A COVID által átírt adószabályok alakulása

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Czenki Péter, 2021/04/03
Címkék: adózás, iparűzési adó, adókedvezmények

A 2020-as tavaszi vészhelyzet kihirdetése után folyamatosan jelentek meg az adózást segítő, könnyítő rendeleti szinten hozott szabályok, majd a vészhelyet megszűnése után azok jelentős része júliustól már érvényüket vesztették. A második hullám bekövetkezését követően novembertől egy újabb könnyítési sorozat indult, mely szabályai a mai napig érvényesek.

Adókedvezmények – járulékok

Az egyik legfontosabb könnyítés az egyes adók alóli mentességek bevezetése volt. A veszélyeztetett tevékenységet végző gazdasági szereplőknek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a kifizető, munkáltató esetében a munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében, az egyéni vállalkozónak ezen jogállása tekintetében és a társas vállalkozónak sem. Ezen felül, a szakképzési hozzájárulás összegét sem kell megfizetni. 

Kedvezmény vonatkozik továbbá a rehabilitációs hozzájárulásra is, mely szerint 2020-ban két hónapra, valamint a 2021. évben a két hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül a kifizető és előleg fizetésére a 2021. II. negyedévig nincs szükség.

Fontos azt is tudni, hogy a járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek számít, valamint a jövedelmet a későbbi nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe fogják venni.

Még a tavaszi szabály alapján külön kedvezmény érintette a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezetteket is, így az éves bevallók most 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásukban a 2020. január 1. és február 29., valamint a július 1. és december 31. közötti időszakokra vonatkozó hozzájárulást kellett csak bevallaniuk és megfizetniük.

Jelenleg a 2020. november hónaptól kezdve az alábbi tevékenységi körbe tartozó gazdasági szereplők élhetnek a fenti mentességekkel:

• Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
• Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
• Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
• Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
• Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
• Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
• Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
• Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
• Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
• Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
• Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
• Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
• Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
• Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
• Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
• Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
• Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
• M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
• Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510),
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520),
• Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530),
• Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590),
• Utazásközvetítés (TEÁOR 7911).
• Utazásszervezés (TEÁOR 7912)
• M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939), ha nem közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és rendelkezik közúti személyszállítási engedéllyel.

Ugyanezen tevékenységi körbe tartozó KIVA alanyok esetében a novembertől a személyi jellegű kifizetések nem képeznek adóalapot. 

A veszélyeztetett tevékenységi ágazatba azok a kifizetők tartoznak, akik a felsorolt tevékenységet főtevékenységként ténylegesen végzik. Ez abban esetben tekinthető megvalósultnak, amennyiben a rendelet hatálybalépése (november 11.) előtti 6 hónap bevételének 30%-a ezen tevékenységből származott. 

A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020. november 11-én már fennálló munkaszerződés alapján a november havi munkabér fizetési kötelezettségének eleget tett, és a munkaszerződéseket felmondással nem szüntette meg 2020 novemberében. További feltétele a mentességnek, hogy a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel – a kedvezmény nélkül – elbocsátotta volna, és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti a NAV-hoz.

Adókedvezmények – ÁFA

Az Áfa törvény kimondja, hogy 5%-os áfa-mérték alkalmazandó az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) értékesítésére. Ennek kapcsán a főszabály, hogy abban túlsúlyban vannak az azonnali, helyben fogyasztáshoz biztosított szolgáltatási elemek. 

Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a vészhelyzet idején helyben fogyasztásra nincs mód, ezért 2020. november 14-étől addig, amíg nem valósulhat meg helyben fogyasztás – 5%-os adómérték vonatkozik az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra is. Az 5%-os adómérték alkalmazhatóságának feltétele, hogy 

• az Áfa tv. hivatkozott pontjának megfelelő szolgáltatás csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírás miatt nem valósulhat meg, vagyis ezen szolgáltatás feltételei az előzőekben jelzett veszélyhelyzeti intézkedést megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának,
• helyben fogyasztás esetén az ügylet a TESZOR’15 56.10 alá tartozna,
• azonnal fogyasztható étel és helyben készített, alkoholmentes ital elvitelre vagy házhoz szállítással való értékesítése valósul meg.

Az 5%-os adómérték nem alkalmazható a kiszállítással összefüggő, szállítással kapcsolatos díjra, tehát, ha a vendéglátó üzlet az étel, ital házhozszállítással történő értékesítéséhez kapcsolódóan kiszállítási díjat kér, ezen díj tekintetében 27%-os adómértéket kell alkalmaznia.

Adó kedvezmények – HIPA

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó a 2021. adóévre tételes iparűzési adóalap-megállapítást választhat. Ha a kisadózó vállalkozás a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választja, nem terheli adóelőleg-bejelentési, adóbevallási, és fizetési kötelezettség, és abban az esetben, ha adókötelezettségének időtartama az adóévben

• 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
• 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

A fentiek alapján a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozásnak nem kell benyújtania a 21NYHIPA jelű adatlapot, tekintettel arra, hogy előlegfizetési kötelezettsége nincs.

Adókedvezmények – SZÉP kártya

A SZÉP kártyát érintő juttatások is változnak. Először is 2021. január 1. és június 30. között kiutalt összegek után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha a juttatás béren kívüli juttatásnak minősült, vagyis a kedvezményezett értékhatáron belül történt a juttatás.
Ezzel párhuzamosan a kedvezményezett értékhatár is megemelkedett. Béren kívüli juttatásnak minősül, vagyis kedvezményes adózás alá tartozik a SZÉP kártya:

• szálláshely alszámlájára utalt összeg évi 400 ezer forintig;
• vendéglátás alszámlájára utalt összeg évi 265 ezer forintig;
• szabadidő alszámlájára utalt összeg évi 135 ezer forintig;

Ezzel párhuzamosan a rekreációs keretösszeg is 800 ezer forintra – költségvetési szerv esetén 400 ezer forint – emelkedik.Ha a juttatás ezen összegeket meghaladja, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül és továbbra is meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást. Fontos, hogy ebben a félévben nem kell az egyes munkáltatóktól kapott összeget, tehát az egyes munkáltatók külön-külön biztosíthatják a kedvezményes adózással a juttatást a fenti keretek összegéig.

Adókedvezmények – Távmunka költségelszámolása

A költség elszámolási szabályokat azok a munkavállalók alkalmazhatják, akik a munkaszerződésben távmunka végzésben állapodtak meg munkáltatójukkal, vagy a munkáltatóval történt megállapodás alapján munkájukat a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján távmunkában végzik.

A veszélyhelyzetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunka végzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg. Ennek maximuma havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, azaz 16 100 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunka végzéssel érintett napokkal arányos része számolható el.

A költségelszámolás feltétele, hogy a költségtérítésről a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodjon, és a munkavállaló a távmunka végzéssel összefüggésben a tárgyhónapban ne számoljon el az Szja tv-ben nevesített költséget (például internet használatot, a munkavégzési hely bérleti díját, rezsijét).

Eü. szolg. járulék

Még 2020. március 11-étől lépett életbe az a szabály, mely a járvány helyzet miatt fizetés nélküli szabadságra küldött foglalkoztatottakat érinti. Főszabály szerint fizetés nélküli szabadság ideje alatt – ha nincs a magánszemélynek más biztosított jogviszonya – a biztosítása szünetel, vagyis be kellene jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alá, melynek keretében havonta 7710 Ft-ot kell megfizetni. A járványhelyzetben azonban ezt most nem kell megtennie vagyis anélkül jogosult ellátásra, hogy nem jelentkezett be és a havi összeget sem fizeti.  

Továbbra is érvényes eljárási szabályok:

Áfa kiutalás

Ugyan külön rendelet nem született róla, azonban az áfa visszaigénylések kiutalási határideje is lecsökkent. Ennek megfelelően a megbízható minősítéssel rendelkező adózó az eddig 30 nap helyett 20 nap alatt, míg az általános minősítésű adózó 75 nap helyett 30 nap alatt jut hozzá az áfa bevallásban bevallott visszaigényelt adóhoz. Ezzel a lehetőséggel a KKV szektorba tartozók gazdasági szereplők élhetnek, melyet külön nem kell kérni azt az adóhatóság automatikusan figyelembe veszi a kiutalások teljesítse során. 

Fizetési kedvezmények

Jelentős változást hozott a járványhelyzet az az egyes fizetési könnyítések területén is. Míg főszabály szerint az adó mérséklésére nincs mód – arra csak részletfizetés, halasztás kérhető – addig a járványhelyzetre tekintettel lehetőség van annak mérséklésére is. Eszerint a vállalkozó – tehát a magánszemélyek nem – egy adónemet érintően 20%-os mértékű, de legfeljebb 5 millió forint összegű adótartozás mérséklését kérheti. Ez a kérelem egyébként a levont járulék adónemre is vonatkozhat.

Ezen felül, a járványhelyzetre tekintettel továbbra is lehetőség van halasztási kérelem vagy részletfizetési kérelem benyújtására. Ez legfeljebb 5 millió forint összegű adóra vonatkozhat és legfeljebb 6 havi halasztás vagy 12 havi pótlékmentes részlet kérhető. Fontos, hogy a fent két lehetőség közül – mérséklés vagy halasztás/részletfizetés – csak az egyik vehető igénybe.

Ki kell emelni, hogy ezen könnyítések abban is eltérnek az eddig is alkalmazottaktól, hogy elegendő azt igazolni, hogy a fizetési nehézség a vészhelyzetre vezethető vissza, illetve mérséklés esetén, hogy a gazdálkodás a vészhelyzet miatt lehetetlenül el. Ezen felül, további feltételek itt nincsenek. 
Lényeges az is, hogy ezek a kedvezmények a vészhelyzet megszűnését követő 30. napig kérhető. Természetesen arra is lehetőség van, hogy egy korábban kapott részletfizetés kerüljön átütemezésre. További változást jelenti az átmeneti időszakban, hogy az eljárás gazdálkodó szervezetek számára is illetékmentes.

Törvényes képviselet

Mivel a járványhelyzetben az egyes ügyek intézésére se volt lehetőség, valamint több esetben elnapolásra kerültek a gazdasági szervezetek közgyűlései, taggyűlései is. Sok szervezet esetében a vezető tisztségviselő megbízatása határozott időre szól, ezért született olyan intézkedés is, mely szerint, ha a vezető tisztségviselő megbízatása a vészhelyzet alatt szűnne meg, akkor az a vészhelyzet megszűnését követő 90 napig marad fenn, tehát ezen vezető tisztségviselők továbbra is képviselhetik a szervezetüket, illetve értelemszerűen a NAV előtti eljárásokban is eljárhatnak annak nevében. Ezt egyébként a testületi tagokra és az állandó könyvvizsgálóra is érteni kell, továbbá a nem jogi személyekre is vonatkozik a szabály.

Ez is érdekelhetiTürelmi időszak az online számlaadat-szolgáltatásbanAdózás a járványhelyzet idejénMódosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály