A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - friss adatok az Agrárminisztérium tanulmányában!

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/05/04
Címkék: agrárgazdaság, magyar agrárium, Agrárminisztérium

Az értekezésben megfogalmazott agrárstratégiai javaslatok az idézett szempontoknak megfelelően ambiciózusak, de egyben realisták is, az ágazat jelen helyzetének tárgyilagos, tényszerű feltárására építenek. Az állapotfelmérés egyik legfontosabb mutatója a termőföld tulajdonosi-bérlői szerkezete. A tanulmány, az alább közreadott részletében ezt mutatja be.

(Az Agrárminisztérium gondozásában, Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére megszületett tanulmány letöltéséhez Önnek az alábbi gombra kell kattintania. Ha Ön már feliratkozott olvasónk, az űrlap kitöltése pusztán formalitás, rendszerünk frissíti adatait. Köszönjük.)

Feliratkozok és letöltöm a teljes tanulmányt

A befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - derül ki az Agrárminisztérium tanulmányából!

A termőföldhöz kapcsolódóan még egy indikátort indokolt bemutatni, amely ugyancsak jelentős befolyással bír a hazai mezőgazdaságra és ezen keresztül az élelmiszergazdaságra. Ez a bérelt mezőgazdasági terület aránya a gazdaságok által használt összes mezőgazdasági területből. Magyarországon az elemzés során vizsgált másik három országénál nagyobb arányban termelnek bérelt földeken a gazdák. Az EUROSTAT 2010. évi adatai alapján Ausztriában 31 százalék, Hollandiában 27 százalék, míg Lengyelországban 19 százalék a bérelt területek aránya. 

Magyarországon jóval magasabb ez a mutató: a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összesírás alapján 53,6 százalék. A legmagasabb arány a szántó és a gyepterületek esetében figyelhető meg, míg a szőlő és a gyümölcsös esetében a gazdálkodás jellemzően saját földterületen történik. A hazai magas aránnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Magyarországon gazdasági társaságok a hatályos jog szerint nem szerezhettek (szerezhetnek) termőföldtulajdont, ezért a mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosai saját maguktól is(!) bérlik a földet, ami egyébként több visszásságnak forrása.

Az egyéni gazdaságok esetében a saját tulajdonon történő termelés szerepe a jelentősebb, használt földjeik mintegy egynegyedét bérlik. A társas vállalkozások, gazdaságok csaknem kizárólagos földhasználati jogcíme a földhaszonbérlet. Az egyéni gazdaságok közül arányaiban a legtöbb földet – területük mintegy 50 százalékát – a 300 hektár feletti területen gazdálkodók bérlik. Ennek a kérdésnek a kiemelését azért tartjuk fontosnak, mert a befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai általában az agrárágazaton kívül tevékenykednek, a termelésben nem érdekeltek, egyetlen céljuk, minél nagyobb profitot (bérleti díjat/támogatást) realizáljanak tulajdonuk után. Ezzel viszont jelentős jövedelmet – kalkulációnk szerint évente mintegy 130-150 milliárd forintot – vonnak ki az ágazatból, amely döntő része más nemzetgazdasági ágakban képez tőkét, vagy végső fogyasztásra kerül. Ez, valamint a bérleti díjaknak, mint tőkejövedelmeknek adómentessége az, amely a földdel való spekulációt gerjeszti. Mivel korlátozott és monopolizálható termelési tényező, ezért a – nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó – vagyonos társadalmi rétegeknek kiemelt céljai közé tartozik a földvagyonszerzés. 

A teljes tanulmány letöltéséhez és megtekintéséhez kattintson az alábbi gombra!

Amennyiben már feliratkozott olvasónk, kérjük töltse ki újra az űrlapot. Új feliratkozása pusztán frissíti rendszerünkben adatait. Köszönjük!

Feliratkozok, és letöltöm a tanulmányt

Ajánlott kiadványokSzékelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezéseDr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai UnióKárpáti László, Lehota József (szerk.):
Kereskedelmi ismeretekFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban

Ez is érdekelhetiAdózás a járványhelyzet idejénBővül az agrárberuházások támogatásaMódosult több, az agráriumot is érintő adójogszabály