Megújult az egyetemi agrárképzés Debrecenben

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2021/06/12

Dr. Harsányi Endre,
rektorhelyettes

– Rektorhelyettes úr, mi tartozik az Ön munkakörébe?

– Jó a kérdés, ugyanis korábban nem volt még ilyen pozíció az egyetemen. De azért kaptam a megtisztelő feladatot, mert a Debreceni Egyetem vezetése kiemelt, mondhatni stratégiai feladatnak tekinti az agrárképzés fejlesztését. Nem szabad ezen csodálkozni, mert a debreceni agrár­felső­képzés 153 éves múltra tekint vissza. Valljuk be, hogy az utóbbi évtizedekben országosan is veszített az agrárium a népszerűségéből, ezért fontos, hogy a képzés rangját, súlyát növeljük azáltal is, hogy stratégiai területté nyilvánítottuk az agráriumot. Nem csak a képzésfejlesztésben, a kutatásban és az innovációban, hanem magában a gazdálkodásban is kiemelt szerepet szánunk az agrárágazatnak. Reményeim szerint, hosszú távon sikeresek, élenjáróak leszünk ebben a képzésben, mint ahogy mindig is piacvezető szerepet töltött be a felsőfokú agrárképzésben a Debreceni Egyetem.

– Milyen vetélytárs ebben a versenyben a Magyar Agrár, és Élettudományi Egyetem?

– Azt gondolom, hogy nem vagyunk egymás konkurensei, hiszen mi azokra a területekre fókuszálunk, amelyekben az egyetem eddig is erős volt. Gondolok itt a precíziós gazdálkodás oktatására, az ehhez kapcsolódó kutatási területekre. Erősek vagyunk a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a távérzékelésben, az automatizáció területén, szóval azokat a hagyományos területeket szeretnénk megerősíteni, amiben az értékmegőrző hagyományainkat is fejleszthetjük.

– Milyen tervekkel vállalta el ezt a szép, de nem könnyű megbízatást?

– Már említettem, hogy az agrárium társadalmi rangját vissza kell szerezni, ezért fontosnak tartom, hogy az egyetem még vonzóbb legyen a fiatalok számára, és az agrárképzésünk kiemelkedő legyen. A Debreceni Egyetem kutatóintézeteiben olyan innovatív, előremutató, mondhatnám világszínvonalú kutatásokat kell végezni, ami eddig is jellemezte az egyetemi kutatómunkát.

– A hallgatói létszám sokat elmond az egyetem megítéléséről.

– Az agrárképzésben nem állunk rosszul, hiszen az idei évben már nőtt a hallgatói létszámunk. Nyilván a pandémia is beleszólt a létszám alakulásába. Debrecen cívis, egyetemi város, ami vonzó a hallgatóknak, hiszen ők döntik el, hogy milyen szakon töltenek el 3-5, de akár 9 évet is az egyetemen. 

– Milyen az oktatói gárda? Kérdezem ezt azért, mert sok fiatal szakemberrel találkozhatunk az oktatói körben, ami azért jó dolog, mert nekik nem csak a katedrán kell ma már helytállniuk, hanem a kutatás-fejlesztésben, a különböző projektek megvalósításában is.

– A Debreceni Egyetem agrárképzésében a rektori vezetés az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy a dolgozók, kutatók, oktatók létszáma ne csökkenjen, hanem növekedjen. A kari vezetés fiatal kollégákat vett fel annak érdekében, hogy méltó utánpótlású legyen a fiatalítás, a generációváltás. Sajnos az egész magyar felsőoktatásra jellemző, hogy egy generáció kimaradt az oktatói tevékenységből. Erős, fiatal csapattal várjuk a hallgatókat, olyanokkal, akik magas szinten képviselik az agrároktatást, a kutatást, hiszen a létszámukat tíz százalékkal sikerült növelni.

– Milyen fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt?

– A már említett erős területeket szeretnénk továbbfejleszteni, hiszen az agráriumban szinte naponta találkozhatunk újabb és újabb kihívásokkal, innovatív megoldásokkal. A szakokat úgy szeretnénk megújítani, felfrissíteni, hogy a képzésben a legkorszerűbb kutatási eredmények is helyet kapjanak, illetve olyan szakembereket tudjunk az egyetemről kiengedni, akik képesek a gyakorlatban is helytállni. A piacképes tudás megszerzését biztosítjuk, aminek hiteles megvalósításáért komoly erősfeszítéseket teszünk. Az elmúlt két évtized kutatási, fejlesztési eredményeit építjük be az oktatási portfoliónkba, és ez érinti a precíziós gazdálkodást, a távérzékelést, a robotizálást, automatizálást. Külön kiemelném az állattenyésztést is, mert ez is fontos területe a debreceni agrárképzésnek.

– Erősségük-e a duális képzés?

– Az egyetem mindig is szoros kapcsolatot ápolt a gazdálkodókkal, a cégekkel. Ezt a kapcsolatot tovább szeretnénk szilárdítani, ezért a vállalkozásokkal külön-külön egyeztetünk arról, hogy a duális képzésben nekik mire van szükségük. Azt szeretnénk, ha a jövőben a vállalatokkal napi szintű kapcsolattartás történne meg annak érdekében, hogy milyen kutatásokra, gyakorlati szakemberképzésre van szükség.

– Tud-e a duális képzésben segíteni az egyetem alumni programja?

– Az egyetem alumni irodája komoly befektetéseket tesz azért, hogy jól működjön. Azt gondolom, hogy mi élen járunk az alumni értékek megőrzésében. Számos olyan gazdasági kapcsolatunk él, ahol a cégvezető itt, Debrecenben szerezte a diplomáját, és szívesen visszajár az alma mater épületébe. És amit végül szeretnék hangsúlyozni, hogy a külföldi hallgatók létszáma is nőtt. Debrecen egy olyan infrastruktúrával, képzési portfolióval jelenik meg a nemzetközi piacon, amelyet ott is egyre inkább elismernek, értékelnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai