A gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Európai Unió | Forrás: NAK, 2021/07/01

(kép forrása: https://www.foodunfolded.com)

A megállapodással sikerült elérni, hogy a termelők teljesíthető feltételek mellett kapják meg 2023-tól is a támogatásokat. A tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25%-át kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2 %-os mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.

A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Háttéranyag a KAP reformról született előzetes politikai megállapodásról

I. Előzmények

A KAP reform tárgyalások tekintetében 2021. május 25-26-án került sor egy szupertrilógusra, amellyel párhuzamosan május 26-27-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) is ülésezett. A társjogalkotók pozíciója viszont akkor olyannyira eltért egymástól, hogy nem született kompromisszum. A június 24-25-i trilóguson végül sikerült előzetes megállapodást elérnie a Tanácsnak és az EP-nek a KAP reform politikailag kiemelet kérdéseiben. Ez követően a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén a miniszterek támogatásukról biztosították a KAP reformcsomagról a júniusi szupertrilóguson elért kompromisszumot.

II. Az előzetes politikai megállapodás részletei

• agrár-ökológiai alapprogram (eco-scheme): a közvetlen kifizetések minimum 25%-át kell a gazdák által egyébként önkéntesen választható, az alap jövedelemtámogatás környezeti feltételeinek teljesítésén túl mutató „zöld” intézkedések megvalósítására fordítani. A kétéves tanuló időszakban egy 20%-os ún. „floor” mechanizmust vezetnek be (külön %-os arány meghatározása, ami alatt nincs lehetőség a tervezett, de fel nem használt források más közvetlen kifizetésekre történő átcsoportosítására), így a maradék5% esetében a fel nem használt források szabadon átcsoportosíthatók lesznek más közvetlen kifizetési jogcímre. Amennyiben az első két évben az alulköltés több mint 5%, akkor az 5% feletti részt a későbbi években az agro-ökológiai alapprogramra kell fordítani.
• kondicionalitás: a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 8 (vetésforgó) kapcsán lehetőség nyílik a terménydiverzifikációra, valamint a másodvetések elismerésére is. A HMKÁ 9 (nem termő területek és tájképi elemek) esetében nem kerül sor egységes százalékos küszöb meghatározására tagállami szinten. Üzemi szinten a szántóterület legalább 4%-át kell parlagon hagyni. A nem termő területek és tájkép elemek mértéke 7% kell, hogy legyen abban az esetben, ha a nitrogénmegkötő növények és köztes kultúrák – növényvédőszerek alkalmazása nélkül – is beszámításra kerülnek. Ez esetben ebből 3%-ot kell parlagon hagyni. Mind a HMKÁ 8, mind a HMKÁ 9 esetében a 10 hektár alatti szántóterületek mentesülnek ezen előírások alkalmazása alól.
• redisztributív támogatás: a tagállam számára kötelező bevezetni a közvetlen támogatások 10%-nak megfelelő mértékben. Ettől akkor lehet eltérni, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az újraelosztási célt más intézkedésekkel teljesíti.
• capping: alkalmazása önkéntes, amennyiben viszont egy tagállam annak bevezetése mellett dönt, akkor azt kötelezően 100 ezer euró fölött 100%-os mértékben kell alkalmaznia.
• degresszió: maximum 85% vonható el, 60 000 eurós összeghatár felett. Ha a tagállam úgy határoz – mind a capping, mind a degresszió esetében – lehetőség van a valódi munkabér költségek levonására.
• termeléshez kötött támogatások: Megmaradt a jelenleg is alkalmazott a 13+2%-os mérték, azonban a támogatható termékek közül kikerült az étkezési burgonya, illetve beillesztették a víz keretirányelvre történő hivatkozást.
• szociális kondicionalitás: 2023-tól még csak önkéntes alapon kerül bevezetésre, azonban 2025-től kötelező lesz alkalmazni.
• II. pilléres (EMVA) kötelező zöld költési arány: a vidékfejlesztési források 35%-át kell környezet- és és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítani, a természeti hátránnyal érintett területek támogatására fordított kifizetéseknek viszont csak az 50%-a számítható bele. A többi beavatkozás – beleértve az állatjóléti kifizetéseket és zöld beruházásokat – 100%-os mértékben kerül beszámításra.
• a Zöld Megállapodásban foglaltaknak történő megfelelés: A Bizottság a KAP stratégiai tervek értékelése során figyelembe veszi, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiákban szereplő célokhoz.
• fiatal gazda támogatás: a közvetlen támogatási boríték 3%-ának megfelelő összeget kell a fiatal gazdák támogatására fordítani.
• mezőgazdasági tartalékalap: minden év elején 450 millió eurót különítenek el erre a célra. A pénzügyi fegyelmet végső megoldásként alkalmaznák a 2000 eurós küszöb megtartásával.   

III. Következő lépések

• Fontos megjegyezni, hogy a megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, tehát az előzetes magállapodásban szereplő szabályok csak később fognak biztossá válni.
• Ezután következik majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály (KAP Stratégiai Terv rendelet, Horizontális rendelet és az Egységes közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása) formális elfogadása mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben.
• A tagállami KAP Stratégiai terveket pedig december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé.
• Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésOláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómiaDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai