2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - friss adatok az Agrárminisztérium tanulmányában!

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/05/04
Címkék: agrárgazdaság, magyar agrárium, Agrárminisztérium

„Agrárgazdasági potenciálunk ésszerű kihasználása, agrárérdekeink eredményes képviselete feltételezi olyan tárgyilagos jövőkép felvázolását, amely az agrárszereplők és a fogyasztók számára is iránytűként szolgálhat a távlatos döntésekhez, nemkülönben rövid- és középtávú üzletpolitikájukhoz, piaci magatartásukhoz. Ilyen jövőkép megalkotása csakis józan önismeretre, jelenlegi helyzetünk – előnyeink és hátrányaink – őszinte feltárására; a mozgásterünket behatároló világgazdasági (s különösen az európai) összefüggések elemzésére; a globális kihívások ismeretére épülhet.”  - olvashatjuk az Agrárminisztérium „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” címmel megjelent tanulmányában.

Az értekezésben megfogalmazott agrárstratégiai javaslatok az idézett szempontoknak megfelelően ambiciózusak, de egyben realisták is, az ágazat jelen helyzetének tárgyilagos, tényszerű feltárására építenek. Az állapotfelmérés egyik legfontosabb mutatója a termőföld tulajdonosi-bérlői szerkezete. A tanulmány, az alább közreadott részletében ezt mutatja be.

(Az Agrárminisztérium gondozásában, Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére megszületett tanulmány letöltéséhez Önnek az alábbi gombra kell kattintania. Ha Ön már feliratkozott olvasónk, az űrlap kitöltése pusztán formalitás, rendszerünk frissíti adatait. Köszönjük.)

Feliratkozok és letöltöm a teljes tanulmányt

A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - derül ki az Agrárminisztérium tanulmányából!

A termőföldhöz kapcsolódóan még egy indikátort indokolt bemutatni, amely ugyancsak jelentős befolyással bír a hazai mezőgazdaságra és ezen keresztül az élelmiszergazdaságra. Ez a bérelt mezőgazdasági terület aránya a gazdaságok által használt összes mezőgazdasági területből. Magyarországon az elemzés során vizsgált másik három országénál nagyobb arányban termelnek bérelt földeken a gazdák. Az EUROSTAT 2010. évi adatai alapján Ausztriában 31 százalék, Hollandiában 27 százalék, míg Lengyelországban 19 százalék a bérelt területek aránya. 

Magyarországon jóval magasabb ez a mutató: a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összesírás alapján 53,6 százalék. A legmagasabb arány a szántó és a gyepterületek esetében figyelhető meg, míg a szőlő és a gyümölcsös esetében a gazdálkodás jellemzően saját földterületen történik. A hazai magas aránnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Magyarországon gazdasági társaságok a hatályos jog szerint nem szerezhettek (szerezhetnek) termőföldtulajdont, ezért a mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosai saját maguktól is(!) bérlik a földet, ami egyébként több visszásságnak forrása.

Az egyéni gazdaságok esetében a saját tulajdonon történő termelés szerepe a jelentősebb, használt földjeik mintegy egynegyedét bérlik. A társas vállalkozások, gazdaságok csaknem kizárólagos földhasználati jogcíme a földhaszonbérlet. Az egyéni gazdaságok közül arányaiban a legtöbb földet – területük mintegy 50 százalékát – a 300 hektár feletti területen gazdálkodók bérlik. Ennek a kérdésnek a kiemelését azért tartjuk fontosnak, mert a befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai általában az agrárágazaton kívül tevékenykednek, a termelésben nem érdekeltek, egyetlen céljuk, minél nagyobb profitot (bérleti díjat/támogatást) realizáljanak tulajdonuk után. Ezzel viszont jelentős jövedelmet – kalkulációnk szerint évente mintegy 130-150 milliárd forintot – vonnak ki az ágazatból, amely döntő része más nemzetgazdasági ágakban képez tőkét, vagy végső fogyasztásra kerül. Ez, valamint a bérleti díjaknak, mint tőkejövedelmeknek adómentessége az, amely a földdel való spekulációt gerjeszti. Mivel korlátozott és monopolizálható termelési tényező, ezért a – nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó – vagyonos társadalmi rétegeknek kiemelt céljai közé tartozik a földvagyonszerzés. 

A teljes tanulmány letöltéséhez és megtekintéséhez kattintson az alábbi gombra!

Amennyiben már feliratkozott olvasónk, kérjük töltse ki újra az űrlapot. Új feliratkozása pusztán frissíti rendszerünkben adatait. Köszönjük!

Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt

Ajánlott kiadványokSzékelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezése
Dr. Herdon Miklós, Dr. Rózsa Tünde:
Információs rendszerek az agrárgazdaságban
Dr. Sutus Imre:
Számvitel az agrárgazdaságban
Dr. Németi László:
A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón

Ez is érdekelhetiAdózás a járványhelyzet idejénBővül az agrárberuházások támogatásaMódosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza