Petíció indul a magyar vidék erejének kifejezéséért

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Gépesítés, Kamara, Növénytermesztés | 2021/06/11
Címkék: szántóföldi napok, gépesítés, agrártámogatások

Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – vélekedett. A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt – fejtette ki az államfő.

Az agrárium biztos, és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament gazdaellenes akcióival szemben – közölte Nagy István agrárminiszter NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow megnyitóján. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Kifejtette, egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi, és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy történelmi léptékű döntés hozott a kormány, amikor az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben. Hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokból ezekben a hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat. 

A gazdák terveinek és vágyainak megvalósítási időszaka kezdődik az agráriumban.
A miniszter arra kérte a jelenlévőket, hogy bátran vegyék igénybe a pályázati lehetőségeket, mivel több százmilliárd forint értékben állnak rendelkezésre a fejlesztési források. Minden gazdának a munkájára szükség van ahhoz, hogy minden nap friss és egészséges élelmiszerek kerüljenek a családok asztalaira.

A rendezvényen jelentette be Nagy István, hogy július 19 és 22. között hazánk ad otthont a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának. Az esemény célja, hogy bemutassa a digitális agrár megoldások kapcsán elért hazai és nemzetközi eredményeket.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra. Bejelentette: szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet, mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gépbemutatókkal a precíziós gazdálkodásra való áttéréshez kívánnak hozzájárulni, erre ugyanis nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a hatékonyság növelése érdekében. Kitért arra, hogy a 21. század kihívásaira itt, Mezőfalván, a gépbemutatókon jó válaszokat találhatnak a gazdálkodók, s nem csak a gépekkel lehet egészen közelről ismerkedni, hanem a mezőgépész szakmához is kedvet lehet kapni.

A Marton Genetics látta vendégül sátrában a Szaktudás Kiadó Ház kiadásában megjelent Kukorica – A nemzet aranya című könyv szerzőjét-szerkesztőjét Dr. Nagy Jánost, aki május 9-én dedikálta is a könyvet. Nagy megtiszteltetés érte a Marton Genetics vezetőjét, Dr. Sándorfy Andrást azzal, hogy Áder János köztársasági elnök úr és Nagy István agrárminiszter úr a Marton Genetics őszi búza fajtasort, valamint a standot is megtekintette. A standon tett látogatás során Nagy János megajándékozta Áder János urat a Kukorica c. könyvvel, amelyről az Agrárium legfrissebb számában részletesebben is olvashatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiNagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergiaDimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítése

Ez is érdekelhetiAz erdészeti csemetekertek júliusig még pályázhatnak gépbeszerzésreMegújult kiállítási területen várja a kiállítókat és a látogatókat az AGROmashEXPOA Rapid a minőségi vetés, a teljesítmény és a megbízhatóság páratlan kombinációja