A társasági adó (tao) adta lehetőségek az adókötelezettség, adóalap csökkentésére

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Mazars, 2021/05/03
Címkék: társasági adó, tao, adózás

TAO (Társasági adó) - A legtöbb társaság életében ez az időszak jellemzően az előző üzleti év zárása jegyében telik, mely magába foglalja az éves adók elszámolását is.

„Habár a társaságiadó-bevallás határideje még messze van, de mivel az adókalkuláció a beszámoló része, így az audit során is előkerül. A nagy hajtásban azonban kevesen gondolnak arra, hogy a társasági adó levezetése több is lehet, mint kötelező adminisztráció.” – mondta el dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Hozzátette: a Magyarországon hatályos 9 százalékos adókulcs nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen alacsony. Ennek ellenére egy gondosan elkészített adókalkuláció a felmerülő esetleges adókockázatokat is kezeli, míg egy hibás bevallás hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet. Nem beszélve arról a jelentős plusz adóteherről, melyet sokan az elvárt adó szabályai miatt – esetenként szükségtelenül – fizetnek, miközben a tényleges adóalap szerint lényegesen kevesebb lenne az adójuk.

A Mazars szakemberei összegyűjtöttek néhány olyan adóalap csökkentő, módosító tételt, melyeket érdemes átgondolni a társaságiadó-kalkuláció összeállításánál:

• Érdemes fejlesztési tartalékot lekötni, amennyiben az adóévet követő négy éven belül beruházást tervez, mert az eredménytartalékba átvezetett lekötött tartalék összege legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékében csökkenti az adóalapot. Már 2020-ban is alkalmazható az a kedvező szabály, miszerint megszűnt a korábbi 10 milliárd forintos korlát.

• 2020-ban már nem kell a korábbi alultőkésítési szabályokkal számolni. A helyébe lépett, európai uniós ATAD Irányelven alapuló kamatlevonási korlátozás lényegesen kevesebb gazdasági társaságot érint. Csak azoknak kell foglalkozniuk ezzel a szabállyal, akiknél a nettó finanszírozási költség meghaladja a 939.810.000 forintban megállapított értékhatárt, valamint az EBITDA 30 százaléka felett van.

• Megfelelő nyilvántartás vezetése mellett a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre vonatkozóan a követelés bekerülési értékének 20 százaléka levonható az adóalapból akkor is, ha még nem igazolható azok társasági adó szempontú teljes levonásához szükséges behajthatatlanság ténye. Ezzel ugyan évek alatt, az adóalapban csöpögtetve, de már a számviteli leírást megelőzően elszámolhatóvá válnak a kétes követelések.

• A korábban megállapított társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolásánál lehet kedvezőbb az alkalmazott értékcsökkenési leírás. A társasági adóban több eszköz esetében is lehetőség van gyorsított leírásra. Ilyen például a korábban még használatba nem vett, egyébként 33 vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó eszközök, illetve szellemi termékek, kísérleti fejlesztések esetében alkalmazható 50 százalékos értékcsökkenési leírás.

• Akár 2020-ra is alkalmazható a számviteli törvény 2021-től hatályos változása, mely szerint az értékesítések, vagy egyéb célból szükségessé váló tárgyi eszköz és/vagy immateriális jószág kivezetéseket 2021-ben már nettó módon kell könyvelni. Ez a technikai jellegű számviteli, könyvelési lépés akár adómegtakarítást is eredményezhet 2020-ban, mert a nettó kivezetés miatt az elvárt jövedelem-(nyereség) minimum lényegesen kisebb.

• A minimumadó szerinti adófizetés nem kötelezettség, hanem választás kérdése, és 2018 óta nem is vonz automatikus adóellenőrzést maga után. Lényegesen kevesebb a társasági adója azoknak a minimumadózó vállalatoknak, melyek a tényleges, számított adóalap szerint fizetnek. Jelentős adóterhet lehet megtakarítani, amennyiben a veszteség elszámolása gazdaságilag és számvitelileg indokolt, a költségelszámolás megfelelő, valamint a transzferárak is rendben vannak.

• Jelentős, 10 százalékot meghaladó árfolyamkülönbözetet eredményezett, hogy míg a 2020-as üzleti év közel 330 forintos euróárfolyammal kezdődött, addig 365 forint felett zárt. Sok társaság – a Covid–19 üzleti hatásain túl – azért került a 2020-as üzleti évben olyan helyzetbe, hogy esetükben felmerült a minimumadó alkalmazása, mert a pénzügyi eredmény elvitte a megtermelt üzemi szintű eredményt. Ebben az esetben még fontosabb, hogy a vállalkozások ne fizessenek több adót, ha az nem szükséges.

• A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezmények A forint leértékelődése számottevő mértékű árfolyamnyereséget is eredményezhet azon üzleti vállalkozások esetében, melyeknél például a devizás befektetett pénzügyi eszköz vagy devizás követelés jelentős értéket képvisel. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszközökhöz, illetve hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamnyereség.

• Kevesen tudják, hogy vállalkozásuk jogosult lehet különböző adóalap-csökkentő kedvezményekre. A társasági adótörvény ugyanis több kisebb és jelentősebb adóalap kedvezményt tartalmaz, ilyen többek között a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó jelentős kedvezmények, a jogdíjból származó nyereséghez, illetve startup vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmény, a megváltozott munkaképességűek és/vagy szakmunkástanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, az adományok, az elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények vagy a műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalapcsökkentés.

• A bírság jellegű tételekkel nem minden esetben kell növelni az adóalapot. Az üzleti partnerek esetében felmerülő kötbér, kártérítés összegek levonhatók az adóalapból, még ha ugyanazon egyéb ráfordítás főkönyvi számon is szerepelnek, mint az adóalapnövelő bírságok. Az önellenőrzési pótlék szintén elismert költség, így érdemes a főkönyvi kartont ilyen szemmel is átnézni.

• A kapott osztalék az esetek zömében szintén kivehető az adóalapból, ami rutinkalkuláció készítésekor esetleg kimaradhat, főképp, ha az osztalék bevétel elszámolás nem rendszeres a társaság életében.

Ez csak néhány példa arra, hogy mi minden merülhet fel. Az adóalap levezetés ráadásul csak az első lépés. Érdemes élni a sokak által ismert és alkalmazott filmalkotás és látvány-csapatsport támogatásról való rendelkezéssel is, amely többlet támogatási költséget nem jelent, sőt az adózó jóváírásra is jogosulttá válik. Érdemes ezeket a kedvezményeket átgondolni, és élni velük.

forrás: Mazars

Ajánlott kiadványokDr. Sutus Imre:
Gyakorlati számvitel a mezőgazdaságbanDr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre:
Vezetői számvitel az agrártermelésbenR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment

Ez is érdekelhetiJanuártól kedvezőbben adóznak a családi gazdaságok – Részletesen tájékoztatja az érintetteket a NAK a változásokrólTürelmi időszak az online számlaadat-szolgáltatásbanAdózás a járványhelyzet idején