Mi lett veled gépjárműadó?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2021/05/18

Ezen újdonság alapját a költségvetési törvény részletei között találhatjuk, ugyanis míg korábban a gépjárműadóból befolyt bevételek részben, pontosan 40 százalékban az önkormányzatokhoz kerültek, addig 2021-től ez az összeg a központi költségvetés bevétele lesz. Ilyen formában pedig jogos, hogy annak beszedése, és teljes adminisztrációja se az önkormányzatok feladatát képezze, és így jött képbe a NAV, megkapva az ezzel kapcsolatos hatásköröket. Ez a lépés azonban több olyan kérdést is felvetett, melynek hatására a téma napirendre került az emberek számára.
A gépjárműadóval kapcsolatos hatáskör állami adó- és vámhatósághoz telepítése 2021-től azt is jelenti, hogy a korábbi évek adójával továbbra is a helyi önkormányzat foglalkozik, így, ha valakinek például elmaradása van, azt az önkormányzatnál tudja csak rendezni. Ha például valakinek túlfizetése van az önkormányzatnál, azt a NAV nem tudja az aktuális 2021. évi adó tekintetébe figyelembe venni, az önkormányzattól kell visszaigényelnie azt.
A gépjárműadó szabályait illetően lényeges kijelenteni, hogy az adó összegének kiszámításában változás nem történt, azt a korábbi évekhez hasonlóan számítja ki az állami adó- és vámhatóság is. Továbbra is a főszabály szerint az az adó alanya, aki az adott év első napján a tulajdonosa, vagy ettől eltérő üzembentartó esetén, üzembentartója a gépjárműnek.

Adószámítás

Ennek fényében az autóbusz kivételével a személygépjármű esetén az adó alapja továbbra is annak kilowattban kifejezett teljesítménye. Az adó összege pedig kilowattonként a jármű gyártási évéhez képest az alábbi táblázat szerint alakul:

Az adó alapja autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi estén hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege. Tehergépjárműnél a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a raksúlya 50 százalékával. Míg nyerges vontató esetében, annak saját tömegének kétszerese, növelve a nyerges vontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyerges vontató saját tömege pozitív különbözetének felével lesz az adóalapja.

Ezen gépjárművek esetében az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: 

• a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén 850 Ft,
• b) minden más tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Mentességek, kedvezmények

Továbbra is élnek és változatlanok az eddigi mentességek, így nem kell adót fizetnie és határozat sem készül az alábbi esetekben:

• a költségvetési szerv,
• az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
• az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
• a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
• a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
• a környezetkímélő gépkocsi, (a forgalmi adatai szerint (5E, 5P, 5N, 5Z környezetvédelmi jelzés szerepel),
• az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja.
• az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az egyébként megállapított adóból 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyerges vontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár –, amely legalább „5”, „6”, „7” és legfeljebb „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. Valamint 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyerges vontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár –, amely legalább „9”, vagy annál magasabb környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

Változások, egyéb tudnivalók

A mentességek és kedvezmények körét folytatva újdonság, hogy azokat – ha 2021-től új mentességként jelenik meg, akkor a GJADÓ adatlapon kell benyújtani. A NAV az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján értesült a 2021. január 1-je előtt már benyújtott mentességekről, kedvezményekről, így azokat főszabály szerint nem kell újra benyújtani ezen az adatlapon. Abban az esetben, ha a NAV által kivetett adóról szóló határozatban mégsem szerepel a kedvezmény, illetve a mentesség, akkor azt a határozatra benyújtott jogorvoslatként kell kötetlen formában jelezni, melyre tekintettel az adóhatóság dönt és megalapozott esetben módosítja korábbi határozatát.

A vonatkozó jogszabály előírja, hogy az adó összegét és annak határidejét az állami adó- és vámhatóságnak határozatban kell megállapítania. Az idei esztendőben, de csak az idei évre nézve változás, hogy az adó I. félévi összegét főszabály szerint április 15-ig kell megfizetni. Ha azonban ezen időpont után válna véglegessé az adómegállapításról szóló határozat, vagyis a határozat átvétele március 31-e után történik, akkor értelemszerűen a fizetési határidő is csúszik a határozat kézbesítését követő 30. napra. Az adó második félévi összege továbbra is szeptember 15-e maradt.
Az adó megfizetése egyebekben nagyobb hangsúlyt kap a korábbi évekhez képest, ugyanis annak elmulasztása a gépjármű forgalomból történő kivonását vonja maga után, ha a tartozás összege meghaladja az egy évnyi adótételt. 

Forintra pontosan

A gépjárműadó törvény forintra pontosan határozza meg a gépjárműadó összegét, azonban az adóhatóság eljárásait szabályozó törvény szerint az adót – egyes kivételektől eltekintve – 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A kerekítés az általános matematikai szabályok szerint történik, azzal, hogy az éves adó összege kerül kerekítésre, és ezen összeg felét kell megfizetni április 15-ig, illetve szeptember 15-ig. Több autóval rendelkezők esetében nem autónkként, hanem az egyes járművek után számított adót összesítve történik a kerekítés. 

A határozatok kézbesítését, pontosabban a kézbesítés címét két tényező is befolyásolja. Az első ilyen az esetleges hatályos meghatalmazások. Ha valaki korábban olyan állandó meghatalmazottat jelentett be (például könyvelőt), akinek teljes körű, valamennyi adóügyére kiterjedő meghatalmazást adott, úgy a határozatot az adóhatóság ezen meghatalmazott részére küldte meg. Ha ennek kapcsán derült fény egy egyébként már nem létező meghatalmazásra, akkor ennek lezárását az úgynevezett EGYKE nyomtatvány elektronikus vagy papíralapú benyújtásával lehet rendezni. A postázást befolyásoló másik tényező, ha valaki korábban levelezési címet jelentett be az adóhatósághoz, melyet nem zárt le, vagy rendelkezik a lakcímkártyája szerint tartózkodási címmel, akkor az iratokat az adóhatóságnak ezen címekre kell kiküldeni. Ugyanis állandó lakcímre csak akkor küld iratot az adóhatóság, ha se érvényes levelezési címe, se érvényes tartózkodási helye sincs az adózónak.

A határozatok mellé – ahogy az a korábbi években is megszokott volt – a NAV is két csekket mellékel. Ezen a befizetés beazonosíthatósága érdekében szerepel majd az adóalany adóazonosító száma. Mivel a csekkek gyártását a Magyar Posta Zrt. végezte, ezért technikai okokból az adóazonosító szám végén plusz egy szám is megjelent, azonban ez a befizetés helyes könyvelését nem befolyásolja, így emiatt nem szükséges új csekket kérni.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a befizetést nem csak csekken, hanem átutalással is lehet teljesíteni a 410-es adónemkódú, 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára. Utalásnál is fontos, hogy a közlemény rovatba legyen felüntetve az adóazonosító szám, illetve az ügyfélszolgálatokon bankkártyával, valamint az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren (EFER-en) keresztül is. Természetesen a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások továbbra is csak ezen keresztül rendezhetik a befizetést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai