Jövőre 100 éves a Gyógynövénykutató Intézet

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/09/10
Címkék: gyógynövény, gyógynövénytermesztés, Gyógynövénykutató Intézet, biogazdálkodás, gyógyszeripar

– Mi kellett ehhez? Amit ma is tenni kellene...

– Állami figyelem, mert, ami a gyógyítással kapcsolatos, azt nem dobhatja el az állam, az nem lehet liberalizáció tárgya. Ott fegyelemnek, szigornak, következetességnek és a követelmények érvényesítésének kell hatni. Hiszen, ha valamivel gyógyítani akarok, akkor annak igazoltan gyógyító képességűnek kell lennie. Ha nincs így, akkor az szélhámosság, a törvény által büntetendő. A Gyógynövénykutató Intézet (GYNKI), mint a világon az első gyógynövénykutató, állami intézetként létesült, és a legmagasabb szakmai követelményrendszert állította föl a 20-as 30-as években a maga és a piaci szereplők elé.

A kiépített magyar gyógynövény-minősítési, -felügyeleti rendszer példaként szolgált a világ számára. Olyannyira, hogy az európai gyógynövény szakmai szervezeteknek is magyar vezetői voltak az idő tájt.

A gyógynövény a háború előtt azért lehetett sikerágazat és emelkedett a világszínvonalra, mert működött az állami „egykezek” rendszere. A gyógynövényügy ma elvész az „ötkezek” közt.

A gyógynövények átmeneti, csak relatív térvesztése az 1960–2000-es évek között, a kémiai szintetikus anyagok világszerte előtérbe kerülésével, a gyógyszer tömeggyártással következett be. De, ami ennél sokkal fontosabb, a kémiai hatóanyagú gyógyszerpiac extraprofitot adó monopolizálásával.

– Mire gondol?

– Ha valaki valamit szabadalmaztat, akkor annak 15–25 évig kizárólagossága van, uralja a piacot. A kémiai gyógyszerek piacát a nagy cégek, monopóliumok, ragadozók uralták, uralják. Sőt az oktatást, az orvosi egyetemeket, és a piacot, az orvosi rendelőket is uralják.

Annyira, hogy mivel nem tanítják, az orvosok nem ismerik a gyógyítás évezredes eszközeit, a gyógynövényeket és azokból készíthető növényi gyógyszereket. Pedig a növényi hatóanyagok többsége nem csupán metabolikusan, hanem (és/vagy) génregulációval hat, a mai élettudományi kutatások csúcsát képviselik. Csak ők még nem tudják…

Miután a gyógynövény természetes anyag, hatóanyaga, gyógyszere egykönnyen nem szabadalmazható. Legalábbis abban az időben, a ’60–’90-s években nem volt az, ezért elvesztette a pénzemberek érdeklődését. A befektetők bizalma addig nem tudott visszatérni, amíg a kémia szintetikus gyógyszeripar ontotta a molekulák tömegét. S bár évente 20–50 új gyógyszer jelent meg abban a bizonyos periódusban, a kilencvenes évek végén ez a trend megállt.

S ami szintén fontos: A gyógynövény önmagában nem ér sokat. Gyógynövény alapon megítélni valamit, hogy gyógyításra alkalmas-e vagy sem, nem lehet. Külsődleges jegyek által, tehát a növény megjelenése, habitusa, a különböző leíró botanikai elemek alapján nem ítélhető meg, hogy a növény tartalmazza-e a kívánt hatóanyagot. Tipikus esete ennek a mák. A nagymama mákja a kertben 0,2 százalék morfint tartalmaz, ugyanolyan megjelenésű mákban, mint amit a GYNKI nemesített ki, és OMMI-vizsgálat és fajtakísérlet által államilag elismert fajta lett, és abban 2,3–2,5 százalék morfin van. Ezért nagyon fontos az európai szabályozás, hogy az olyan anyag, legyen az akár „gyógy” növény, aminek gyógyító hatást tulajdonítok, az nem lehet nem gyógyszer vagy gyógyélelmiszer, azaz klinikai vizsgálatokkal igazolt termék. Ez az úgynevezett hagyományos növényi gyógyszer vagy gyógyító élelmiszer kategóriája.

Magyarország az elmúlt 12 évben lemaradt a növényi gyógyszerek engedélyezésében. Volt 12 évünk rá, hogy ebben fölfejlődjünk, de most sehol sem vagyunk. A korábbi sok száz gyógyhatású törzskönyvezett gyógynövényes termék többségét elveszítettük. Kétes értékű, hírű étrend-kiegészítővé váltak, amelyeknek gyógyító tulajdonság nem tulajdonítható. Ez óriási nemzetgazdasági kár. A gyógynövények többsége ma étrend-kiegészítő termékbe kerül, egyre kisebb mértékben hazai forrásból.

Pedig gazdagok lehetnénk, minden falu- és vidékfejlesztési kilábalási programban, jövőképében benne van a gyógynövény!

– Mi hiányzik akkor hozzá?

– A gyógynövény-termesztési, -gyűjtési, -felvásárlási és állami minősítési, piacfelügyeleti rendszer, ami szétvertek.

– Hogyan verték szét?

– Egy pillanat alatt. A privatizáció nevezetű rablásban odaadták olyan tulajdonosnak, akinek az adott cég ingatlanvagyonán kívül semmiféle érdekeltsége nem volt az ügyben. Ez történt a gyógynövényexportra szakosodott céggel, a Pharmatrade-del is. Az új tulajdonos megszerezte, aztán csődbe vitte a céget. Pedig 25 évvel ezelőtt Magyarország az USA gyógynövényimportjának is jelentős tényezője volt, ma szinte semmit nem jelentünk. De említhettem volna a hazai gyógynövény-kereskedelmet, annak privatizációját is. A magyar gyógynövényiparnak tíz nagy országos központja és begyűjtő hálózata volt.

– Ma hány van?

– Talán kettő, de egyik sem akkora, mint volt. A világban viszont óriási a gyógynövény eredetű, növényi gyógyszerek, készítmények iránti érdeklődés, mert a szintetikus kémiai hatóanyagú gyógyszer-innováció szerény eredményekkel jellemezhető, mondhatjuk, gyakorlatilag leállt.

– Mi a helyzet az étrend-kiegészítőkkel?

– A ma Magyarországon piacon lévő étrend-kiegészítők 80 százaléka minőséghibás. Tehát nincs vagy kevesebb gyógyító hatás van bennük, mint amit a fogyasztók feltételeznek. Étrend-kiegészítő, tehát nem is lehetne gyógyhatása, de a sarlatánok akként hirdetik. Persze a beteg ember a legkiszolgáltatottabb, mindenben hinni akar.

– Hogyan érte meg a GYNKI-t a privatizáció?

– A GYNKI országos kutatóintézet volt, 350 főt meghaladó létszámmal, hihetetlenül nagy potenciális kutatási eredményességgel. Nos, ezt az állami kutatóintézetet odaadták a Magyar Gyógyszeripari Egyesülésnek, majd később az öt nagy magyar gyógyszergyárnak ajándékba úgy, hogy benne maradt az állam 25 plusz egy százalékkal, azzal a feltétellel, hogy működtetik az Intézetet. Ez nem sikerült. A GYNKI gyakorlatilag pénzügyi csődbe, felszámolás közelébe került, és meghirdettek egy utolsó privatizációs eljárást. 2008-ban a Pannonpharma Gyógyszergyár vette meg e nemzeti kincset.

– Kicsit túlzónak hangzik a nemzeti kincs jelzős összetétel…

– A nemzeti kincs azért, mert Magyarország legjelentősebb gyógynövényes szaktudását jelentette ez az intézmény, és Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan gyógynövényekkel foglalkozó intézet, részleg, vállalat, amelynek a szellemi alapjaihoz ne lenne hozzájárulása az Intézetnek, sok mai tudós, vezető szakember dolgozott itt gyakornokként, tudományos ösztöndíjasként, munkatársként.

Egyértelmű, hogy a világ nem képes gyógynövényekből készülő gyógyszerek nélkül meglenni – csak nem ismerik föl. Olyan tipikus betegségek vannak, amelyek csak gyógynövényből készült növényi gyógyszerrel kezelhetők, mint az időskori problémák tucatja. Ilyen például a demencia – az időskori emlékezetzavar – is. De nincs jobb gyógyszer a vese, a máj, a gyomor és az epeműködésre a növényi kivonatból készült gyógyszernél.

–Mi a különbség a gyógynövények és a növényi gyógyszerek között?

– Amit a fentebbi példa is mutat. Ránézésre két növény egyforma, de belső hatóanyagra, tartalomra nézve nagyságrendileg is különbözhet. A füvesember tapasztalati alapon esetleg tudja, hogy az erdő melyik részén terem a jó gyógynövény, de a hatóanyag-összetételét nem tudja megvizsgálni. A gyógynövényes készítményekre nem tudom ráírni – ha nem vizsgálom meg –, hogy benne van-e a hatóanyag, hogy az gyógyító hatással bír. Megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal, gyógyszergyári folyamat-ellenőrzés mellett lehet a gyógynövényből növényi gyógyszert vagy gyógyélelmiszert csinálni.

Ez a legfontosabb hozzáadottérték-növelő, -teremtő folyamat. Ez az európai direktívák kötelme is, be kellene látni, hogy ez az egyetlen járható út! Persze ezt a Kormányzat sem látja, mert ez nem agrár-, hanem egészségügyi kérdés.

– Úgy tudom, januárban fogadták el a gyógynövény stratégiát.

– Ki látta? Gondolom, a Gyógynövény terméktanács készítette. Az, aki a saját eszével gondolkozik, és csak a begyűjtött, fölaprított, bezacskózott gyógynövényi drogig tud eljutni. Neki ez a programja. De hát húsz éve ugyanezt csinálják, hol a siker?

Igazából a GYNKI ott kezdi a gyógynövényprogramot, ahol a programalkotók abbahagyják. Ahhoz, hogy ebből ne brossura, hanem sikeres program legyen, eladható, exportálható, magas hozzáadott értékű gyógyszert vagy gyógyélelmiszert (és nem étrend kiegészítőt!) kell készíteni, és főként ezekből kell exportot csinálni. Szóval azok csinálták a stratégiát, akik tönkretették az ágazatot. A magyar termesztő-gyűjtő hálózatot akkor van értelme újjáépíteni, ha van hozzá piac. Az alacsony a feldolgozottsági szintű gyógynövényre nincs piac, mert a környező országok olcsóbbak, bennünket kiszorítanak.

Ezek a gyarmatáruk elmennek a fejlett országokba, Németországba, Spanyolországba, Franciaországba, és onnét, főként Németországból jönnek vissza magas feldolgozottságú áruként a hazai termékeinket kiszorítva a saját piacukról. Tehát a piacainkat vissza-, az exportpiacokat meg kell nyerni. Akkor van értelme gyógynövényágazatot fejleszteni, ha van piac. A piacokat meg kell tisztítani a silány árutól!

Hiába van tehát országos gyógynövény programunk, ha nem tudjuk eladni a feldolgozatlan terméket, ezért is kell hatóságilag felügyelni, minősíteni a piacra kerülő termékeket.

– Konkrétan milyen külpiacot veszettünk el az utóbbi évtizedekben?

– A legtipikusabb esetünk a magyar mák, mint gyógynövény tönkretételének az esete. Azt a piacot, amit Magyarország elveszített, Ausztrália megszerezte az elmúlt húsz év alatt, és csak hatóanyagból 450 millió dolláros exportot csinált. 15–20 ezer hektáron termesztenek mákot, ami Magyarország kvótája volt húsz évvel ezelőtt. Magyarország ma mindössze 3500–4000 hektáron termeszt mákot.

A világon nem sok olyan termékkör van, ahol két számjegyes a piacnövekedés. A fájdalomcsillapítóknál ennyi. Ezek azonban olyan termékek, amelyekkel csak miniszteriális szinten lehet komolyan üzletelni, mert ezek kormányzati ellenőrzés alá esnek.

– Sokak szerint szűk a gyógynövények fajtaválasztéka.

– Az EU-ban Magyarország rendelkezik a legtöbb államilag elismert gyógynövényfajtával. Csakhogy Magyarországon nincs fajtavédelem. Amíg nincs fajtavédelem, addig nincs mezőgazdasági innováció. Ahol el lehet lopni, és újra lehet vetni, vissza lehet fogni a vetőmagot, és nem kapja meg a nemesítő, a fajta tulajdonosa azt pénzt, amiért évtizedekig, vagy 10–12 éven át nemesített ki egy új fajtát, addig nem éri meg az innovációra költeni. Nálunk nyolc ember dolgozik a máknemesítésben és 10–12 év alatt jön ki egy új fajta. Az idén is több száz hektáron lopott vetőmaggal a mi fajtánkat termesztették. S amikor feljelentést tettünk a rendőrségen, azt válaszolták, hogy nem történt bűncselekmény. Pedig az ipari mák kábítószer is.

– Milyen jogszabályokon kellene változtatni?

– Az a vetőmag, ami után nem fizetik meg a fajtajutalékot, a vetőmag árát és annak az áfáját, az egy áfabevétellel rövidíti meg az országot. Minden egyes vetéshez számlával kellene igazolni a felhasznált vetőmag eredetét.

– Kutatási pénzek?

– Minden egyes fajta új érték. Persze, hogy megérné az államnak, hogy támogassa ezeket. A támogatás sokszorosan visszajön az államnak adóbevételben. Csodálatos növényi gyógyszerjelöltjeink vannak. Európa elöregedik, a demencia, vagyisa szellemi leépülés, elborulás mind kiterjedtebb betegség, a GYNKI erre is kiváló növényi gyógyszereket fejlesztett ki.

– Mikorra várható valódi fellendülés?

– Csodálatos eredményeket lehet a gyógynövények nemesítésében elérni, új fajtákat lehetne termesztésbe vonni. Ha elismerjük a mezőgazdasági innovációban a fajtajogokat, és azt működtetik például egy gazdasági adminisztrációs szervezeten keresztül, akkor lesz mezőgazdasági innováció, lesz új fajta, lesz vetőmag, szaporítóanyag, addig nem. De ez állami felelősség.

– Hányan dolgoznak a gyárban?

– A GYNKI-nál ma hatvanan dolgoznak. 2010 márciusában magyar tudósok 15 éves munka eredményeként két olyan új mákfajtát nemesítettek, amelyek tebaintartalma jóval magasabb az eddig termesztetteknél. A tebain a mák egyik hatóanyaga, a morfin-alkaloidnál is keresettebb a gyógyszeriparban, erős fájdalomcsillapítót állítanak elő belőle. A világpiacon évente 16 százalékkal nő a kereslete..

Az új nemesítésű fajták közül a Fortemo nagyüzemi körülmények között, a Bohémélet-2 viszont kézimunkaigénye miatt kiskertekben is termeszthető. Ezért akár 10 ezer falusi háztatásban, konyhakertben jelenthet kiegészítő elfoglaltságot. A termesztés nem igényel külön szakértelmet, évi kétszeri kapálással is beéri és hektáronként körülbelül 350 ezer forint biztos bevétellel lehet számolni, ami hozzájárulhat a vidék népességmegtartó képességének növeléséhez is. Egy dolog kellene hozzá: egy nyarat meg kellene finanszírozni. Az ültetvény az első nyáron csak felszaporodik, a második nyáron hoz először virágot, aztán lehet vágni. Persze, ha lenne támogatás az ültetvény jellegű mákra…

– Mi történt a GYNKI privatizációja után?

– Amikor a privatizációkor átvettük a GYNKI-t, akkor megnéztük, milyen értékek vannak, melyek átmenthetők, átmentendők. Átmentett érték a gyógynövénykutatás, a vizsgálat, a rengeteg OMMI-minősített fajta, a növénynemesítő vonal akár a mák, akár a gyógynövények tekintetében, a botanikus kert, a génbank, és mellette van egy gyógyszergyártó üzem is. Ez volt, amit sikerült megszerezni vagy megvásárolni a privatizációval, mi ezt fenntartjuk és visszük tovább.

És exportképes terméket csinálunk. Az idén 2500 hektáron termesztettünk mákot, ami már önmagában is milliárdos tétel. A gyógyhatású növényi készítményeket, amelyeket lehetett, átminősítettük növényi gyógyszerré.

– Tervek, elképzelések a jövőre nézve?

– A jövőkép az, hogy lesz tízet meghaladó növényi gyógyszerünk, ha az állam, mint hatóság, úgy áll hozzá, akkor szeretnénk megépíteni a világpiac számára egy alkaloidkinyerő üzemet, és legalább négy-hat erős hatású fájdalomcsillapító gyógyszert a világpiacra dobni, mint Hungaricumot, ezzel is hozzájárulva a magyar külgazdaság sikereihez. Ez olyan termék, ami kevés országnak van, de minden országnak szüksége van rá. Az erős hatású fájdalomcsillapító, a morfin extrakciót a GYNKI egykori tudósa, Kabai János szabadalmaztatta, és létrehozta a tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyárat. A világon mindenütt tudják, hogy a mákszalmából történő morfin extrakció magyar találmány.

Amikor 2011-ben megkaptuk az OMÉK-díjat az ipari mákfajtáinkra, a díjátadón megemlítettem a Miniszterelnök úrnak, hogy a gyógynövény ágazat 20 évvel ezelőtt még 50–100 ezer embernek adott munkát,

Ő megjegyezte, hogy erre ma is nagy szükség lenne. Sajnos a vidékfejlesztés ezt nem így gondolta.

Olyan stratégiai program kell, ami nem brossura, hanem ami világos, reális célt tűz ki, piacon értékesíthető termékeket eredményez, amihez fejlesztési pénz is jár, de meg kell jelölni, ki a felelőse, mire költik, meghatározni az ellenőrzési pontokat, gazdát, egyszemélyi felelőst is kell adni hozzá. A GYNKI a feladatát ebben is el tudja végezni.

„A gyűjtött gyógynövény az külön kategória. Mert azt mondja az európai szabályozás, hogy gyűjtött gyógynövényt csak akkor használhatok fel gyógyszergyártási célra, ha minden egyes tételét vissza tudom vezetni a gyűjtés helyéig. S nyilván annak a társadalmi rétegnek a tagjai, akik a gyűjtést végzik, ezt nem tudják megcsinálni. Ezért kell olyan gyűjtési szervezetet biztosítani, ahol a munkavezető járatos az adminisztrációban. Akár úgy, hogy kiviszi az okostelefont, leolvassa a GPS-t és beírja, hogy itt és itt, 10 méteres pontossággal gyűjtöttük ezt a gyógynövényt.”

Ajánlott kiadványokTakácsné Dr. Hájos Mária:
Gyógynövények termesztéseDr. Köck Oszkár - Dr. Priszter Szaniszló:
Gyógy- és fűszernövények a kertekben