Objektív döntés, hatékonyság és eredményesség

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2021/06/01

Győrffy Balázs, a NAK elnöke

– Elnök úr, milyen kitörési irányokat határoz meg az agrárium számára a Digitális Agrár Stratégia (DAS)?

– A Digitális Agrár Stratégiában szereplő „mezőgazdaság 4.0” a termelés reformja mellett az üzemirányítás, a termékpályák üzleti modelljének megújítására is fókuszál. Az Európai Unió közös agrárpolitikájában kiemelt szerepe van a környezet védelmének, aminek egyik megnevezett eszköze a precíziós mezőgazdasági termelés. A Digitális Agrár Stratégia célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez. A teljesítőképesség fokozása több elemből áll: a termelés szintjén nőhet az inputanyagok és a természeti erőforrások felhasználásának hatékonysága, nőhet a hozam és javulhat a minőség, kevesebb lehet a melléktermék és a hulladék. Csökkenhetnek a termelés kockázatai, emellett üzemi szinten is javulhat a technológia és a vezetői döntések hatékonysága. A termékpályák szintjén nézve pedig csökkenhet az értékesítés kockázata. A Digitális Agrár Stratégia céljainak teljesüléséhez szükséges a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazása a szántóföldi növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kertészetben, a halászatban és az erdészetben is.
A közel négyszázezer tagot képviselő NAK kiemelt céljának tekinti, hogy segítse az új, innovatív megoldások megismertetését és elterjedését a mezőgazdaságban. Az agrárium jelenleg a gazdaság egyik kevésbé digitalizált szektora, ugyanakkor a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az új technológiák használata nagy kiugrási lehetőség az ágazat számára: növeli a hatékonyságot, erősíti a versenyképességet, mérsékli a termelési kockázatot. Továbbá a kamara a NAK TechLab nevű innovációs programja révén is támogatjuk azt, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban.

– Kellő ütemben zajlik-e az agráriumban az agrár­digi­ta­lizációs folyamat?

– Általánosságban elmondható, hogy egyelőre még alacsony az ágazat digitalizációs szintje, és a NAK részéről folyamatosan dolgozunk azon, hogy megismertessük a modern megoldásokat a gazdálkodókkal. Egy szűkebb termelői réteg kivételével még nem igazán terjedtek el ezek a megoldások. Azok a jellemzően közepes és nagyobb gazdaságok viszont, akik már felismerték a digitalizációban rejlő lehetőségeket, fokozatosan bevezették és évek óta fejlesztik a rendszerüket. Az is látható, hogy – jó üzleti lehetőséget sejtve – a piacon hirtelen sok forgalmazó és szolgáltató cég jelent meg, akik részmegoldásokkal, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem validáltakkal „szédítették” a termelőket, óriási profitot és hatékonyságnövekedést ígérve. Ennek köszönhetően a termelők nagy része kiábrándult, amin csak komplex szemléletű, technológiailag és ökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított, költséghatékony megoldások kínálatával lehet változtatni. 

– Voltaképpen, mi az agrárdigitalizáció jelentősége a gyakorlatban?

– A digitalizáció értékét az adatok széles körű begyűjtése, rögzítése, magas szintű feldolgozása, és az azokból levonható következtetések termelők felé egyszerű formában átadása jelenti. Az nagyon kevés, ha csak drága eszközöket vásárolnak a gazdák, amiknek az adatait aztán nem használják semmire. Abból nem származik hatékonyságnövekedés, csak plusz költségek. A digitalizáció alapvetően változtatja meg a gazdálkodói gyakorlatot, mivel azonnali információkkal tud szolgálni a technológiai és üzleti döntések meghozatalához, amire egyfajta magas szintű döntéstámogató szolgáltatásként tekinthetünk. Minél hosszabb, minél több évre visszanyúló adatsorok állnak rendelkezésre, annál pontosabb képet kaphatunk saját termőföldünkről, állatállományunkról, gazdasági tevékenységünkről. A fejlett rendszerek öntanuló algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával felvértezve pontosítják az előrejelzéseket, és a gyakorlatban hasznosítható javaslatokat, tanácsokat adnak. Ezek az objektív döntések aztán a hatékonyság és az eredményesség javulásában jelentkeznek, sőt, a mezőgazdasági termelés környezeti teljesítményét is képesek érdemben javítani. 

– Segítheti-e a digitalizáció a generációváltást?

– Fontos szempont, hogy a magasabb fokú digitalizáció divatosabbá teheti a mezőgazdaságot a pályaorientáció elején járó fiatalok számára, elősegítve ezzel a generációváltást. A mezőgazdaság soha nem volt „divatszakma”, de az újszerű megoldások, innovációk számos fiatalt vonzhatnak az ágazathoz. Például nemrég rendeztük meg a NAK TechLab harmadik egyetemi ötletversenyét, és az agrárosok mellett – ahogy a korábbi alkalmakon – sok teljesen más profilú csapat is elindult a megmérettetésen. Meghatározó az is, hogy ne az a régi kép legyen a fiatalok fejében, hogy kapálni kell, poros, fülledt levegőjű traktorokban ülni – a magyar mezőgazdaság is már jócskán túlhaladta a régi technológiákat. És kellenek a sikertörténetek is, amiket folyamatosan igyekszünk megmutatni.

– Mi lehet a meghatározó szempont a precíziós gazdálkodási rendszerek bevezetésénél?

– Manapság már szinte minden erőgép és művelőeszköz különböző szenzorokkal és vezérlőeszközökkel rendelkezik, amik hatalmas adattömeget képesek szolgáltatni, de jelenleg – kevés kivételtől eltekintve – nem használjuk ezeket az értékes adatokat. Pedig valójában épp ez lenne az egész lényege. Központi nagy adatfeldolgozó rendszerekkel, sokkal költséghatékonyabban lehet a számításokat, értékeléseket elvégezni, becsatornázva az agrometeorológiai adatokat és az ingyenesen elérhető műholdfelvételeket is. Hosszasan lehetne sorolni, hogy milyen innovációk jelentenének segítséget a magyar gazdáknak, hiszen a digitalizáció mára teljesen átszőtte a mezőgazdasági termelést, az élelmiszeripart és a kereskedelmi-logisztikai rendszereket is. Véleményem szerint érdemi előrelépést jelenthet a gyűjtött adatok centralizált és gyors feldolgozása, valamint a közérthető eredmények visszajuttatása a termelők részére.

– Mekkora beruházásra van szükség a precíziós gazdálkodás terjedéséhez üzemi szinten? 

– A digitalizáció üzemi szintű megvalósításának komoly finanszírozási igénye van, amit alapvetően csak egy meghatározott üzemméret felett lehet kigazdálkodni. Ez a szükséges üzemméret támogatásokkal valamelyest csökkenthető, de sajnos még ehhez a mérethez is túlságosan szétaprózódott a hazai birtokstruktúra. És ez csak az első lépcső, ami ahhoz szükséges, hogy adataink legyenek a saját üzemünkről, földjeinkről, gazdálkodásunkról. Ezután következik az adatfeldolgozás és a döntéstámogató rendszerek felépítése majd működtetése, ami egy-egy különálló gazdálkodónak nagy feladat.
Ahogyan a gazdaság és a társadalom minden szegmensében, úgy a mezőgazdaságban is nagy lendületet adott a világjárvány a digitális eszközök és megoldások használatának. Ez azonban elsősorban a kommunikációs megoldások elterjedésében érhető tetten. Az agrárdigitalizáció terjedésére ez sajnos nem mondható el, hiszen ezeknek az eszközöknek a bevezetéséhez szükségesek a gyakorlati bemutatók és a személyes találkozások is. Ráadásul eddig nem voltak olyan támogatások, amelyek e rendszerek bevezetését ösztönözték volna. Most azonban meghirdetés előtt áll egy 100 milliárd forint keretösszegű pályázat a Vidékfejlesztési Program keretében, aminek célja a hazai precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció támogatása. Nagyon fontos, hogy a jelenleg tervezés alatt álló Közös Agrárpolitika nemzeti stratégiai tervében ez a terület is hangsúlyos szerepet kapjon.

– Van-e kellő szaktudás hazánkban az agrárdigitalizációhoz?

– Nem várható el minden termelőtől, hogy a precíziós gazdálkodás szakértőjévé, informatikai guruvá váljon, és saját maga állítsa be és üzemeltesse gépeit, eszközeit. Ezt a világon mindenhol komoly oktatási és szaktanácsadási háttér támogatja, amit hazánkban is ki kell építeni a sikeres átálláshoz. A tudásátadásnak nagy jelentősége van, e téren a NAK is komoly szerepet kíván magára vállalni. Például támogatásunkkal alakult meg a Digitálisinformáció-szolgáltatók és Technológiai Fejlesztők munkacsoportja, melynek célja a cégfüggetlen, agrárdigitalizációs ismeretek átadása a gyakorló gazdák számára. Előkészítés alatt áll egy komoly agrárdigitalizációs innovációs projekt is, amiben a kamara konzorciumi tagként a tudásátadás feladatait vállalta. Szeretnénk aktívan részt venni az akadályok leküzdésében. Ide kapcsolódik, hogy alapító tagként csatlakoztunk a Magyarországi Drón Koalícióhoz, hogy ezzel is segítsük a dróntechnológia mezőgazdasági terjedését és a gyakorlathoz illeszkedő hatékony megoldások használatát.

– Mely területeken terjedhet el a drónok használata a mezőgazdaságban?

– A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használata, melyek minél szélesebb körű elterjesztésében, a felhasználóbarát szabályozások létrehozásában a NAK is szerepet vállal. A drónok, illetve az azokon alapuló megoldások világszerte gyorsan terjednek, az agráriumban is számos előnyt hozhatnak. Az EU lemaradásban van, mert például az USA-ban és Ázsia több országában már ezres nagyságrendben alkalmazzák a drónokat állománymonitoring vagy növényvédelmi célokra. 
A drónok mezőgazdasági felhasználásának egyik köre az adatgyűjtés, a monitoring. Ezzel például megállapíthatók egyebek közt a vízstressz, a tápanyag-ellátottsági zavarok, a korai gyomproblémák. Továbbá elvégezhető a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése, lokalizálása, a folyamatos termésbecslés. Mindezen információk precíziós növénytermesztési rendszerekbe adaptálása jelentős hatékonyságnövelést tesz lehetővé. 
Az adatgyűjtés mellett a drónok új távlatokat jelentenek az inputanyag-kijuttatásban is, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozási környezet összetett, sok mindennek kell megfelelni, de a kialakítása folyamatban van. A drónok használatával csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás a foltkezelések révén, illetve az ULV technológiának köszönhetően kevesebb víz szükséges a vegyszerek kijuttatásához.
A kamara a drónokkal – különösképpen a növényvédelemmel – kapcsolatos szabályozások kialakítása során arra törekszik, hogy az agráriumban tevékenykedőket támogató szabályozói, technológiai és alkalmazási környezet jöjjön létre. A 2021. június 9–10-én, a mezőfalvi NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében is láthatóak lesznek a legújabb drónfejlesztések és megoldások.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai