2026. 07. 03., péntek
Kornél
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Merre tovább magyar agrárgazdaság? Öntözni is szükséges

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2021/07/16
Címkék: öntözés, agrárgazdaság, növénytermesztés

Jelenleg a hazai agroökológiai adottságaink kihasználtsága az "EU-15"-ök színvonalának mintegy felét éri el. Ennek örvendetes következménye ugyan, hogy természeti környezetünk káros anyagokkal való leterheltsége is jóval kisebb, ugyanakkor az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás fejlettsége régóta és kirívóan a nyugat-európai szint alatt van.

Stratégiai cél tehát ennek a tetemes lemaradásnak a minél gyorsabb behozása, az elkövetkező 10 évben a területhasznosítás és a termelési színvonal felzárkóztatása. Ezen cél megvalósításával Magyarország agrárgazdasága akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető.

A sikeres stratégia felállításához elengedhetetlen egy minden részletre kiterjedő és átfogó helyzetelemzés, amelyre alapozva lehet meghatározni a végrehajtandó feladatokat. Többek között ezt a célt szolgálja Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére kidolgozott tanulmány, amely a “Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” címmel jelent meg.
Mivel a mezőgazdaság erőforrásai közül a termőföld mellett a víz az egyik legfontosabb tényező, a tanulmány a hazai öntözési viszonyokat is feltérképezi:

 „A termőföld hasznosításához és annak hatékonyságához szorosan kötődik az öntözés, amelyet a klímaváltozás folyamata egyre inkább fókuszba helyez. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a kormányzatok verbálisan prioritásként kezelték az öntözésfejlesztést, tényleges előrelépés viszont nem történt, sőt drasztikusan csökkent az öntözési kapacitás (az ezredfordulón 26 ezer mobil és stabil öntözőberendezés működött  Magyarországon, számuk mára 12 ezerre apadt). A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek aránya nem növekedett, sőt jelentős részükön lepusztultak az öntözőművek. A 2004-től megnyílt uniós támogatások sem növelték jelentősen az öntözésfejlesztési beruházásokat. A több év átlagában nem éri el a 100 ezer hektárt a megöntözött terület nagysága, ami így 1-2 százalékos arányt jelent.
Ezzel szemben az Európai Unió tagországainak átlagában 8-9 százalékot mutat ez az indikátor.”

A teljes tanulmány elérhető az INGYENES LETÖLTÉSEK menüpontunkban vagy az alábbi gombra kattintva:

LETÖLTÖM A TANULMÁNYT

Ebben a témában az alábbi szakmai írások is érdekelhetik:
Esőztető öntözéstechnika
Csepegtető és mikroöntözés
Mikroöntözés kontra öntözőgépek

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés
Dr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés

Ez is érdekelhetiAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Kukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza