Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2021/07/16
Címkék: öntözés, agrárgazdaság, növénytermesztés
Jelenleg a hazai agroökológiai adottságaink kihasználtsága az "EU-15"-ök színvonalának mintegy felét éri el. Ennek örvendetes következménye ugyan, hogy természeti környezetünk káros anyagokkal való leterheltsége is jóval kisebb, ugyanakkor az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás fejlettsége régóta és kirívóan a nyugat-európai szint alatt van.
Stratégiai cél tehát ennek a tetemes lemaradásnak a minél gyorsabb behozása, az elkövetkező 10 évben a területhasznosítás és a termelési színvonal felzárkóztatása. Ezen cél megvalósításával Magyarország agrárgazdasága akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető.
A sikeres stratégia felállításához elengedhetetlen egy minden részletre kiterjedő és átfogó helyzetelemzés, amelyre alapozva lehet meghatározni a végrehajtandó feladatokat. Többek között ezt a célt szolgálja Dr. Nagy István agrárminiszter felkérésére kidolgozott tanulmány, amely a “Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a COVID-19 járvány tapasztalatai figyelembevételével?” címmel jelent meg.
Mivel a mezőgazdaság erőforrásai közül a termőföld mellett a víz az egyik legfontosabb tényező, a tanulmány a hazai öntözési viszonyokat is feltérképezi:
„A termőföld hasznosításához és annak hatékonyságához szorosan kötődik az öntözés, amelyet a klímaváltozás folyamata egyre inkább fókuszba helyez. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a kormányzatok verbálisan prioritásként kezelték az öntözésfejlesztést, tényleges előrelépés viszont nem történt, sőt drasztikusan csökkent az öntözési kapacitás (az ezredfordulón 26 ezer mobil és stabil öntözőberendezés működött Magyarországon, számuk mára 12 ezerre apadt). A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek aránya nem növekedett, sőt jelentős részükön lepusztultak az öntözőművek. A 2004-től megnyílt uniós támogatások sem növelték jelentősen az öntözésfejlesztési beruházásokat. A több év átlagában nem éri el a 100 ezer hektárt a megöntözött terület nagysága, ami így 1-2 százalékos arányt jelent.
Ezzel szemben az Európai Unió tagországainak átlagában 8-9 százalékot mutat ez az indikátor.”
A teljes tanulmány elérhető az INGYENES LETÖLTÉSEK menüpontunkban vagy az alábbi gombra kattintva:
Ebben a témában az alábbi szakmai írások is érdekelhetik:
Esőztető öntözéstechnika
Csepegtető és mikroöntözés
Mikroöntözés kontra öntözőgépek
Ajánlott kiadványokDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztésDr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Ez is érdekelhetiAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!Kukoricatermesztés: tömegtermelés – ésszerűen (II.)
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza