2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Petíció indul a magyar vidék erejének kifejezéséért

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Gépesítés, Kamara, Növénytermesztés | 2021/06/11
Címkék: szántóföldi napok, gépesítés, agrártámogatások

A magyar gazdáknak alkalmazkodni kell az őket körülvevő környezet gyors változásaihoz - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow - Mezőfalva című, május 9-10.-én megrendezett kiállításon elmondott beszédében. Áder János szerint az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.

Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – vélekedett. A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt – fejtette ki az államfő.

Az agrárium biztos, és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament gazdaellenes akcióival szemben – közölte Nagy István agrárminiszter NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow megnyitóján. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Kifejtette, egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi, és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy történelmi léptékű döntés hozott a kormány, amikor az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben. Hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokból ezekben a hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat. 

A gazdák terveinek és vágyainak megvalósítási időszaka kezdődik az agráriumban.
A miniszter arra kérte a jelenlévőket, hogy bátran vegyék igénybe a pályázati lehetőségeket, mivel több százmilliárd forint értékben állnak rendelkezésre a fejlesztési források. Minden gazdának a munkájára szükség van ahhoz, hogy minden nap friss és egészséges élelmiszerek kerüljenek a családok asztalaira.

A rendezvényen jelentette be Nagy István, hogy július 19 és 22. között hazánk ad otthont a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának. Az esemény célja, hogy bemutassa a digitális agrár megoldások kapcsán elért hazai és nemzetközi eredményeket.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra. Bejelentette: szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet, mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gépbemutatókkal a precíziós gazdálkodásra való áttéréshez kívánnak hozzájárulni, erre ugyanis nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a hatékonyság növelése érdekében. Kitért arra, hogy a 21. század kihívásaira itt, Mezőfalván, a gépbemutatókon jó válaszokat találhatnak a gazdálkodók, s nem csak a gépekkel lehet egészen közelről ismerkedni, hanem a mezőgépész szakmához is kedvet lehet kapni.

A Marton Genetics látta vendégül sátrában a Szaktudás Kiadó Ház kiadásában megjelent Kukorica – A nemzet aranya című könyv szerzőjét-szerkesztőjét Dr. Nagy Jánost, aki május 9-én dedikálta is a könyvet. Nagy megtiszteltetés érte a Marton Genetics vezetőjét, Dr. Sándorfy Andrást azzal, hogy Áder János köztársasági elnök úr és Nagy István agrárminiszter úr a Marton Genetics őszi búza fajtasort, valamint a standot is megtekintette. A standon tett látogatás során Nagy János megajándékozta Áder János urat a Kukorica c. könyvvel, amelyről az Agrárium legfrissebb számában részletesebben is olvashatnak.

Ajánlott kiadványokNagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai

Ez is érdekelhetiAz erdészeti csemetekertek júliusig még pályázhatnak gépbeszerzésreMegújult kiállítási területen várja a kiállítókat és a látogatókat az AGROmashEXPOA Rapid a minőségi vetés, a teljesítmény és a megbízhatóság páratlan kombinációja

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza