Mindenki a jobb időben reménykedik

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: v, 2014/09/10
Címkék: szőlészet, borászat, szüret, must, bor

A szőlősgazdák szerint csak akkor lehet jó az idei évjárat, ha az ősz száraz és napos lesz. Az elmúlt 1 hónap időjárása nem segítette a szőlőtermelők helyzetét. A jelentős mennyiségű csapadék, a rövid idejű, hirtelen záporokat követő erős napsütés okozta párolgás és a rendkívüli meleg ideális környezetet alkotott a lisztharmat kialakulására, ami előidézhet terméskiesést. Az esztendő eddigi időjárása miatt a szüret várhatóan 2 héttel korábban kezdődik. Az illatos fehér szőlőknél (Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér) már zajlik a próbaszüret. 2013-ban 63 830 hektár szőlőterületről 3,86 millió mázsa szőlőt szüreteltek, amelyből 2,66 millió hektoliter bor készült.

Borvidékenként eltérő kilátások

– Úgy gondolom, hogy a cukorfok nem éri el az eddigi évek átlagát, a rengeteg eső ugyanis fölhígította a szőlő beltartalmi értékeit, tehát sem savban, sem cukorban nem érjük el a korábbi évekét – véli Bohus Zoltán, a Balaton Agrár Zrt. szőlészeti ágazatának vezetője. A Kunsági borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Frittmann János szerint is elég volt a csapadékból, és a korai fajtáknál válogatni kell, mert lesznek benne rohadások.

A minőségük szerinte még nagyon jó lehet, ha nem kapnak sok esőt, de az biztos, hogy a szüret a válogatás miatt költségesebb lesz.

Megkezdődött a szüret a Soproni borvidéken is, a minőség kifogástalan, de a mennyiség az utóbbi évek alacsony értékeitől is elmarad – mondta el Taschner István hegyközségi elnök.

A szőlő érése a sokéves átlagnál mintegy tíz nappal előbbre tart, akárcsak az elmúlt három-négy esztendőben, és várhatóan a hónap végéig, szeptember elejéig tart a korai szüretelésű fajták – így az Irsai Olivér, a Turán és a Zenit – szedése. Hozzátette, így szeptember elejével kezdhetik el a termés zömét adó kékszőlők betakarítását, ami azt jelenti, hogy a kései szüretektől eltekintve a jövő hónap végére be is fejeződhet a munka.

Taschner István szerint az idén az átlagosnál is több károsodás érte a szőlőt: a lisztharmat mellett májusban és három héttel ezelőtt vihar tépázta meg az állományt, utóbbi 50–60 hektáron a termés 70–80 százalékát vitte el. Mindezek alapján mennyiségben nagyon rossz évet prognosztizálnak, a megszokott termés alig felével, a tavalyi hektáronkénti 69,5 után az idén 60 mázsa alatti átlagos eredményre számítanak. Ez zászlósboruk, a kékfrankos esetében mintegy 50, a többi fajtánál 70–80 mázsás termésátlagot jelent.

Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa Fábián Imre titkár:

– Pillanatnyilag azt lehet mondani, hogy a tavalyinál 3–4 mázsával több, 72 mázsa körüli termésmennyiség várható, de ez bizonytalan és függ az időjárás alakulásától, mehet felfelé és lefelé is. A sok eső miatt foltokban itt is fellelhető a lisztharmat. Ahol fertőzés van, ott kireped a bogyó, de ebben az esetben súlyvesztéssel is lehet számolni. Ami az esőt illeti, tegnap is hullott vagy 20 milliméternyi. A szüret még nem kezdődött el, várhatóan szeptember elején indul, vagyis egy-két héttel korábban, mint szokott. Idén kisebb mennyiségben viszünk ki exportra szőlőt.

Balatonfelvidéki borvidék Hegyközségi Tanácsa Németh Iván elnök:

– A borvidék nagyon elaprózott, sok kistermelő birtokából állt össze. Tavaly nem volt egészen 60 mázsás termésátlagunk, az augusztusi és az őszi szárazság nagyon rosszul jött a szőlőknek. Az idei év jól indult. Az utolsó egy hónapban elkezdődött esős időszaknak azonban sajnos nem látjuk a végét. Éppen tegnap néztem Lesence vidéken az Olaszrizlinget, olyan a szem, mintha már szüreti időszak lenne, de a próbafokolások során kiderült, fel van hígulva, napsütés hiányában a cukorképződés eléggé leállt. Úgyhogy nem lesz korai szüret, és attól tartunk, hogy a bogyó a növekedés következtében szét fog pattanni, és jön a rothadás. Jelen pillanatban vannak olyan területek és fajták, ahol a lisztharmat nagyon nagymértékű.

Főleg a Chardonnay-ben akadnak olyan területek, ahol már nem sok mindent kell szüretelni. A mi borvidékünkön elég jelentős volt a jégbor, meg a késői szüret – erre az idén nem igen lehet számítani. Úgy gondolom, ha 70–80 mázsás termésátlaggal tudunk szüretelni, akkor az az idén kiválónak számít. Reménykedünk a jó időben, főleg a középérésű fajtáknál. Ha marad a csapadékos idő, akkor viszont gondok lesznek.

Villányban, az ország legdélebbi, a mediterránhoz hasonló éghajlatú borvidékén is változékony volt az időjárás. Villányi borvidék Hegyközségi Tanácsa Bock József elnök:

– A 2014-es év számunkra meglehetősen izgalmas év volt, tekintve, hogy mi tulajdonképpen bionövényvédelmet alkalmazunk. Így például az idén káliszappannal, narancsolajjal permeteztünk. Tavasszal, rügyfakadáskor a rágó kártevők pusztítottak, aztán, ha nem is jelentős nagyságú területen, de kaptunk jégverést is. A szőlőbetegségek miatt úgymond sokat kellett „növényvédeni”, s bár a szőlőkben vannak bizonyos fertőzések, de sok helyen sikerült megvédeni az állományt.

Nálunk egyébként az Oportóval indul a szüret szeptember elején. Ha a továbbiakban jó idő lesz, ha esőmentes napok jönnek az elkövetkező két-három hétben, akkor szerencsénk van, ha esik, akkor kényszerszüretelni kell, s ez a minőség rovására mehet. Mindenesetre csak az egészséges fürtöket szedjük ládákba. Ha a fürtnek valamelyik része fertőzött, azt kivágjuk. Végül egy négyméteres válogatóasztalon négy-öt asszony utoljára ellenőrzi, nem maradtak-e fertőzött fürtök a behozott szőlőben.

Akárhogy is, de elég nehéz szüret vár ránk. Reméljük, hogy a Jóisten besegít, és nem eső, hanem napsütés jön. Ha napsütéses idő lesz, akkor azok a bogyók, amelyek repedezni kezdtek, az Oportó esetében, amelynek vékony a héja, vissza tudnak száradni.

A borvidékünkön a termés mennyisége egyébként egy 5–10 százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly volt, főként az araszolók rügykárosításának köszönhetően. A későbbi fajtáknál – Kékfrankos, Cabernet – nincs probléma, mert ott a betegségek nem okoztak akkora kárt, mint az Oportóban.

Etyek-Budai borvidék Hegyközségi Tanács Körmendi József elnök:

– Jövő héten kezdődik a térségben a szüret. A termések igen jók, Irsaiból 80–100 mázsa körüliek. Amitől félünk, hogy ettől a sok esőtől beindul a rothadási folyamat. A nyár közepéig csapadékhiányos évünk volt, júliustól viszont alig találunk 2–3 olyan napot, amikor nem esik az eső. Ez a mennyiségnek jót tesz, de a veszély az, hogy a későbbi fajtáknál botritiszes folyamatot indít el. Baj az is, hogy a gyártóknak-forgalmazóknak nincsenek vegyszerkészleteik egy 2–3 hetes Botritisz elleni védelemre.

Szőlőt nem adunk el, a teljes mennyiséget magunk dolgozzuk fel. Egyelőre kézzel szüretelnünk idénymunkásokkal, de éppen a nagy mennyiségek miatt terveink között szerepel a gépi szüretelés is. A munkaerővel nincs gond, jönnek közelebbről és távolabbról is hozzánk.

A borimport szabályozása

Az utóbbi hónapokban a korábbi évekénél magasabb borkészletek és a nagyarányú lédig borimport miatt aggódtak a gazdák. A július közepén elfogadott jogszabály- módosítás nyomán – amely az importborok forgalomba helyezési eljárásra megszabott határidőt 15-ről 90 napra hosszabbította – jelentősen visszaesett az Olaszországból behozott bor mennyisége. A hatósági engedélyezési eljárás alatt ide szállított tételeket raktárakban őrzik. A kormány most intézkedésekre készül, hogy visszaszorítsa a hazánkba érkező, gyenge minőségű borok mennyiségét.

Alapos a gyanúja annak, hogy az Olaszországból érkező borokat dömpingáron értékesítették, vagy legalábbis beszerzési ár alatt adták el.

A szakminiszter már aláírta azt a rendeletet, amely kötelezővé teszi azon eszközök és tartályok hitelesítését, amelyekkel és amelyekbe átfejtik és tárolják a behozott és meghosszabbított eljárási határidők miatt a raktárban tárolt borokat. Emellett az importbort az adóraktáron belül elkülönített helyen kell majd tárolni.

Következő lépésként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javaslatának megfelelően előreláthatóan kötelezővé teszik az ellenőrző jegy használatát az asztali – földrajzi jelzés nélküli – borok esetében is, ami elősegíti a termék nyomon követését. Ehhez azonban előbb módosítani kell a szakmaközi szervezetekről szóló törvényt annak érdekében, hogy a tanács minden piaci szereplőre kiterjeszthesse határozatait. A szakmai szervezet ugyanis már elfogadta az ezzel kapcsolatos határozatát, ám azt mindaddig nem léptetik életbe, amíg nem terjeszthetik ki a kereskedőkre és forgalmazókra is. Az ülésen felvetődött az is, hogy a borok esetében emelnék a kötelező alkoholszint mértékét, mégpedig a jelenlegi kilencről 10,5 százalékra. Ezzel is kiszoríthatók a gyengébb minőségű termékek a piacról s versenyképessé tehetők a hazai termékek, mivel a magasabb alkoholtartalmú borok az olaszoknál is drágábbak.

A tavalyi olasz kimutatásokból kiderült, hogy a szőlő felvásárlási ára kilónként 0,22 és 0,27 eurócent körül mozgott. A számok megmutatták, hogy a hazai importőrök lényegében olcsóbban jutottak borhoz, mint amennyibe a szőlő került.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a tagállamokból származó bor behozatala. Míg 2011-ben egymillió hektoliter fölött volt az import, addig 2012-ben 746 ezer, tavaly pedig 535 ezer, idén májusig 214 ezer hektolitert hoztak be. A beszállított bor legnagyobb része Olaszországból származik, és jellemzően tartálykocsikban hozzák hazánkba.

A HNT hamarosan pontos adatokat tud közölni arról, hogy milyen mennyiségű és minőségű lesz az idei szőlőtermés Magyarországon. Az adatok feldolgozása lapzártakor még tart.

A 35. Jubileumi Országos Borverseny eredményei

Minden eddiginél több, 382 minta érkezett a 35. Jubileumi Országos Borversenyre, melynek szerdai budapesti eredményhirdetésén a szekszárdi Mészáros Borház, illetve Takler Pince, valamint a tokaji Puklus Pince egy-egy borát tüntették ki nagy aranyéremmel. Tornai Tamás, a HNT elnöke hozzátette: az Országos Borverseny azért is fontos, mert megmutatja, hol van az a minőség, amelyhez a hazai és a nemzetközi piac is fordulhat. A munka ugyanakkor az eredményhirdetéssel nem ér véget, hiszen a HNT vállalta, hogy a legjobb borokat saját költségén nemzetközi versenyeken is szerepeltetni fogja – jelentette be az elnök. A verseny legjobb fehérbora a tolnai Danubiana Kft. 2013-as Sauvignon Blanc-ja, legjobb vörösbora a Mészáros Borház 2011-es Merlot válogatása lett, a legjobb rosénak pedig a neszmélyi Szöllősi Pincészet 2013-as roséját választotta a zsűri. A tokaji borkülönlegességek legjobbjaként a 2003-as Puklus Tokaji Muskotály Aszúesszenciát hirdették ki. A Borbély Családi Pincészet 2012-es Badacsonyi Olaszrizling Jégbora lett a legjobb borkülönlegesség, míg a mátrai Nyilasi Pincészet 2013-as Fizzzy habzóborát a legjobb szénsavas terméknek járó díjjal jutalmazták. A vándordíjat idén a Hilltop Neszmély Borászat vehette át, a legeredményesebb női borász Vikmanné Makk Viola (Danubiana Kft.), a legeredményesebb 35 év alatti borász pedig Mészáros Péter lett. A Best Buy fehérbor címet a Danubiana Kft. Sauvignon Blanc-ja a Best Buy vörösbor elismerést pedig Koch Csaba 2012- es Hajós-bajai Cabernet Sauvignonja nyerte el.

Ajánlott kiadványokNagy József:
A zöldborsóMurányi Zoltán:
BoranalitikaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II. Szűcs István (szerk.):
A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései

Ez is érdekelhetiÚjra elérhető a lepárlási támogatásHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt!