendőek ahhoz, hogy alaposabban is megismerkedjünk a Floratommal. Különösen annak ismeretében, hogy a kft. napjainkban is az ország öt legnagyobb, paradicsom-termesztéssel foglalkozó termesztési egysége közé tartozik. A cég bemutatására Nagy Árpádot, a kft. ügyvezető igazgatóját kértük fel. De mielőtt rátérnék arra, hogyan is alakult a Floratom története, érdemes az ügyvezetővel is megismerkednünk, hiszen, ami a munkahelyéhez kapcsolódó hűséget illeti, egészen különleges életpályát tudhat maga mögött. Az 1954-ben született szakember olyat mondhat el magáról, amit alighanem csak nagyon kevesen – immár 45 éve, megszakítás nélkül ugyanannál a vállalkozásnál dolgozik, élettörténete egybeforr tehát az általa immár évtizedek, egészen pontosan a rendszerváltás óta irányított céggel. 

– Nagyszüleim jelentős földterülettel rendelkező gazdálkodók voltak, és a mezőgazdaság iránti érdeklődésemet, szeretetemet tőlük örököltem. Bár Makón születtem, három éves koromtól élek Szegeden, ahol a középiskola elvégzése után nem is volt kérdés számomra, hogy a KecskemétiKertészeti Főiskolára jelentkezem, amelynek elvégzése után lediplomáztam a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán is. Második diplomámat már a munkám mellett szereztem meg, ugyanis 1977-ben lettem a szegedi Felszabadulás Tsz kertészmérnöke – idézte fel pályakezdését Nagy Árpád. 
Mint megtudtam tőle, a szövetkezetből 1992-ben alakult meg a Floratom Kft., amit azóta is ügyvezetőként igazgat. Az akkor 6 hektár üvegházzal rendelkező, mindössze 70 dolgozót alkalmazó vállalkozás országos hírű karrierje 1994-ben indult el, amikor – mint arról már szó volt – elsőként valósították meg a talajnélküli termesztést hazánkban.  

– Mi a grodan paplanos megoldást választottuk, amely teljes egészében természetes bazaltból készült kertészeti kőzetgyapot, és számításaink beváltak. A miközben költségeink csak 20 százalékkal nőttek, kétszer akkora termést tudtunk betakarítani. Így a cég termelt annyi nyereséget, hogy folyamatos bővítésekbe kezdhettünk, ma már 18 hektárnyi, termálvíz energiával működtetett üvegházban állítjuk elő termékeinket, 220 dolgozót alkalmazunk, és éves árbevételünk elérte az 1,8 milliárd forintot. Három hektáron paprika, szintén 3 hektáron gerbera terem, míg a fennmaradó 12 hektárról paradicsomot takarítunk be – mondta el Nagy Árpád, aki ennek ellenére sem elégedett igazán. 

– Sajnos gazdaságunk az elmúlt 3-4 évben, bármennyire is jó munkát végzünk, nem tud jelentős profitra szert tenni. És ennek csak egyik oka, hogy üvegházaink egy része már harminc éves, vagyis korszerűsítésre lenne szükség. De hogyan valósítsuk ezt meg, amikor az utóbbi öt évben a bérköltségek 35-40 százalékkal nőttek? Hozzáteszem, mivel más ágazatokban is jelentős bérfejlesztések történtek, ez a fizetés, ami esetünkben úgy havi 220 ezer forint átlagban, sem igazán vonzó Szegeden. Egyre nehezebben találunk olyan jó munkaerőt, aki megfelel az elvárásainknak, hiszen ezt a pénzt könnyebb munkával is meg lehet ebben a városban és környékén keresni. Viszont többet fizetni, a korábban említett okok miatt, jelen helyzetünkben nem tudunk.

Most különösen nem, ugyanis a pandémia rendkívül érzékenyen érintette a mi gazdálkodásunkat is. Mint említettem, három hektáron gerberát termesztünk, amit tavaly hosszú ideig egyszerűen nem tudtunk eladni, négy hónapon át szintemind a szemétre került. Zöldségeink 60 százalékát a budapesti nagybani piacon értékesítjük, amivel nincs is gond, örömmel vásárolnak tőlünk. Igen ám, de a vevőink egyharmada a vendéglátásból és a szálloda iparból kerül ki, és az elmúlt évben ez a szektor is a túlélésért küzdött, kiesett a vásárlói körből hosszú hónapokra – sorolta a gondokat az ügyvezető igazgató. 

Hozzátéve: az egyéb költségek, például a villamos energia, a műtrágyák, szintén úgy 3-4 százalékkal emelkedtek, viszont a paradicsom ára az elmúlt 15 évben 180-220 forintos áron megrekedt. A nyári időszakban – mivel sorra épültek hazánkban az üvegházak – a túltermelés miatt nyomottak az árak, míg télen, amikor a spanyol, olasz, török termelőkkel kell versenyezniük, a nemzetközi konkurencia harc kényszeríti ki a költségekhez képest alacsony árat.

Erre a problémára az lenne a megoldás, ha a magyar termelők összefognának, a TÉSZ-eken keresztül megszerveznék a közös értékesítést, nem pedig egymással is rivalizálva gyengítenék saját pozícióikat. Mert a minőséggel nincs gond, a magyar paradicsom minden tekintetben felveszi a versenyt az Európa más országaiban termesztettel, tehát csakis az értékesítési összefogás lehetne a járható út a további fejlődéshez. 

– Bár nem vagyunk paradicsom nagyhatalom, hiszen a megtermelt mennyiség erre a címre nem jogosít fel, de jóval kedvezőbb pozíciókat is kivívhatnánk magunknak az európai piacon. Ehhez viszont az kellene, hogy még több korszerű üvegházat építsünk, szerintem akár még 500 hektárnyi területet is be lehetne vonni az ilyen termesztésbe. Már csak azért is, mert olyan természeti kinccsel rendelkezünk, mint a termálenergia, ami az előállítási költségeket nézve messze a legkedvezőbb, összevetve más országok termelőivel. Földrajzi pozíciónk is remek, hiszen Európa közepéről minden irányban gyorsabban, kisebb fuvarozási költséggel tudunk szállítani, a határon túli nagyvárosokat gyorsabban el tudjuk érni, mint azok, akik több ezer kilométerről viszik a portékáikat. És persze az is tény, hogy a magyar paradicsom soha nem volt olyan jó minőségű, mint napjainkban. Ám ezt hatékonyabb üzletpolitikával tudatnunk is kell a vásárlókkal – véli Nagy Árpád. 

– De ha a jövőt tervezzük, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ma még sok olyan idősebb termelő van, akiknek a kisujjukban a megfelelő magas szintű szaktudás, ám az már kétséges, hogy ezt kiknek adják át. A mezőgazdaság, a kertészkedés nem tartozik a divatszakmák közé, ideje lenne jobban népszerűsíteni a fiatalok körében. A gazdaságos, versenyképes termeléshez ugyanis elengedhetetlen, hogy a tapasztalatok olyan fiatalokhoz öröklődjenek, akik tanulmányaik során megtanulják a legkorszerűbb gazdálkodási, értékesítési formákat is – mondta Nagy Árpád. Azt sem titkolva: maga a Floratom is lát akkora fantáziát a nagyléptékű fejlesztésekben, hogy a termesztési területüket új, modern üvegházak építésével, a régi elavult építmények elbontásával szeretnék növelni. A pandémia mielőbbi elmúlásában bízva ehhez gyűjtik a saját erőforrásokat, de örömmel fogadnának külső befektetőket is. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai