Tovább bővülhet a juhtartók köre

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/09/10
Címkék: juh, juhtartás, juhállomány, bárány, juhágazat

A KSH adatai szerint Magyarország juhállománya 1,3 millió egyed volt 2014 június első napjában, ebből az anyajuhok száma 882 ezer volt, ami 61 ezerrel, illetve 40 ezerrel volt több a 2013 júniusinál.

A juhágazat még dinamikusabb fellendülését várják többen az EU 2014–2020 közötti időszakában nyújtott többlettámogatásoktól. Az ágazat jövedelmezősége ugyanis nagyban függ a meglévő támogatási lehetőségektől.

Támogatások szempontjából valamivel jobb helyzetbe került az ágazat már az előző évben.

A juhágazat a magyar állattenyésztésnek mindössze 2 százalékát teszi ki, éves árbevétele hozzávetőleg 20 milliárd forint. Az ágazat szerepe és létjogosultsága vitathatatlan, hiszen a minőségi termék-előállítás mellett más egyéb hasznot is hoz. Ilyen például a környezetvédelemben vagy a foglalkoztatásban betöltött szerepe.

A kereslet megvan

Magyarország gyepterülete 1,3 millió ha, amit 400 000 ha rét és 900 000 ha legelő alkot. Ezekből a területekből jó néhányezer kizárólag kiskérődzők tartására lenne alkalmas. Az állomány további bővülésére tehát adottak a tartási lehetőségek, és a külpiacokon is jóval több bárányt el lehetne adni. A piac megvan rá, túltermelés veszélye nem fenyeget, így a minőségi magyar bárány kelendő lehetne a jövőben is.

A déli és a nyugat-európai országok jelentős juhhúsfogyasztók. Magyarországon sajnálatos módon nagyon kevés az egy főre eső fogyasztás, hiszen mindösszesen 0,2–0,3 kilogrammra tehető. Ezzel szemben az európai átlag 2,3 kilogramm fejenként. A külpiacokon élénk a kereslet a bárány- és birkahús iránt.

Évente 750–800 ezer bárányt exportálunk. A vágóbárányok 90-95 százaléka általában Olaszországba kerül, kisebb mennyiségben Görögországba, Ausztriába és Németországba is jut a magyar bárányból. Utánpótlásra és a hazai minimális belső fogyasztás kielégítésére itthon marad 150–200 ezer bárány.

Meghatározó olasz piac

Vevőink között teljesen monopol helyzetben van Olaszország, ami meghatározza az exporteredményünket. Azt lehet mondani, hogy még mindig ők finanszírozzák az egész hazai kereskedelmi tevékenységet. Az idei kivitel első négy hónapjában 91 százalékban részesedett az olasz piac a magyar exportból. Tehát mondhatni, továbbra is egypiacosak vagyunk annak ellenére, hogy valamelyest nőtt a Romániába, Franciaországba irányuló kivitel is.

A KSH adatai szerint az élő bárány kivitelének mennyisége 2 százalékkal csökkent, míg értéke 1 százalékkal nőtt 2014 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az önszerveződés csak lassan halad a juhszektorban, pedig ez nagyot lendíthetne az ágazat jövedelemhelyzetén. A jelentős magyar és olasz kereskedői dealerhálózatot még mindig nehezen tudja megkerülni a juhtartó.

Van hova fejlődni

A magyar juhtenyésztők elég sok fajtát tartanak tenyésztésben. Legalább húsz fajtával dolgoznak szerte az országban. Szakértői vélemények szerint nem is lenne indokolt ennyire sok fajta tenyésztésben tartása. Jobban kidolgozott tenyésztői munka kevesebb fajtával célravezetőbb lehetne. A hatékony termelés egyik fontos alapja a megfelelő keresztezések alkalmazása. A tenyésztőknek főleg az anyai tulajdonságokban, mint a szaporaságban, nevelőképességben kellene még jelentős előrehaladást elérniük. Hústermelő képességben már jelenleg is látványos eredményeik vannak.

Sokan kisebb állományt 50–100 anyajuhot tartanak kiegészítő jövedelemként. Ők azonban a piac csak kis részét fedik le. Azok a juhászatok, amelyek 300–500 feletti anyajuhállománnyal rendelkeznek, teszik ki a piac 65–70 százalékát. A juhágazatra is jellemző az a tendencia, hogy egyre több állatot kell tartani ahhoz, hogy megélhetést jelentsen. Jelenleg ötszáz körüli anyajuhlétszám és megfelelő nagyságú földterület birtokában nyújthat megélhetést a vidéken élő családok számára.

A juhtartásra mindig is a családi gazdálkodási forma volt jellemző. A juhállomány 87 százalékát egyéni gazdaságok, 13 százalékát gazdasági szervezetek tartják. Ez az arány az utóbbi 10 évben nem változott. Sok minden más viszont igen. Ezért is születhetett meg a Magyar Juhés Kecsketenyésztő Szövetségnek az a kezdeményezése, hogy felnőttképzés induljon juhtartók számára. Még a Farmer Expón jelentette be Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese, hogy három magyar egyetemen is juhászképzés indul a közeljövőben.

Jávor szerint az agrárágazatban jelenleg tudáshiány van, ami különösen igaz a juhtenyésztésre. A képzésre rendkívül nagy az érdeklődés, remélhetőleg ez is hozzásegíti az ágazatot, hogy újabb utakra terelődjön.

Ajánlott kiadványokDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőségDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzéseDr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása