A fejés automatizálása, robotizálása

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Tóth László, 2021/06/15

A gazda idejének legnagyobb részét a menedzseléssel kapcsolatos elfoglaltság teszi ki, miközben a gazdaságában teljesen automatizáltan, igen magas szintű és bonyolult biológiai folyamatok tömege játszódik le, nagy megbízhatósággal és precizitással. E tartási rendszereknek már az állatjóléti és környezeti követelményeknek is meg kell felelni. 

Már az 1970-es évek elején egy németországi konferencián (FAL Braunschweig, 1974) többen felvetették (Schlünsen, Pirkelmann stb.), hogy a fejés robotizálható, mivel monoton, azonos műveletekből álló munkafolyamat, és így gazdaságos is lesz, mivel igen nagy kihasználás érhető el, évi 5000–6000 óra üzemidő.

A fejés automatizálásában a továbblepést az állatok elektronikus azonosítása tette lehetővé (erről az előző fejezetben szóltunk), azt követően, hogy az összes tenyésztési, törzskönyvezési adatot számítógépre adaptálták, beleértve a telepi technológiai adatokat is. E számítógép kapcsolódik a fejőberendezéshez, az abrakadagolókhoz, az automatizált testtömeg meghatározó mérlegekhez stb. 

Amíg a fejésen belül a fejőkészülék felrakása nem volt automatizálva, a fejést csak felügyelettel és emberi közreműködéssel lehetett elvégezni. 
A fejőkészüléket is felhelyező robotegységek létrehozása jelentette a tejelő tehenészetek teljes robotizálásának lehetőségét.

Ez annyit jelent, hogy például a családi gazdaságban (ahogy már említettük) a gazda jórészt már csak a menedzseri feladatokat látja el. Mivel már egyéb robotok is rendelkezésre állnak, az összes telepi munkát, sőt az ellenőrző, valamint felügyeleti tevékenység jelentős részét is vezérelt automaták végzik. Ha a gazda néhány napra elhagyja a telepet, a rendszer akkor is kifogástalanul (nyilván az időtartamra kiterjesztett készenléti szolgálat mellett) működik. Ezért is (ma már) az ún. kompakt egységként telepített fejőrobot a családi tehenészeti telepek működtetésében teljesen új dimenziót jelent. A csupán automatizált fejőberendezésekkel rendelkező telepeken a gazda vagy az alkalmazottja minden munkaműveletnél jelen van és az ellenőrző funkciót a személyes jelenlét teremti meg. A robotoknál a 100%-os műveleti megbízhatóság úgy érhető el, hogy minden műveletet minőségi és mennyiségi szempontból is egy vagy két lépésben érzékelőkkel „ellenőriz”. 

Nagyüzemekben a fejőrobotokkal szemben módosulnak az igények, mivel a nagy telep soha nem a kicsik – azonos technológiájú – megsokszorozása (ugyan vannak erre vonatkozó kísérletek). A nagyüzemekre jellemző fejőállás-rendszerekben célra orientált és osztott funkciójú robotok vannak, például a fejőkarusszelekbe az egyes munkaműveletekre „szakosított” robotegységek.

Az automatizált és robotizált tehenészetekben hatalmas adatbázis áll rendelkezésre, amelyből minden szükséges információt megkapunk, ami a tehenek termelésével és a tenyésztéssel (stb.) kapcsolatos. 

Dr. Tóth László: Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
A Gyakorlati Tudástár kiadványai megvásárolhatók
a Szaktudás Kiadó Ház webáruházában

Ez a cikkünk is érdekelheti: Automatikus fejési rendszer - A DeLaval VMS fejőrobotok működtetése

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásbanDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásDr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikájaTóth László:
Alternatív energiaellátási rendszerek az agrárgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai