2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Méhészek kiegészítő átmeneti támogatása

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: Magyar Államkincstár, 2021/07/13

méhészeti ágazat támogatása és továbbfejlesztése az agrárium egyik fő feladata, mivel a beporzó rovarok szerepe kulcsfontosságú, hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelemhez, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartásához is. 
A méhállomány megőrzéséhez kiegészítő átmeneti támogatás vehető igénybe.

A méhállomány megőrzéséhez kiegészítő átmeneti nemzeti támogatást vehet igénybe az a méhészeti termelő tevékenységet végző természetes vagy jogi személy (kérelmező), aki:

  • a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet (a továbbiakban: 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet) alapján a 2020. támogatási év vonatkozásában támogatási kérelmet nyújtott be, azonban
    • a támogatási rendelet szerinti átmeneti támogatásra a 2020. évben nem nyújtott be támogatási kérelmet,
    • a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet alapján benyújtott kérelmére indult eljárás megszüntetésre került, vagy
    • a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet alapján benyújtott támogatási kérelmét a Kincstár elutasította, mert nem tett eleget a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének, azonban azt legkésőbb 2020. március 31-éig pótolta.
  • a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerinti Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR) 2020. január 1. és 2021. május 1. között nyilvántartott méhállománnyal rendelkezik.
  • nyilatkozik arról, hogy:
    • a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll felszámolási, végelszámolási, kényszertörlesztési eljárás vagy csődeljárás alatt;
    • a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek és ugyanezen törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül;
    • vállalja, hogy a méhészeti termelő tevékenységét legalább 2021. december 31-éig folytatja;
    • 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, vagy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő kérelmezőként 2019. december 31-én már nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült azzal, hogy az átmeneti támogatás odaítélésekor nem áll fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem részesült az Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló, 2014. július 31-i 2014/C 246/01 számú bizottsági közlemény szerinti megmentési támogatásban vagy szerkezetátalakítási támogatásban;
    • mennyi a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről szóló 20/2020. (VI. 19.) AM rendelet hatálya alá nem tartozó támogatási program vagy egyedi támogatás alapján általa és a vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozások által korábban már igénybe vett egyéb átmeneti támogatás összegéről euróban kifejezve;
    • a vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, illetve ezen kapcsolt vállalkozások adatairól (név, adószám vagy adóazonosító jel, ügyfél-azonosító).

 Egy kérelmező kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be.

 A támogatási kérelem benyújtási határideje:

2021. július 15-én 00.00.00 óra és 2021. július 31-én 23.59.59 óra között.

Figyelemmel arra, hogy 2021. július 31-én a Kincstárnál az általános munkarendre tekintettel a munka szünetel, így a kérelmeket legkésőbb a következő munkanap végéig 2021. augusztus 2-án 23:59:59-ig lehet benyújtani.

 A benyújtásra vonatkozó határidő jogvesztő.

A támogatási rendelet alapján 60 millió forint a meghatározott támogatási keretösszeg. Ha a jogos igények együttesen meghaladják a keretösszeget, a rendelkezésre álló forrást a benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények között egyenlő arányban kell felosztani.

 A támogatás alapja:

  • azon kérelmező esetén, aki a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti kérelmet benyújtotta, de nem nyújtott be kérelmet a támogatási rendelet szerinti átmeneti támogatásra, illetve akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti kérelme alapján indult eljárás megszüntetésre került: a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerinti támogatás iránti 2020. évi támogatási kérelemben megjelölt (2019. november 15. napján TIR-ben nyilvántartott) méhcsaládszám;
  • azon kérelmező esetén, akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerint benyújtott támogatási kérelme elutasításra került, mert a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének nem tettek eleget, azonban azt legkésőbb 2020. március 31-éig pótolta, illetve akinek a 29/2019. (VI. 20.) AM rendelet szerint benyújtott támogatási kérelmére indult eljárás kérelem-visszavonás miatt megszüntetésre került: a 2020. március 31. napján TIR-ben nyilvántartott méhcsaládszám.

 Összege méhcsaládonként 1 000 forint azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kérelmező és a vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad átmeneti keret mértékét.

"A méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése" a Gyakorlati Tudástárban!

A klímaváltozás hatásai legérzékenyebben talán a méhészetben mutatkoznak. Az időjárásban a melegedés mellett egyre több szélsőség tapasztalható télen, nyáron, tavasszal és ősszel egyaránt. Ezek következményeképpen megfigyelhető a méhlegelők időbeli torlódása. Gyakorlatilag minden méhlegelő virágzása évről évre korábban kezdődik. A virágzások a tavaszi és kora nyári időszakra zsúfolódnak össze.

Megváltozott körülmények között kell a méhcsaládokat jó erőben tartani. Gondolkodni kell olyan módszereken, amelyekkel mérsékelhetőek a kedvezőtlen hatások. Ugyanakkor elő kell venni azokat az elődeink által alkalmazott hasznos méhészkedési fogásokat is, amelyek mára feledésbe merültek, vagy csak hanyagoljuk őket. Mindenekelőtt biztonságos telelésre kell törekedni, hogy a következő évben szélsőséges körülmények között is jó erőben maradhassanak a méhcsaládok.

Ehhez a munkához nyújt segítséget, hasznos információkat a a Szaktudás Kiadó Ház Gyakorlati Tudástár  sorozatában kapható "A méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése" című kiadvány.

Ajánlott kiadványokCsonka Imre:
Méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése
Ruff János:
A méhészmester könyve
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza