2026. 09. 08., kedd
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A zöldítés zászlóvivője

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Szerző: H-n, 2021/06/07

A zöldítési program nem más, mint az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok összessége. Fejes Vilmos, a Lajtamag Kft. kereskedelmi és termeltetési vezetője arról tájékoztatott, milyen zöldítési megoldásokat kínálnak a gazdálkodóknak.

Az idén harminc éves Lajtamag Kft. a zöldítés terén, hazánkban a legnagyobb múlttal, és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban lévő cégcsoport. A kereskedelmi és a termeltetési vezető is hisz abban, hogy a tudatos zöldítés segíti földterületeink állapotának javulását, emellett növeli a jövedelmezőséget. A zöldítésnek olyan előnyei vannak, amelyeket támogatás nélkül is érdemes fenntartani, fejleszteni. A zöldítés uniós célkitűzése az, hogy az adófizető európai polgárok számára jól látható, nyomon követhető formában felmutassa, hogy a mezőgazdaság, és a termelők a támogatásokért cserébe olyan gyakorlatot folytatnak, amely egyértelműen hasznos és jótékony a környezet, megóvásának a szempontjából. A Lajtamag Kft.-nek is elsősorban az a célja, hogy a termőföldek a zöldítési program végrehajtásával jobb állapotba kerüljenek. 

A több évtizedes tapasztalat szerint a sokat emlegetett optimális talajállapot elérése a gazdálkodó részéről sok odafigyelést igényel. A zöldítési program lényege az állandó gyepfelületek fenntartása, a növénytermesztés diverzifikációja, és nem utolsó sorban az ökológiai jelentőségű területek kijelölése. Egyre több gazdálkodó gondolja úgy, hogy a zöldítés nem egy szükséges rossz, hanem fontos, jövedelmező területe a gazdaságának. Fejes Vilmos szerint egyre többen nem csak a Lajtamag Kft. által felkínált, megkevert zöldítési keverékeket, hanem a saját „recept” szerint összeállított csomagot igénylik. Ez azért örömteli, mert a cégnek is segítenek újabb és újabb keverékeket összeállítani a különböző talajtípusokra.  

A modern gazdálkodás hatására talajaink szerkezete, állapota egyre csak romlik. A tudatos gazdának a vetésforgójában nagyon fontos tényező a zöldítés, hiszen ezzel tudja megőrizni, vagy javítani termőterülete vízháztartását, termőképességét, laza talajszerkezetét. A gazda tudja növelni a talaj szervesanyag-tartalmát, gazdagíthatja a területén a felvehető nitrogént, így a zöldítés is jövedelmezővé válik. Fontos, hogy a gazdák megtapasztalják egy gondosan összeválogatott keverék pozitív hatásait. Ebben támogatja a gazdákat a Lajtamag Kft. az okszerűen, hasznos komponensekből, és azok optimális arányával összerakott keverékeivel.

A Lajtamag Kft. portfólióját három csoportra oszthatjuk: a kalászos, a szója vetőmagok, és a zöldítési vetőmagcsomagok. A legnagyobb árbevételt a zöldítési vetőmagok hozzák, mivel itt igen széles a vetőmagkínálatuk. Az Európai Unió zöldítési programba bevont vetőmagok listája 32 növényfajt tartalmaz, ennek legalább a fele használható a magyar klíma-, és talajviszonyoknál. A cég rendszeresen 19 keveréket kínál, de az igények szerint ezeknek az összetétele, aránya szűkíthető, vagy bővíthető. A legújabb slágerük a „Mézelő zöldítő” keverékük, amely a talajegészség megőrzése szempontjából a legkiválóbb zöldtrágya keverék. Különösen javasolt a cukorrépa- és gyökérzöldség-termesztők számára. A fehér mustár a fonálférgek ellen repellens hatással rendelkezik, csökkenti azok kártételét. Erőteljes és mélyre hatoló gyökérzete révén a talaj szerkezetére kedvező hatást gyakorol, illetve a nagy növénytömeg a bedolgozást követően gyarapítja a talaj szervesanyag- tartalmát. A facélia sűrű állománya biztosítja a talaj fedését, megakadályozza annak kiszáradását, gyomosodását. A virágzó facélia vonzza a méheket, ezért fontos szerepe van a méztermelés, és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. 

A legnagyobb mennyiségben keresett keverékük a „Zöldítő páros”, amelyet a cég nem a „megszokott” arányban kever, hanem olajretek túlsúllyal, így kiemelve a keverék talajfertőtlenítő hatását. A „Zöldítő párost” kifejezetten tömörödött talajokra érdemes használni, illetve olyan területekre, ahol a szervesanyag-pótlás különösen szükséges. Nagy biomassza-tömeg elérése érdekében másodvetésben, augusztusban vethető. A bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel október vége november elején. Repce elé nem ajánlatos vetni, fogalmazott a kereskedelmi és termeltetési vezető.

A Lajtamag Kft. nem csak vetőmagot, hanem teljes termeltetési technológiát kínál a partnereinek. A technológiákat éppúgy fejlesztik, mint a vetőmagokat, így azok a gazdálkodók, akikkel a Lajtamag Kft. termeltetési kapcsolatban van, a legkorszerűbb technológiával, hatékonyabban, sőt gazdaságosabban tudnak termelni. 

A cég az idei évre is elegendő vetőmaggal rendelkezik, hiszen az elmúlt évekhez képest 10-20 százalékkal több vetőmagot tárolnak. Fejes Vilmos bízik abban, hogy a zöldítési program nem fut ki e támogatási ciklus végén, mivel a talajok védelme is megkívánja a program folytatását. A szervesanyag-visszapótlása elengedhetetlenné vált, és ennek egyik fő ága a zöldítés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza