Terítéken a 2022-es adócsomag

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2021/06/05

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóban több ponton is az őstermelőknél már alkalmazott szabályokat vezetik be,  ami az egyszerűsítés irányába hat. Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő könnyebbség például, hogy esetükben is bevezetik az őstermelői tevékenység tekintetében már alkalmazott valorizálást. A jövőben az átalányadózás választási értékhatára esetükben is a minimálbér összegének tízszerese lesz, és egészen addig élhetnek ezen adózási formával, amíg a bevételük nem haladja meg a minimálbér ötvenszeresét. Ezzel párhuzamosan egységesítik az átalányadózást választók jövedelem kiszámítását, így a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak is az általános szabályokat kell alkalmaznia. Minden átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó számára jó hír, hogy adómentessé válik az éves minimálbér felét meg nem haladó mértékű bevételük. 

A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó őstermelők számára lehet lényeges, hogy a módosítás egyértelműsíti, hogy költségként elszámolható a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja és a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat.

Mivel egyre több helyen találkozni a fogalommal, így már a kormány sem tudta figyelmen kívül hagyni az úgynevezett kriptovalutákkal való kereskedelemből származó nyereség adózását. Eltérő szabály hiányában jelenleg egyéb jövedelemként az összevont adóalap része, és 15% szja, valamint 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli. Ráadásul mivel a jövedelem jellemzően külföldi társaságtól származik, így a szociális hozzájárulást is a magánszemély fizeti, így a teljes jövedelem 87% lesz csak az adók alapja. 2022-től az efajta ügyletből származó jövedelem már külön adózó jövedelemnek minősül. Jövedelem akkor keletkezik, ha a kriptoeszközök közül kikerülve, hagyományos valutában realizálódik a pénz, és az ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét, ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is.

Társadalombiztosítás 

A társadalombiztosítás egyes elemei is több ponton módosulnak. Ennek egyik legfontosabb része, hogy a kormány által vállaltak szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke tovább csökken. Ennek mértéke ezúttal 0,5% pont lesz 2022. július 1-jétől, így 15%-ra csökken a fizetendő hozzájárulás.

Jelentős adminisztráció megtakarítást és további adócsökkentést eredményez a szakképzési hozzájárulás kivezetése az adórendszerből. Ez további 1,5% pontos adócsökkentést eredményez a kifizetőknek, munkáltatóknak. A szakképzési hozzájárulás megszüntetésével a szakképzési munkaszerződéssel, valamint hallgatói munkaszerződéssel rendelkező munkáltatók az ezzel járó kedvezményeket a fizetendő szociális hozzájárulási adóból tudják érvényesíteni, vagyis annak összegét a kedvezménnyel csökkenteni. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a havi előleg bevallás és fizetés, valamint  az éves elszámolás, ami a szakképzési hozzájárulás egyik legbonyolultabb része volt. A fizetendő hozzájárulást meghaladó, valamint a szociális hozzájárulás fizetésre nem kötelezettek az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. 

A szociális hozzájárulási adófizetésre nem kötelezett őstermelőknek jelenti az adózásra fordított órák számának csökkentését az a módosítás, mely megszünteti a személyijövedelemadó-bevallás benyújtási kötelezettséget abban az esetben, amikor a bevétel nagysága miatt arra egyébként a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései okán nem lenne szükség.   

Általános forgalmi adó 

Jelentős változások vannak az áfatörvényben, melyek legnagyobb része a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban merülnek fel. Eszerint a tervezet új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a belföldi székhelyű, illetve belföldön pénzforgalmi szolgáltatást teljesítő pénzforgalmi szolgáltatóknak.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget negyedévente kell a határon átnyúló fizetésekkel kapcsolatban teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozóan alkalmazni, ha valamely kedvezményezett szolgáltatója az adott negyedévben huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesített. Az adatszolgáltatási kötelezettség bizonyos esetekben áttevődik a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójára, ezeket a törvény pontosan meghatározza. Az adatokat a NAV a belföldön teljesített e-kereskedelmi ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettség ellenőrzéséhez használja majd fel.

A javaslat a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódóan rendezi, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyanarról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni. Erre azért van szükség, mert a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is.

A Brexit kapcsán vált szükségessé rendezni, hogy viszonossági alapon lehetővé válik a belföldön felszámított áfa visszatérítése az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára olyan ügyletek tekintetében, amelyek teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
Jövőre lehetőség lesz a különös adó­visszatérítési eljárás megindítására abban az esetben is, ha az adómegállapításhoz való jog elévüléséig a kérelem benyújtásának időpontjában kevesebb, mint 6 hónap van hátra, vagy az adómegállapítási jog már elévült. Ennek feltétele, hogy az igény alapjául szolgáló ok vagy az elévülési időn túl következett be vagy olyan időpontban, amikor az elévülésből már kevesebb, mint 6 hónap volt hátra. Időbeli megkötést ezen esetekre is előír a módosítás: az igény érvényesítésére az ok bekövetkezését követő 1 éven belül van lehetőség. A javaslat továbbá lehetőséget teremtene arra is, hogy a különös adóvisszatérítés keretében érvényesíthető igényeket az adózók adóellenőrzés során terjesszék elő, ez a szabály a hatálybalépés napján folyamatban lévő adóeljárások során már alkalmazható lesz.

A behajthatatlan követelés miatti adóvisszatérítésre abban az esetben is lehetőség lesz, ha a követelés olyan időpontban válik behajthatatlanná, amikor az annak alapjául szolgáló termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült, feltéve, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó feltételek egyébként teljesülnek. Ilyen esetben az igény érvényesítésére a behajthatatlanság megállapításától számított 1 éves határidőn belül lesz lehetőség. A módosítással érintett szabályok abban az esetben alkalmazhatók, ha a kérelem benyújtását megalapozó okok a módosítással érintett szabályok hatálybalépésének napján vagy azt követően következnek be. Az adóvisszatérítést a hatálybalépést megelőzően megállapított behajthatatlanság esetében is lehet kérelmezni, ha az 1 éves határidő a behajthatatlanság megállapításától még nem telt el, ilyen esetben a kérelmet az új szabály hatálybalépését követő 180 napon belül kell benyújtani. A javaslat emellett hatályon kívül helyezi a partnerre vonatkozóan előírt feltételek teljesítését.

A társasági adó is több ponton módosul, de ezek között elsősorban az alapítványi, illetve a közalapítványi formában működő társaságok kedvezményei jelennek meg, valamint bevonják az adóalanyok körébe az olyan magyarországi bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti e szervezetet. Ezek a hibrid gazdálkodó szervezetek jövedelme olyan mértékig adózna, amilyen mértékig ezt a jövedelmet Magyarország vagy más ország nem adóztatja meg.

Összegezve az aktuális legfontosabb változásokat elmondható, hogy a szocho-t érintő adócsökkentés a legmarkánsabb, míg a többi módosítás a korábbi évektől eltérően kisebb léptékű és horderejű módosítás, ami persze a járványhelyzet kapcsán kialakult gazdasági helyzetben érthető. Ugyanakkor a módosítások kapcsán idén is a nagy kérdés az lesz, hogy az őszi időszakban szokásos második adócsomag milyen mértékű lesz és milyen további változásokat tartalmaz majd  a 2022-es évre nézve.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai