Fogyasszuk a hazai élelmiszereket!

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun György, 2021/06/02

Erdős Norbert
élelmiszerláncfelügyeletért felelős
államtitkár

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az egyik legjobb az Európai Unión belül, ami az Agrárminisztérium számára is fontos, hisz garantálja, hogy naponta biztonságos, jó minőségű élelmiszereket fogyasszanak a magyar állampolgárok. Amit elfogyasztunk, azzá leszünk, fogalmazott az államtitkár. Nagyon fontos, hogy a hazai agrárágazat a kiegyensúlyozott, egészséges étrendbe jól beilleszthető, jó minőségű élelmiszerrel lássa el az országot, mert az ágazat számára elsődleges a piac hazai termékekkel történő széles körű ellátása. Az uniós tagság óta a hazai piacon is megnőtt a külföldi élelmiszerek mennyisége, de még ma is elmondhatjuk, hogy Magyarország agrárország, fogalmazott Erdős Norbert. 

„Polctükör” felmérés

Nemrégiben készült el a Nébih legfrissebb felmérése, a „Polctükör”, amelyből kiderült, hogy a mért 16 termékkörben átlagosan 72,5 százalékot tesz ki a magyar termékek aránya. De ha mélyebbre ásunk az elemzésben, akkor például azt is láthatjuk, hogy a nagy nemzetközi üzletláncokban 70 százalék alatt van ez az arány, míg a hazai élelmiszerboltokban megközelíti a 80 százalékot. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium is törekszik arra, hogy a külföldi áruházláncok polcain növekedjen a magyar termékek száma. A hazai élelmiszeripar megerősítésével választ kell találni arra a kérdésre, hogy a magyar termékek hogyan kerülhetnek a nemzetközi üzletláncok polcaira. Elsősorban a feldolgozott termékeknél kell a pozíciónkat javítani, mert például a friss hústermékek tekintetében elég jól állunk a nemzetközi üzletláncoknál is, mondta az államtitkár.

A „Polctükör” felmérésben hat évvel ezelőtt 13 termékkört vizsgáltak, a legfrissebb elemzésben három új termékkör is megjelent, így a vaj, a száraztészta, és a konzervek közül a kukorica és a meggykonzerv. A kimutatás szerint a magyar vajnak az országos részaránya 51 százalék, a száraztésztáé 63, míg a konzervek közül az említett két terméké meghaladta a 70 százalékot. A három új feldolgozott termékcsoport vizsgálati eredménye is rávilágított arra, hogy a magyar élelmiszeripart fejleszteni kell, amihez a kormány igen jelentős forrásokat (750 milliárd forintot) biztosít az új Vidékfejlesztési Program keretében, a 2023-2030 uniós támogatási ciklusban. A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság – ezt mutatják az elért eredmények – évről évre megfelel az uniós elvárásoknak. A kezdetek óta „felvette a kesztyűt” ebben az egyáltalán nem könnyű versenyben, hangsúlyozta az államtitkár. Az Európai Unió évről évre újabb és újabb ajánlásokat, rendeleteket, direktívákat fogad el, amelyeket a hazai hatósági munkába is beépítenek, megjelenítenek. 

Zöld megállapodás hozadéka

Erdős Norbert öt évet dolgozott képviselőként az Európai Parlamentben, így sok tapasztalatot gyűjtött arról, hogyan vélekednek az unión belül a magyar élelmiszerekről, a magyar élelmiszer-biztonsági tevékenységről. Nem szabad a fejünket a homokba dugni, fogalmazott az államtitkár, mégpedig azért nem, mert az EU-n belül is tudják, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátási volumene még nem érte el a múlt század ’80-as évek szintjét. Bár az utóbbi évtizedben folyamatosan nő a teljesítmény, de azért még sokat kell dolgozni, hogy az élelmiszeripar felzárkózzon a nyugat-európai versenytársak mögé.

Ha az élelmiszeripari ágazat megerősödik és eléri az elvárt szintet, akkor kikerülhetetlenné válik a magyar termékek részarányának a növekedése a nemzetközi élelmiszerláncokban is. Érdemes lesz a legközelebbi „Polctükör” felmérést két-három év múlva ismét elvégezni, mert ekkor már láthatóvá válik, hogy milyen fejlődést értünk el ebben az ágazatban, fogalmazott az államtitkár. A „Polctükör” haszna az volt, hogy ráirányította az ágazati szereplők figyelmét erre a jelenségre, és ez az egyes vállalatok üzletpolitikájára is hatással van. Például a kiskereskedelmi láncok kaptak egy benchmarkot, vagyis látják, hogy a versenytársaikhoz képest hol tartanak, mennyire maradtak el. Már most érezhető, hogy nagyobb figyelmet kapnak a magyar beszállítói programok, így ennek mindenki a haszonélvezője lesz. 

Az új támogatási ciklusban az európai Green Deal, vagyis a zöld megállapodás komoly kihívások elé állítja a magyar agrárágazatot, elsősorban az alapanyag-termelést. Az államtitkár uniós parlamenti képviselőként is azt tapasztalta, hogy a zöld mozgalom sajnos rendkívüli módon megerősödött a populista célok megfogalmazásával, hangoztatásával. Ki ne támogatná, hogy kevesebb növényvédő szert, mint például neonikotinoidot, vagy műtrágyát használjunk manapság? Erdős Norbert úgy vélekedik, hogy a magyar agrárágazat is eljutott oda, hogy tudatosan felvállalja az új kihívásokat, mert elérkezett az idő arra, hogy a változásokat meglépje. A zöld megállapodásban megfogalmazott célkitűzéseknél csak abban rejlik veszélyforrás, hogy az egyes tagországok adottságait nem differenciálták a csökkentések mértékének megfelelően. De ebben az ügyben keményen, és jól kell tárgyalni, hogy a magyar érveinket elfogadják, megértsék az uniós döntéshozók, ami persze, egyáltalán nem könnyű feladat, jelentette ki az államtitkár.

A Nébih szinte naponta ad hírt tevékenységéről, egyebek között, hogy milyen visszásságokat tártak fel egyes élelmiszereknél. Ezek az ellenőrzések a hazánkban forgalmazott élelmiszerek mindegyikére vonatkoznak, de vannak célirányos, szezonális vizsgálatok is, mint például a karácsonyi időszakban elvégzett ellenőrzések. Az idei húsvéti, kiemelt ellenőrzést a pandémia eltörölte, de a szokásos vizsgálatok egész évben folytatódnak. Szükség is van erre, mert a harmadik országokból is jelentős mennyiségű élelmiszer érkezik az unió területére. Az államtitkár szerint a harmadik országokból származó termékek behozatala rendkívül káros, mert általuk komoly hátrányai keletkeznek a magyar gazdáknak is az uniós piacon, hiszen az import élelmiszereket sokszor kevésbé környezetbarát módon, az állati jólét figyelmen kívül hagyásával, a természet, és a dolgozók kizsákmányolásával állítják elő, ezért olcsóbbak. Persze, mi csak a kiváló minőségű termékekkel tudjuk ezt a versenyhátrányt ellensúlyozni, mert a hazai és külföldi vásárlóink ezt várják el tőlünk, de ezeket a termékeket csak a megerősített hazai élelmiszeriparral lehet előállítani.

A koronavírus-járvány kihívásai

A koronavírus-járvány természetesen a Nébih mindennapi tevékenységére is komoly hatással volt, fogalmazott Erdős Norbert. Gyakorlatilag valamennyi szakterület életében az eddigiektől eltérő szemléletmódot, új kihívásokat, sajátos helyzetet teremtett, emellett innovatív eljárások és módszerek bevezetését követelte. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyors és rugalmas átállásnak köszönhetően, a klasszikus hatósági feladatellátás a Nébih-nél nem sérült. Sőt, számos fejlesztést, például az informatikai és ügyfélprofil rendszerek személyes ügyintézést kiváltó bővítését, a támogató szemlék, videó-konferenciák és videó-auditok bevezetését, éppen a rendkívüli körülmények hozták előre. A hatósági munka gördülékeny biztosítása mellett még hangsúlyosabbá vált a Nébih támogató szerepének erősítése is. Olyan új megoldások születtek, minthogy kiváltáskor engedélyezték a vények elektronikus bemutatását a vényköteles állatgyógyászati készítmények többségénél, helyi termelőkeresőt indítottak az őstermelőknek és a kistermelőknek, emellett operatív útmutatókkal segítették a különböző élelmiszerlánc szereplők sikeres alkalmazkodását a megváltozott helyzethez. A lakosság számára pedig tartalékolási útmutatót adott ki a hatóság, amellyel elkerülhetők a pánikvásárlások, és egyúttal kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban.

Valószínűleg furcsán hangzik, de a pandémia megerősítette a magyar élelmiszeripar jelentőségét, fontosságát, ezért is kulcskérdés a 4265 milliárd forint állami támogatás hatékony felhasználása, hangsúlyozta az államtitkár.

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer kapcsán – széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett – tovább dolgoztunk a pályázatok beadásához és elbírálásához szükséges komplex rendszer fejlesztésén, pontosításán, mondta az államtitkár. 

A KMÉ olyan követelményrendszerrel rendelkezik, amelyik megfelel az uniós előírásoknak és át is ment az uniós szűrőn, ebből adódóan külföldi termékekkel is lehet pályázni a védjegy elnyeréséért. Fontos cél ugyanakkor, hogy a KMÉ védjegy Magyarországon gyors ütemben terjedjen, és ez az embléma minél több hazai terméken is szerepeljen. A KMÉ viszonylag fiatal rendszer, az elmúlt esztendő a tejtermékek éve volt a KMÉ szempontjából. Nyolc termékkategóriában (fogyasztói tej, joghurt, kefir, tejföl, tejszín, vaj, túró és trappista sajt), széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett dolgozták ki a követelményrendszert, megteremtve ezzel a KMÉ védjegyek használatára a pályázati lehetőséget. 

Az idei évben, a tejtermékek pályázatai mellett további termékkörökre is megnyílt és folyamatosan bővül a lehetőség, hogy a KMÉ részévé váljanak. Elkészült a KMÉ kiterjesztési stratégiája, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával szoros együttműködésben, kiemelt feladatként kezel a Nébih. Ennek megfelelően folyamatosan bővítik a pályázható termékek körét. Tovább folytatódik a minőségi követelmények (a termékleírások, úgynevezett speciális tanúsítási követelmények) meghatározása mind a tejtermékek, mind pedig a friss húsok és feldolgozott húskészítmények esetében. Az idén fokozatosan megnyílt és már pályázható a nyers tej, a friss sertéshús, a házityúk friss húsa, valamint négyféle húskészítménnyel (párizsi, virsli, szalámi és érlelt kolbász) is bővült a pályázható termékek köre. 

Lezajlott a tehéntúró termékmustra, amely komplex vizsgálati rendszer során, a Nébih 83 hazánkban kapható tehéntúróból kiválasztotta azt a 9 terméket, amely a legmagasabb minőséget képviseli a piacon. A márkatulajdonosok számára megnyílt a lehetőség, hogy december végéig igényeljék a KMÉ arany fokozatát. Ezzel 6 termék esetében éltek is a márkatulajdonosok.

A múlt év őszén az Agrárminisztérium a KMÉ-t nemzeti minőségrendszerként ismerte el, ami azt jelenti, hogy a védjegyrendszer sikeresen teljesítette az ehhez szükséges hazai feltételeket, és az uniós notifikációt is, mondta az államtitkár.

A KMÉ védjegy terjesztése marketing feladatokat generál. A Nébih és az Agrármarketing Centrum magyar forrásból végezheti ezeket a marketing feladatokat, és végzi is, mint például a borágazat esetében. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg még uniós forrásokat nem fordíthatnak a KMÉ népszerűsítésére, ezért is áll első helyen a 4265 milliárd forintból megvalósítandó feladatoknál a KMÉ védjegyrendszer fejlesztése, fogalmazott Erdős Norbert.

Alternatív fehérje

Az államtitkár külön szólt arról, hogy idei év elején átfogó vizsgálat indul az alternatív fehérjeforrások területén, és ez a felmérés másfél éven keresztül folyamatos lesz. Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a globalizáció egyaránt arra ösztönzi az emberiséget, hogy keressük a fenntartható és alternatív élelmiszer-termelési és -fogyasztási megoldásokat, melyek komplex megközelítést, és alapos vizsgálatot igényelnek. Egyre többen fordulnak – és nem feltétlenül valós egészségügyi okból – az alternatív fehérjeforrások felé, kiiktatva étrendjükből a hagyományos állati termékeket, pedig a tisztán növényi alapú táplálkozás hiánybetegségeket, gyermekkorban pedig fejlődési rendellenességet okozhat, ha nem figyelünk oda külön ezekre a szempontokra. Mások pedig rovarokat, lombikban tenyésztett húst, és szóját fogyasztanak, miközben a kockázatáról még keveset tudnak.

Az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése és értékelése érdekében komplex vizsgálatsorozat lefolytatásával bízta meg a szaktárca a Nébih-et. Az ellenőrzés célja, hogy valós és átfogó képet kaphassunk ezekről az új élelmiszerforrásokról, annak érdekében, hogy támogassuk a magyar fogyasztók tudatos választását, asztalainkra pedig továbbra is csak biztonságos élelmiszerek kerülhessenek.

Fejlesztési tervek

A tervekről szólva Erdős Norbert kifejtette, hogy szükség van a Nébih infrastruktúrájának, laboratóriumi rendszerének fejlesztésére, szaktudásbázisának további erősítésére. A Nébih jelenlegi ingatlanhálózata eléggé szétszórt, és öreg épületekben lévő eszközparkkal dolgozik, amelyeket fel kell újítani. Ha fontos a magyar élelmiszer-biztonság, akkor a Nébih fizikális megerősítése elkerülhetetlen. Már csak azért is, mert a nyomon követhetőség dokumentálása terén még vannak hiányosságok a gazdálkodók részéről is. Ennek ellenőrzése pedig csak a kor kihívásainak megfelelő infrastruktúrával hajtható végre. A fejlesztések része az agrár-digitalizáció teljes körű megvalósítása, mert e nélkül a 21. század kihívásaira nem lehet jó választ adni, mondta végezetül Erdős Norbert.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai