Bernát, Felícia
A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - friss adatok az Agrárminisztérium tanulmányában!
Kategória: Agrárgazdaság | 2021/05/04
Címkék: agrárgazdaság, magyar agrárium, Agrárminisztérium
„Agrárgazdasági potenciálunk ésszerű kihasználása, agrárérdekeink eredményes képviselete feltételezi olyan tárgyilagos jövőkép felvázolását, amely az agrárszereplők és a fogyasztók számára is iránytűként szolgálhat a távlatos döntésekhez, nemkülönben rövid- és középtávú üzletpolitikájukhoz, piaci magatartásukhoz. Ilyen jövőkép megalkotása csakis józan önismeretre, jelenlegi helyzetünk – előnyeink és hátrányaink – őszinte feltárására; a mozgásterünket behatároló világgazdasági (s különösen az európai) összefüggések elemzésére; a globális kihívások ismeretére épülhet.” - olvashatjuk az Agrárminisztérium „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” címmel megjelent tanulmányában.
Az értekezésben megfogalmazott agrárstratégiai javaslatok az idézett szempontoknak megfelelően ambiciózusak, de egyben realisták is, az ágazat jelen helyzetének tárgyilagos, tényszerű feltárására építenek. Az állapotfelmérés egyik legfontosabb mutatója a termőföld tulajdonosi-bérlői szerkezete. A tanulmány, az alább közreadott részletében ezt mutatja be.
(Az Agrárminisztérium gondozásában, Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére megszületett tanulmány letöltéséhez Önnek az alábbi gombra kell kattintania. Ha Ön már feliratkozott olvasónk, az űrlap kitöltése pusztán formalitás, rendszerünk frissíti adatait. Köszönjük.)
Feliratkozok és letöltöm a teljes tanulmányt
A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - derül ki az Agrárminisztérium tanulmányából!
A termőföldhöz kapcsolódóan még egy indikátort indokolt bemutatni, amely ugyancsak jelentős befolyással bír a hazai mezőgazdaságra és ezen keresztül az élelmiszergazdaságra. Ez a bérelt mezőgazdasági terület aránya a gazdaságok által használt összes mezőgazdasági területből. Magyarországon az elemzés során vizsgált másik három országénál nagyobb arányban termelnek bérelt földeken a gazdák. Az EUROSTAT 2010. évi adatai alapján Ausztriában 31 százalék, Hollandiában 27 százalék, míg Lengyelországban 19 százalék a bérelt területek aránya.
Magyarországon jóval magasabb ez a mutató: a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összesírás alapján 53,6 százalék. A legmagasabb arány a szántó és a gyepterületek esetében figyelhető meg, míg a szőlő és a gyümölcsös esetében a gazdálkodás jellemzően saját földterületen történik. A hazai magas aránnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Magyarországon gazdasági társaságok a hatályos jog szerint nem szerezhettek (szerezhetnek) termőföldtulajdont, ezért a mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosai saját maguktól is(!) bérlik a földet, ami egyébként több visszásságnak forrása.
Az egyéni gazdaságok esetében a saját tulajdonon történő termelés szerepe a jelentősebb, használt földjeik mintegy egynegyedét bérlik. A társas vállalkozások, gazdaságok csaknem kizárólagos földhasználati jogcíme a földhaszonbérlet. Az egyéni gazdaságok közül arányaiban a legtöbb földet – területük mintegy 50 százalékát – a 300 hektár feletti területen gazdálkodók bérlik. Ennek a kérdésnek a kiemelését azért tartjuk fontosnak, mert a befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai általában az agrárágazaton kívül tevékenykednek, a termelésben nem érdekeltek, egyetlen céljuk, minél nagyobb profitot (bérleti díjat/támogatást) realizáljanak tulajdonuk után. Ezzel viszont jelentős jövedelmet – kalkulációnk szerint évente mintegy 130-150 milliárd forintot – vonnak ki az ágazatból, amely döntő része más nemzetgazdasági ágakban képez tőkét, vagy végső fogyasztásra kerül. Ez, valamint a bérleti díjaknak, mint tőkejövedelmeknek adómentessége az, amely a földdel való spekulációt gerjeszti. Mivel korlátozott és monopolizálható termelési tényező, ezért a – nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó – vagyonos társadalmi rétegeknek kiemelt céljai közé tartozik a földvagyonszerzés.
A teljes tanulmány letöltéséhez és megtekintéséhez kattintson az alábbi gombra!
Amennyiben már feliratkozott olvasónk, kérjük töltse ki újra az űrlapot. Új feliratkozása pusztán frissíti rendszerünkben adatait. Köszönjük!
Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt
Ajánlott kiadványok
Dr. Herdon Miklós:
Informatika agrárgazdasági alkalmazásokkal
Farkasné Fekete Mária - Molnár József:
Mikroökonómia
Dr. Herdon Miklós, Dr. Rózsa Tünde:
Információs rendszerek az agrárgazdaságban
Dr. Tassy Sándor (szerk.):
Agrárgazdasági fogalomtár
Ez is érdekelhetiAdózás a járványhelyzet idején
Bővül az agrárberuházások támogatása
Módosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektorA szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.Kiváló, és biztonságos termékek gyártója a GALLICOOP
A Magyar Pulykaszövetség tavaly ősszel az újságírók számára rendezett egy gasztronómiai eseményt, amelyen a GALLICOOP Pulykafeldolgozó Zrt. által előállított pulykahúsból készítettünk ételeket. Jómagam a cannelloni receptet húztam ki két társammal, és mondhatom, hogy igen finom ebédet sikerült elkészíteni. Azóta a család is megkedvelte a pulykahúsból készült ételeket, így gyakran szerepel a családi étrendünkön a változatosan elkészíthető fogások. Ruck János, a GALLICOOP Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója az általuk előállított termékpalettát is jó szívvel ajánlotta mindenkinek.Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.Az élelmiszerek minőségéért és biztonságáért viselt felelősség
Az élelmiszer-biztonság az élelmiszernek az a tulajdonsága, hogy a fogyasztójának életét vagy egészségét semmilyen módon nem veszélyezteti, vagy semmi egyéb módon számára károsodást nem okoz. Az élelmiszer-biztonság tehát annak biztosítása, hogy a termelés és a forgalmazás teljes folyamatában az élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően fogyasztja.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza