A digitalizáció zászlóshajója

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2021/05/04

Kovács Norbert,
vezérigazgató

A múlt kötelez, már csak azért is, mert a régi infrastruktúra máig az életünk részét képezi, hiszen ezeket a műemlék épületeket használjuk, eredeti állapotban, funkciójukat megőrizve, elsősorban a lótenyésztési ágazatunkban, kezdte a beszélgetést a vezérigazgató. Mindenki, aki a birtokra látogat, érezheti, hogy a múlt része a mindennapok történéseinek. És bár az épületek műemlékvédelem alatt állnak, de mindenkor úgy újították fel őket, hogy azok az új igényeknek is megfeleljenek. A Ménesbirtok összességében mintegy 10 ezer hektáron gazdálkodik, és a talaj minősége, illetve a földterületek koncentráltsága kiváló lehetőségeket biztosítanak a szántóföldi növénytermesztéshez, amely a két állattenyésztési (ló, és tejelő szarvasmarha) ágazat működtetését lehetővé teszi. Természetesen az oktatás, a szakképzés (ez 300 diák mindennapi oktatását jelenti), a bemutatható tangazdaság fejlesztése is állandó napirenden van. A tangazdaság szoros együttműködést alakított ki az egyetemekkel, kutatóbázisokkal, így az innovatív, gyakorlati fejlesztéseket, új technológiákat a hazai gazdálkodók használat közben is megtekinthetik.

Egy januári hír szerint – amit Lázár János, a cég kormánybiztosa jelentette be – 9,5 milliárd forint tőkeemelést kap a mezőhegyesi Ménesbirtok. Ebből a forrásból az új kollégium, valamint a C típusú tornacsarnok építése, és a vetőmagüzem felújítása valósul majd meg. A kormánybiztos korábban többször beszélt arról, hogy a mezőhegyesi Ménesbirtok modernizációján keresztül az állam azt kívánja bemutatni, hogy a 21. században miként lehet úgy gazdálkodni egy nagybirtokon, hogy az egész ország profitáljon belőle. Ennek jegyében történnek azok a milliárdos fejlesztések, melyek a hatékonyságot és a fenntarthatóságot növelik (a termelés-, és költségoptimalizálás, valamint környezettudatosság jegyében). Mezőhegyesen olyan modern mintagazdaságot alakítanak ki, amely teljes mértékben transzparens, átlátható, illetve bármely magyar gazda számára bejárható és lemásolható lesz, erősítette meg az előbbieket a vezérigazgató.

Ugyancsak fontos hír volt tavaly decemberben – és ez csak megelőzte a 9,5 milliárd forintos tőkeemelést – hogy a Digitális Agrár Stratégia zászlóshajója lesz a mezőhegyesi Ménesbirtok. A kormányhatározat szerint mintegy 1,2 milliárd forint forrást biztosít a kormány a digitális agrár-mintagazdasággá történő fejlesztésre. Kovács Norbert azt hangsúlyozta, hogy négy területet határoztak meg a digitális fejlesztések kidolgozása során. Az első helyen egy olyan prediktív öntözési előrejelző rendszer áll, amely az időjárás-előrejelzések, külön növényi, talaj szenzorok egyidejű adatai alapján határozza meg az adott terület öntözővíz szükségletét. Ha kiépül ez a rendszer, akkor 5 ezer hektár válik a legkorszerűbb módon öntözhetővé, mert az öntözőgépek változtatható vízmennyiség kijuttatására lesznek alkalmasak, így néhány négyzetméteres területi pontossággal a szükséges vízmennyiséget használják fel. Ennek a fejlesztésnek az is célja, hogy a Ménesbirtok két nappal előre tudja jelezni a vízkivételi igényeit. Mezőhegyes öntözővízzel való ellátása kétoldalú betáplálással történik. Az egyik a 17 kilométerre lévő Maros vízkivételére épülő Száraz ér Élővízi öntözőrendszer. Az Aradi vízkivételtől jut el a Szárazér csatornán keresztül a Mezőhegyesi – Élővíz csatornába. A másik az Apátfalva – Mezőhegyesi öntözőrendszer, mely a Maros vizét öt átemeléssel juttatja el Mezőhegyesig.

A második kiemelt terület az állattenyésztéshez kötődik. Az egyed szintű állattartásnak a közgazdasági, és a szakmai nyomon követése ma már a robotizált istállók egyik elengedhetetlen technológiai eleme. A központtól néhány kilométerre egy vadonatúj tehenészeti telepet építettek, amely teljesen robotizált technológiával működik, az új termelőistállókban összesen 8 fejőrobot dolgozik egyidejűleg. Az itt különböző szenzoroktól egyed szintű termelési és biológiai adatokat egy szoftver gyűjti össze a nap 24 órájában, és azok értékelése segíti a termelés hatékonyságának növelését, optimalizálását.

A harmadik digitális fejlesztési pont egy olyan 40 hektáros „hands free”, teljesen robotizált kísérleti terület, amelyre az öntözési előrejelző rendszert is telepítik, és amelyen 4-5 növényt vetnek el, nagy összefüggő területen, üzemszerűen, és megfelelő eszközparkkal. Itt is nagy szerepet kapnak a szenzorok, a kamerák, a drónok, valamint az általuk gyűjtött adatok, amelyeknek a feldolgozását – akár csak a szarvasmarháknál, itt is – a mesterséges intelligencia végzi el, és különböző stratégiai és technológiai döntéseket is maga hozza meg, például öntözéssel, vagy tápanyag-kijuttatással kapcsolatban. 

A negyedik projekt keretében olyan technológiát alakítottak ki, amely az üvegház-hatású gáz-kibocsátás mérésére szolgál a növénytermesztés és állattenyésztés tekintetében. Ezzel a beruházással hosszabb távon a Ménesbirtok egész ökológiai lábnyomának a mérése is lehetővé válik. Elsősorban a tejelő tehenészetre fókuszálnak, mivel a rövid távú cél az, hogy felmérjék, hogy a különböző takarmányozási és tartástechnológiák alkalmazásával milyen környezeti terhelés jön létre.  
Mezőhegyes célja, hogy a lótenyésztés évszázados hagyományait megőrizve, de a gazdálkodásban a legmodernebb technológiákat alkalmazva mintagazdaságként segítse a magyar agráriumot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai