2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Méhészek kiegészítő átmeneti támogatása

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: Magyar Államkincstár, 2021/07/13

méhészeti ágazat támogatása és továbbfejlesztése az agrárium egyik fő feladata, mivel a beporzó rovarok szerepe kulcsfontosságú, hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelemhez, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartásához is. 
A méhállomány megőrzéséhez kiegészítő átmeneti támogatás vehető igénybe.

A méhállomány megőrzéséhez kiegészítő átmeneti nemzeti támogatást vehet igénybe az a méhészeti termelő tevékenységet végző természetes vagy jogi személy (kérelmező), aki:

  • a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet (a továbbiakban: 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet) alapján a 2020. támogatási év vonatkozásában támogatási kérelmet nyújtott be, azonban
    • a támogatási rendelet szerinti átmeneti támogatásra a 2020. évben nem nyújtott be támogatási kérelmet,
    • a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet alapján benyújtott kérelmére indult eljárás megszüntetésre került, vagy
    • a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet alapján benyújtott támogatási kérelmét a Kincstár elutasította, mert nem tett eleget a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének, azonban azt legkésőbb 2020. március 31-éig pótolta.
  • a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerinti Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) 2020. január 1. és 2021. május 1. között nyilvántartott méhállománnyal rendelkezik.
  • nyilatkozik arról, hogy:
    • a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll felszámolási, végelszámolási, kényszertörlesztési eljárás vagy csődeljárás alatt;
    • a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek és ugyanezen törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül;
    • vállalja, hogy a méhészeti termelő tevékenységét legalább 2021. december 31-éig folytatja;
    • 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, vagy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő kérelmezőként 2019. december 31-én már nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült azzal, hogy az átmeneti támogatás odaítélésekor nem áll fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem részesült az Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló, 2014. július 31-i 2014/C 246/01 számú bizottsági közlemény szerinti megmentési támogatásban vagy szerkezetátalakítási támogatásban;
    • mennyi a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 20/2020. (VI. 19.) AM rendelet hatálya alá nem tartozó támogatási program vagy egyedi támogatás alapján általa és a vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozások által korábban már igénybe vett egyéb átmeneti támogatás összegéről euróban kifejezve;
    • a vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, illetve ezen kapcsolt vállalkozások adatairól (név, adószám vagy adóazonosító jel, ügyfél-azonosító).

 Egy kérelmező kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be.

 A támogatási kérelem benyújtási határideje:

2021. július 15-én 00.00.00 óra és 2021. július 31-én 23.59.59 óra között.

Figyelemmel arra, hogy 2021. július 31-én a Kincstárnál az általános munkarendre tekintettel a munka szünetel, így a kérelmeket legkésőbb a következő munkanap végéig 2021. augusztus 2-án 23:59:59-ig lehet benyújtani.

 A benyújtásra vonatkozó határidő jogvesztő.

A támogatási rendelet alapján 60 millió forint a meghatározott támogatási keretösszeg. Ha a jogos igények együttesen meghaladják a keretösszeget, a rendelkezésre álló forrást a benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények között egyenlő arányban kell felosztani.

 A támogatás alapja:

  • azon kérelmező esetén, aki a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti kérelmet benyújtotta, de nem nyújtott be kérelmet a támogatási rendelet szerinti átmeneti támogatásra, illetve akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti kérelme alapján indult eljárás megszüntetésre került: a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti támogatás iránti 2020. évi támogatási kérelemben megjelölt (2019. november 15. napján TIR-ben nyilvántartott) méhcsaládszám;
  • azon kérelmező esetén, akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerint benyújtott támogatási kérelme elutasításra került, mert a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének nem tettek eleget, azonban azt legkésőbb 2020. március 31-éig pótolta, illetve akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerint benyújtott támogatási kérelmére indult eljárás kérelem-visszavonás miatt megszüntetésre került: a 2020. március 31. napján TIR-ben nyilvántartott méhcsaládszám.

 Összege méhcsaládonként 1 000 forint azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kérelmező és a vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad átmeneti keret mértékét.

"A méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése" a Gyakorlati Tudástárban!

A klímaváltozás hatásai legérzékenyebben talán a méhészetben mutatkoznak. Az időjárásban a melegedés mellett egyre több szélsőség tapasztalható télen, nyáron, tavasszal és ősszel egyaránt. Ezek következményeképpen megfigyelhető a méhlegelők időbeli torlódása. Gyakorlatilag minden méhlegelő virágzása évről évre korábban kezdődik. A virágzások a tavaszi és kora nyári időszakra zsúfolódnak össze.

Megváltozott körülmények között kell a méhcsaládokat jó erőben tartani. Gondolkodni kell olyan módszereken, amelyekkel mérsékelhetőek a kedvezőtlen hatások. Ugyanakkor elő kell venni azokat az elődeink által alkalmazott hasznos méhészkedési fogásokat is, amelyek mára feledésbe merültek, vagy csak hanyagoljuk őket. Mindenekelőtt biztonságos telelésre kell törekedni, hogy a következő évben szélsőséges körülmények között is jó erőben maradhassanak a méhcsaládok.

Ehhez a munkához nyújt segítséget, hasznos információkat a a Szaktudás Kiadó Ház Gyakorlati Tudástár  sorozatában kapható "A méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése" című kiadvány.

Ajánlott kiadványokCsonka Imre:
Méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése
Ruff János:
A méhészmester könyve
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza