Több, mint precíziós gazdálkodás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2021/05/05

Maróti Miklós,
az AgroVIR Kft.
ügyvezető igazgatója

Az AgroVIR Kft. – az eddigi eredményei alapján kijelenthetjük, hogy – meghatározó szerepet tölt be az agrárdigitalizáció fejlesztésében. A cég a kezdetek óta növekszik, mára nemcsak a magyar mezőgazdasági piac fontos szereplője, és az innovatív megoldások egyik hazai képviselője, hanem nemzetközi partnerekkel és megoldásokkal is rendelkezik. A Kft. megoldása hét országban – Magyarország, Románia, Bulgária, Argentína, Ukrajna, Azerbajdzsán, Szlovákia – bizonyította, hogy érdemes az agrárcégeknek bevezetniük a komplex rendszert. Magyarországon már 460 ezer, Romániában 135 ezer, Bulgáriában 8800, míg Azerbajdzsánban 45 ezer hektárt, összességében 680 ezer hektárt kezelnek. 

Piaci előny a hazai gazdálkodóknak

A számadatokból kiolvasható, hogy Magyarországon – a  világtrendhez hasonlóan – terjed az agrárdigitalizáció. A folyamatot az is gyorsíthatja, hogy megkezdődött a Digitális Agrár Stratégia (DAS) megvalósítása. Jó példa erre a Mezőhegyesi Ménesbirtok, ahol 1,2 milliárd forint forrás célzottan érkezik a digitális technológiák tesztelésére, kipróbálására, és bemutató mintagazdaság kialakítására. Amint a technológiákat sikeresen beüzemelik, úgy bárki, aki érdeklődik a téma iránt, megtekintheti a világon elérhető legmodernebb technológiák működését a gyakorlatban. A digitális agrárakadémia alapjait is letették, és amint a pandémia elmúlik, a gyakorlati oktatás is megkezdődhet. Létrehozták a Nemzeti Adat Vagyon Ügynökségen belül az agráradatok összegyűjtésére szakosodott csoportot. Mindezek a fejlesztések jó irányba mutatnak, mert a magyar gazdálkodóknak piaci előnyt adnak, és nem maradnak le a versenyben, fogalmazott az ügyvezető.

Maróti Miklós rámutatott, hogy az agrárdigitalizációs fejlesztés jóval több egy gazdaságban, mint a precíziós gazdálkodásra való átállás. A precíziós gazdálkodásnak főként a a szántóföldi növénytermesztésben van jelentős hozzáadott értéke, mivel ez a technológia – ahogy a nevében a jele – precíziósan, térinformatikai eszközökkel térben vezérli azokat az eszközöket, amelyekkel az adott területen a szükséges „kezeléseket” kell elvégezni. Ezzel szemben a digitalizáció nem csak a szántóföldi növénytermesztés, hanem a kertészet, az állattenyésztés termelési folyamatait elemzi, ellenőrzi, és az összetett, termelésirányítási, és döntéstámogató rendszerével segít abban, hogy az adatok átláthatóvá váljanak a gazda számára. A rendszer támogatja, hogy a gazda ezekből az adatokból meghozza azokat a döntéseket, amelyekkel költséget lehet csökkenteni, amelyekkel hatékonyabbak lehetünk. Mondható tehát, hogy a digitalizációnak kevesebb, mint felét teszi ki a precíziós gazdálkodás, de a tortának egy jelentős szelete, fogalmazott az ügyvezető.

A folyamatokban folyamatos a fejlődés

A digitalizációra való átállás nem könnyű feladat, de még nem késő elkezdeni a fejlesztési munkát, és lépésről-lépésre bevezetni a rendszerelemeket, mert, ahogy halad az idő, úgy lesz egyre nehezebb megvalósítani a digitális fejlesztéseket. És ez nem valamiféle fenyegetés, hanem a világ fejlődésével való lépéstartás. A hazai és a nemzetközi piacokon ugyanis olyan vetélytársakkal kell versenyezni, akik a legkorszerűbb technológiákkal, hatékonyan jó minőséget termelnek, és az ár-versenyben meghatározó szereplőként vesznek részt. A digitalizációra való átállás egy olyan tanulási folyamat kezdete, amelynek soha nincs vége, mivel menet közben, a folyamatok átláthatóságának a megvalósításában folyamatos a fejlődés. A vállalkozások adatbázisait természetesen szigorúan, jól védetten, bizalmasan kezelik az AgroVIR Kft.-ben is. Az ügyvezető azonban hozzátette, hogy amikor az adatelemzéssel kezdtek foglalkozni, és az egyes gazdaságok adatait összehasonlítani, akkor nem volt értékelhető eredmény. 

Ennek egyik oka, hogy az adatok rossz minőségűek (magyarán nem hitelesek) voltak, így a gazdaságok teljesítmény alapján történő besorolási sorrendje nem a valóságot tükrözte. Az adatminőség tehát meghatározza a rendszer jó működését. A másik oka az volt, hogy kiderült, hogy nem lehet a gazdaságokat összehasonlítani, hanem tábla szinten kell ezt az analízist elvégezni, különben összemosódnak a különbségek. Ma már több szűk-, és zártkörű klub alakult ki az AgroVIR hatására, ennek következtében a cégek egymástól is tanulhatnak, fogalmazott az ügyvezető. 

Óriási adatbázis, jó döntések

A Digitális Agrár Stratégia azért jó minden termelőnek, mert a feldolgozható adatokat összegyűjti, szintetizálja, így bármelyik gazdálkodó élhet a digitalizáció előnyeivel. Az már a közeli jövőt vetíti előre, hogy a mesterséges intelligenciával is rendelkező szoftverek segítségével a számítógép olyan információk adására lesz képes, amelyeket a több évtizede agronómusként dolgozó szakember sem tudna adni. És ez az igazi nagy „kaland” a digitalizáció terjedésében, hiszen ez a fejlődés hatalmas eredményeket hoz a magyar mezőgazdaságnak. A gazdálkodók egyszerűen jobb döntéseket képesek hozni, mivel néhány éven belül olyan adatbázis áll össze, amellyel szinte minden technológiai, gazdálkodási kérdésre jó válasz adható, mondta végezetül Maróti Miklós.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai