2023. 02. 03., péntek
Balázs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Európai Unió | Forrás: NAK

Megállapodás született az Európai Parlament és – a tagországok agrárminisztereinek álláspontját képviselő – Európai Unió Tanácsa között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának kulcskérdéseiről. Sikerült elérni, hogy ne növekedjenek irreális mértékben a gazdákkal szembeni környezeti elvárások, illetve, hogy észszerű feltételek teljesítésével legyenek hozzáférhetőek a gazdálkodók számára létfontosságú támogatások.

(kép forrása: https://www.foodunfolded.com)

A megállapodással sikerült elérni, hogy a termelők teljesíthető feltételek mellett kapják meg 2023-tól is a támogatásokat. A tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25%-át kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2 %-os mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.

A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Háttéranyag a KAP reformról született előzetes politikai megállapodásról

I. Előzmények

A KAP reform tárgyalások tekintetében 2021. május 25-26-án került sor egy szupertrilógusra, amellyel párhuzamosan május 26-27-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) is ülésezett. A társjogalkotók pozíciója viszont akkor olyannyira eltért egymástól, hogy nem született kompromisszum. A június 24-25-i trilóguson végül sikerült előzetes megállapodást elérnie a Tanácsnak és az EP-nek a KAP reform politikailag kiemelet kérdéseiben. Ez követően a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén a miniszterek támogatásukról biztosították a KAP reformcsomagról a júniusi szupertrilóguson elért kompromisszumot.

II. Az előzetes politikai megállapodás részletei

  • agrár-ökológiai alapprogram (eco-scheme): a közvetlen kifizetések minimum 25%-át kell a gazdák által egyébként önkéntesen választható, az alap jövedelemtámogatás környezeti feltételeinek teljesítésén túl mutató „zöld” intézkedések megvalósítására fordítani. A kétéves tanuló időszakban egy 20%-os ún. „floor” mechanizmust vezetnek be (külön %-os arány meghatározása, ami alatt nincs lehetőség a tervezett, de fel nem használt források más közvetlen kifizetésekre történő átcsoportosítására), így a maradék5% esetében a fel nem használt források szabadon átcsoportosíthatók lesznek más közvetlen kifizetési jogcímre. Amennyiben az első két évben az alulköltés több mint 5%, akkor az 5% feletti részt a későbbi években az agro-ökológiai alapprogramra kell fordítani.
  • kondicionalitás: a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 8 (vetésforgó) kapcsán lehetőség nyílik a terménydiverzifikációra, valamint a másodvetések elismerésére is. A HMKÁ 9 (nem termő területek és tájképi elemek) esetében nem kerül sor egységes százalékos küszöb meghatározására tagállami szinten. Üzemi szinten a szántóterület legalább 4%-át kell parlagon hagyni. A nem termő területek és tájkép elemek mértéke 7% kell, hogy legyen abban az esetben, ha a nitrogénmegkötő növények és köztes kultúrák – növényvédőszerek alkalmazása nélkül – is beszámításra kerülnek. Ez esetben ebből 3%-ot kell parlagon hagyni. Mind a HMKÁ 8, mind a HMKÁ 9 esetében a 10 hektár alatti szántóterületek mentesülnek ezen előírások alkalmazása alól.
  • redisztributív támogatás: a tagállam számára kötelező bevezetni a közvetlen támogatások 10%-nak megfelelő mértékben. Ettől akkor lehet eltérni, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az újraelosztási célt más intézkedésekkel teljesíti.
  • capping: alkalmazása önkéntes, amennyiben viszont egy tagállam annak bevezetése mellett dönt, akkor azt kötelezően 100 ezer euró fölött 100%-os mértékben kell alkalmaznia.
  • degresszió: maximum 85% vonható el, 60 000 eurós összeghatár felett. Ha a tagállam úgy határoz – mind a capping, mind a degresszió esetében – lehetőség van a valódi munkabér költségek levonására.
  • termeléshez kötött támogatások: Megmaradt a jelenleg is alkalmazott a 13+2%-os mérték, azonban a támogatható termékek közül kikerült az étkezési burgonya, illetve beillesztették a víz keretirányelvre történő hivatkozást.
  • szociális kondicionalitás: 2023-tól még csak önkéntes alapon kerül bevezetésre, azonban 2025-től kötelező lesz alkalmazni.
  • II. pilléres (EMVA) kötelező zöld költési arány: a vidékfejlesztési források 35%-át kell környezet- és és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítani, a természeti hátránnyal érintett területek támogatására fordított kifizetéseknek viszont csak az 50%-a számítható bele. A többi beavatkozás – beleértve az állatjóléti kifizetéseket és zöld beruházásokat – 100%-os mértékben kerül beszámításra.
  • a Zöld Megállapodásban foglaltaknak történő megfelelés: A Bizottság a KAP stratégiai tervek értékelése során figyelembe veszi, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiákban szereplő célokhoz.
  • fiatal gazda támogatás: a közvetlen támogatási boríték 3%-ának megfelelő összeget kell a fiatal gazdák támogatására fordítani.
  • mezőgazdasági tartalékalap: minden év elején 450 millió eurót különítenek el erre a célra. A pénzügyi fegyelmet végső megoldásként alkalmaznák a 2000 eurós küszöb megtartásával.   

III. Következő lépések

  • Fontos megjegyezni, hogy a megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, tehát az előzetes magállapodásban szereplő szabályok csak később fognak biztossá válni.
  • Ezután következik majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály (KAP Stratégiai Terv rendelet, Horizontális rendelet és az Egységes közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása) formális elfogadása mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben.
  • A tagállami KAP Stratégiai terveket pedig december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé.
  • Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Ingatlan kisajátítása? Csak ezekben az esetekben lehetséges
A kisajátítás egy speciális jogi lehetőség: ilyenkor egy közérdekű cél érdekében a tulajdonjog egyoldalú elvonására kerül sor. Mivel ez egy rendkívüli eszköz, ezért a törvény csak meghatározott esetekben teszi ezt lehetővé, sőt magát a kisajátítási eljárást is szigorú garanciákhoz köti. Ezekről lesz szó a mostani írásomban.
Szalámi és szárazkolbászfélék kisüzemi készítése
A szárazáru aprított nyershúsból és szalonnából, konyhasó és salétromos só, cukor fűszerek és más segéd, illetve alapanyagok felhasználásával készült termék. A szárazáruk két nagy csoportra oszthatók fel, a szalámifélékre és a szárazkolbászokra. A termék eltarthatóságát a fermentációs folyamat (pH-csökkenés) és a szárítás biztosítja.
Terítéken az őszi adócsomag
Ha visszaemlékszünk eszünkbe jut, hogy nyáron a 2023-ra vonatkozó költségvetési törvény benyújtásakor a klasszikus értelembe vett adócsomag elmaradt, helyette a költségvetést megalapozó salátatörvényben jelent meg néhány adózással összefüggő módosítás. Éppen ezért talán nagyobb várakozás övezhette az őszi adócsomagot, melyet már november közepén el is fogadott a Parlament. 
AKG-ÖKO adminisztráció - Web-GN, Nitrát, Gazdálkodási napló vezetése – az ARASZ a megoldás!
Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél. Gazdálkodási napló vezetésére szinte mindenki kötelezett, a WEB-GN és Nitrát adatszolgáltatás is nagyon sok gazdálkodót érint. Miért dolgozna ugyanazokkal az adatokkal háromszor négyszer? Miért ne használna egy profi több ezer gazdálkodási napló esetében már bizonyított rendszert? Az adatok gyors egyszerű rögzítésére, kezelésére az ARASZ a megoldás!
A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése.
Korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése
A tartástechnológia a „baromfisok” esetében összetett fogalom, magában foglalja a felnevelést szolgáló gépi, technológiai berendezéseket, azok szakszerű üzemeltetését és karbantartását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza