Zentán indult az idei Magyarok Kenyere program

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: h-n, 2021/06/13

Jakab István, a MAGOSZ elnöke

Az ünnepségen részt vevő, és felszólaló Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy az Országos Búzaszentelő első alkalommal 2001-ben történő megrendezésébe bekapcsolódott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Ettől az időponttól a szövetség vezetésével szerveződött az esemény egészen 2015-ig, amikor már a szervezők, és a támogatók között tudhatták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. 2017-től a búzaszentelés a Magyarok Kenyere program nyitó eseményévé vált, 2019-től a MAGOSZ és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében Kárpát-medencei rendezvénnyé bővült, vendégül látva az elszakított országrészek magyarságát.

A tavalyi év a kiemelkedően sikeres 2019-es esztendőt is meghaladóan eredményes volt. Igazolja ezt az 1100 tonnányi összegyűjtött termény, a 610 tonnát meghaladó lisztadomány, a pénzadományok gyarapodó állománya, a mintegy 8500 adományozó szerte a Kárpát-medencéből, és a több mint 500 adományozott szervezet, intézmény, amely csaknem 100 ezer honfitársunkhoz juttatja el a segítséget, fogalmazott Jakab István. Fontos, hogy újabb két külhoni partnerszervezet csatlakozott a szervezéshez, illetve a fiatal gazdálkodókat is fokozottan sikerült bevonni a társadalmi felelősségvállalásba, amely új lendületet adhat a program megvalósításának. A program célja, hogy növelje az adományozók számát, az adományok mennyiségét, a szakmai és a gazdasági együttműködések kiterjesztésével pedig hangsúlyosabban kíván hozzájárulni a határon átívelő, és külhoni közös projektek sikeréhez. A program keretében kívánják megnyitni a hazai tudásbázist valamennyi honfitársunk előtt, és biztosítani a folyamatos párbeszédet és információáramlást.

A MAGOSZ, a NAK és a Magyarok Kenyere Alapítvány 2020-ban új alapokra helyezte a program szervezését. A NAK tulajdonában álló NAK-TAN Kft. állományában 3 fő állandó alkalmazott fogja össze a programmal kapcsolatos teendőket, amely strukturáltabb működést és hatékonyabb koordinációt tesz lehetővé, különösen a határon túli gyűjtési és adományozási folyamat tekintetében. Szervezeti szempontból a cél az, hogy az Alapítvány alkalmassá váljon a külső forrásbevonásra, a program önálló működtetésére, koordinációjára. A szervezet alapítói jogait 2018-tól a MAGOSZ gyakorolja, a természetbeni adományok gyűjtése mellett az Alapítvány fogadja a pénzadományokat, amelyek a jótékonysági program szélesebb értelemben vett, és hosszabb távú céljainak megvalósítását szolgálják. Az Alapítvány pályázik az Európai Uniótól, valamint a hazai kormányzati, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetektől igénybe vehető támogatásokra. 2020 májusában hivatalosan is elismerték az Alapítvány közhasznú státuszát, 2021-től pedig jogosult a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásainak fogadására is, amelyen keresztül a jövőben valóban elsőszámú letéteményese lehet a program megvalósításának.

– A szakmai segítségnyújtás jegyében az azt igénylő és igénybe venni tudó kárpát-medencei gazdálkodók és szervezeteik részére vetőmaggyűjtést, és vásárlást tervezünk, amellyel közvetett módon tudunk hozzájárulni a boldogulásukhoz, nehéz helyzetben lévő családjaik fenntartásához. Terveink között szerepel egy fajtakísérlet elindítása Kárpátalján, amely az adott régióban a legkedvezőbb adottságokkal bíró, termesztésbe vonható fajták meghatározását segítené a jövőben, ezáltal irányt mutatva a valóban hatékony szakmai együttműködésnek is. A célja a következő évi kenyér és termény biztosítása, illetve hosszabb távon egy önellátást megalapozó termelési kapacitás létesítése, az anyaországi szakmai tudás átadása a korszerű termelési módszerek elsajátítása érdekében. Ilyen kísérleti projektek beindítására a Kárpát-medence egyéb térségeiből is van érdeklődés, így törekszünk a potenciális szakmai és gazdasági partnerek bevonására.

Mivel a kezdeményezés minden évben örvendetesen kinövi saját kereteit, a következő lépés – a tervek szerint – a magánszféra társadalmi felelősségvállalásban élenjáró, magyar tulajdonú gazdasági társaságainak bevonása lesz a szponzorációba, amely mellett természetesen továbbra is élni kívánnak a kínálkozó állami és uniós pályázati lehetőségekkel. A kárpát-medencei koordináció további erősítése érdekében a partnerszervezetek számára a lebonyolítás külhoni sajátosságaihoz igazodó, önálló eljárásrendet készítenek elő, amelyet a programban részt venni kívánó szervezetek önkéntesen fogadnak el magukra nézve kötelező érvényűnek, és amely biztosítja a megvalósítás egységes elvek és szabályok mentén történő szervezését, mondta végezetül Jakab István.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai