Zöldségtermesztés - Átlagos termés, jó piaci helyzet

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2021/07/21
Címkék: zöldségtermesztés, zöldségfélék

A hivatalos adatok szerint a szabadföldi zöldségtermesztő terület tavaly valamivel több volt, mint 82 ezer hektár – ebben azonban nincs benne a görög-, illetve a sárgadinnye területe, amelyek együtt körülbelül 4000 hektárt jelentenek – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc. E két faj külön kezelésének indoka, hogy termesztés-technológiailag zöldségfélék, kereskedelmi és fogyasztói szempontból viszont gyümölcsként kezelik őket. A tavalyi 82 ezer hektárt meghaladó termőterület nem jelent változást az elmúlt években szokásos mérethez képest, szerkezeti átalakulás viszont inkább megfigyelhető.

Sokéves távlatban a szabadföldi termesztésű zöldségfélék – a görög- és a sárgadinnye nélkül – 1,2-1,3 millió tonna árumennyiséget hoztak, míg a hajtatott zöldség és a termesztett gomba együttesen évente 430-470 ezer tonnával járulnak hozzá az országos terméseredményekhez. „Így elmondható, hogy az utóbbi években a hazai zöldségtermelés teljesítménye valahol az 1,5-1,8 millió tonna között mozog, melyhez a görög- és sárgadinnye 170-200 ezer tonnás termésmennyisége is hozzászámítható” – mondta Apáti Ferenc.

Hajtatott zöldségtermelés körülbelül 3500 hektárt érintett. A FruitVeB elnöke elmondta: ez a termőterületi adat a többszörös hasznosítású termesztőberendezések területe miatt technológiai területet jelent, a fizikálisan meglévő nettó hajtatófelület 2400–2500 hektár között lehet. Körülbelül 200 hektárnyi üvegházakban termeltek frisspiaci zöldségeket, további 30-40 hektár üvegházi felületen pedig palántákat neveltek.

A hajtatott zöldségfajok közül a paprikát mintegy 1500, a paradicsomot 380, az uborkát 110-120 hektáron termesztették, míg az alacsonyabb technológiai szintet igénylő fajok közül a káposztaféléket 500-550 hektáron.

 Hűvös évkezdet pandémiával

A legkoraibb szabadföldi zöldségkultúránk a spárga, amelyik 2020-ban különösen speciális helyzetbe került, hiszen szezonkezdete éppen egybeesett a pandémia kitörését követő bizonytalansággal – emlékeztetett a FruitVeB elnöke. A hagyományosan határon túlról érkezett vendégmunkások által végzett betakarítás a határok lezárása miatt, nagy gondot jelentett a termesztőknek, ráadásul a hideg tavasz sem tett jót a hozamoknak. Egyes területek betakarítatlanul maradtak, és a termésátlagok is az előző évieknél gyengébbek lettek, e tényezők eredőjeként pedig az országos termésmennyiség a sokéves átlagához képest 8-10 százalékkal maradt el.

Az aszályos és hűvös évkezdet nagy problémát jelentett a gyökérzöldségek termesztésében is. A vetések idején a legtöbb helyen száraz talajba kerültek a magok, és az alacsony hőmérséklet is lassította a kelést. Ezen a rossz kezdeten a nyári csapadék, illetve túlnyomórészt az öntözéses termelés javított, így a sárgarépa hozta az elmúlt tíz év átlagának megfelelő, 60 ezer tonna körüli mennyiséget. A petrezselyemgyökér némileg gyengébben teljesített, itt az átlaghoz képest 4-5 százalékos volt a visszaesés. Jelentős, 10 százalékos volt a cékla termőterületének 2019-eshez mért csökkenése, de a jó hozamok ezt kompenzálták, és az éves termésmennyiség a 10,5 ezer tonnás sokéves átlaghoz képest 13-15 százalékkal még magasabb is volt. Érdemi ugrás következett be a zeller esetében, ami mögött a termőterület jelentős növekedése áll. Utóbbit figyelmen kívül hagyva ugyanakkor az látszik, hogy ez a kultúra is az átlagnak megfelelő hozamokat produkált.

 Visszaszoruló kultúrák

Mennyiségben átlagos évet produkált 2020-ban a fokhagyma, ennél a kultúránál viszont jelentősen csökkent a termőterület: az előző évihez képest mintegy 150 hektárral. A korábbi évekhez hasonló átlagos mennyiséget Apáti Ferenc részben a technológiai fejlődéssel és a hozamok növekedésével magyarázza. Vöröshagymából szintén kisebb volt a termőterület, mint az előző évben, azonban a 100 hektáros léptékű csökkenés nem köszön vissza a termésmennyiségben. A sokéves átlagnak megfelelő 58-60 ezer tonnás termésmennyiséghez képest majdnem 15 százalékkal több hazai vöröshagymát takarítottak be a termelők.

Évek óta lefelé tartó trendet követnek a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli termőterületei, és a csökkenés nem állt meg 2020-ban sem. A területi visszaesés ezen kultúrák esetében meglátszik a terméseredményekben is, a fejes káposzta mennyisége körülbelül 10, a kelkáposztáé nagyjából 25, a karfiolé és a brokkolié pedig 40 százalékkal volt kevesebb, mint a tízéves átlag.

A folyamatos területcsökkenés jellemző a szabadföldön termesztett étkezési paprika elmúlt éveire is, és 2020-ra az 5-6 évvel ezelőtti 1000 hektáros terült 600 hektár alá süllyedt. A terület szűkülése a termésmennyiség zuhanását is okozza, hiszen a megtermelt paprika az említett időszakban 30 ezer tonnáról 16,5 ezer tonnára esett vissza. A fűszerpaprika termőterülete és termésmennyisége is hasonló tendenciát mutat, csak arányaiban tér el – mondta Apáti Ferenc. A fűszerpaprika termőterülete ebben az időszakban 1000 hektárral csökkent, így 2020-ban már csak alig valamivel haladta meg az 1500 hektárt, a korábbi 20 ezer tonna körüli termésmennyiség pedig 17 ezer tonna alá esett. Az elmúlt évben különleges kihívásokkal kellett szembesülniük a termelőknek: a hűvös tavasz és nyárelő, valamint növényvédelmi problémák jelentős nehézségeket jelentettek e két kultúra termelésében.

A hajtatásban előállított termékek esetében – a FruitVeB adatai szerint – a káposztaféléknél volt erősebb mennyiségi visszaesés, pedig a termőterületük az előző évhez hasonló volt. A termesztési körülmények is megfelelően alakultak, különösen a korai szegmensben, és más különösebb termesztési akadályról sem érkezett információ. Ennek ellenére a hajtatásból származó káposztafélék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt.

 Keresleti piac a paprikára

A hajtatott paprika termőterülete érdemben nem változott, de a termesztőknek a szabadföldi körülményekhez hasonlóan itt is gondot okozott a hűvös tavasz és nyárelő. Az időjárás okozta problémákat leginkább a fűtés nélküli berendezésekben termelők érezték meg, a hűvös idő negatívan befolyásolta a hidegfóliás állományok kezdeti fejlődését és a biológiai védelemben alkalmazott hasznos szervezetek populációi is lassabban fejlődtek a megfelelő szintre. E tényezők mellett a kártevők szokásosnál nagyobb nyomásával is számolni kellett, hiszen korábban és nagyobb tömegben jelentek meg, mint az megszokott volt. Mindezek ellenére jó évet zárhattak a termelők, mivel egész évben keresleti piac volt, jó értékesítési árak mellett.

A hajtatott paradicsom esetében átlagos volt a tavalyi esztendő. A termőterület érdemben nem változott, a termésmennyiség pedig az elmúlt néhány évben kialakult 130-135 ezer tonnás sáv felső határán volt. A FruitVeB-hez érkező információk szerint a termesztési körülmények jónak voltak mondhatók, egyedül a liszteskék okoztak a szokottnál valamivel nagyobb problémát. A piacon érzékelhető volt némi változás: a magasabb árkategóriába tartozó koktél és cherry paradicsom típusok fogyasztása némileg visszaesett, ami a termelői árak csökkenésében is megmutatkozott. Ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben sokan tértek át ezen típusok termesztésére, és időnként szinte túlkínálat alakult ki a piacon. A fürtös és gömb paradicsomok esetében a termelői árak az előző évi árakhoz hasonlóan alakultak.

A hajtatott uborkánál a termőterület és a termésmennyiség is stagnált. A pandémia azonban itt is hatott, a járvány kitörésének idején az uborka piaca szintén megtorpant, mely a tavaszi, fűtött állományok értékesítési áraira nyomta rá a bélyegét. A nyári időszakra – vagyis mire a hideghajtatott kultúrák szedése elkezdődött – az árak normalizálódtak, ezt követően az elmúlt évek átlagárai voltak jellemzőek a szezon végéig. A 2020-ban tapasztalt hektikus időjárás, a hirtelen jelentkező csapadékosabb és az ezzel együtt járó hűvösebb időjárás nem kedvezett a hideghajtatott termesztésnek, ezért itt terméscsökkenést tapasztaltak a kertészek. A kedvezőtlen időjárás fokozta az uborkatermesztésben az egyik legnagyobb kockázatot jelentő gombabetegségek előfordulását, ami nemcsak a termés csökkenését jelentette, hanem minőségi romlást is, így a nem fűtött kultúrák esetében a nyári időszakban is alacsonyabb árbevételt érhettek el a termelők. Apáti Ferenc szerint, amennyiben a következő években is folytatódik a tavaszi-nyári csapadékosabb időjárás, akkor a hideghajtató fóliaházak területének csökkenése várható. 

 Stabil a csemegekukorica

Az ipari zöldségfélék közül a zöldborsó termőterülete az előző évhez képest némileg nőtt 2020-ban. A szezon rosszul indult és a hűvös idő, illetve a korai állományokra érkező fagyok miatt, és később a betakarítás körül voltak jelentős problémák, a termésmennyiség mindezek ellenére mégis a tízéves átlagot jelentő 93 ezer tonna fölött volt, körülbelül 10 százalékkal. A csemegekukorica termőterülete alig maradt 30 ezer hektár alatt, ami hosszú időtávon igazából nem jelent érdemi változást. A termésmennyiségre a korai állományok esetében a hűvös május volt kihatással, később pedig a nyári szélsőséges időjárás. A nehézségek ellenére a sokéves átlagnál némileg jobb lett a termés mennyisége: 490 ezer tonna. Az időjárás az ipari paradicsom esetében is negatív hatással volt a termelési eredményekre. Az 1500 hektárnál valamivel nagyobb termőterületen a tervezett 120 ezer tonnához képest csak 100 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be a termelők, ami egyértelműen a termesztési szezonban tapasztalt időjárás számlájára lehetett írni. Öröm az ürömben, hogy míg a zöldborsó betakarításakor és a csemegekukorica másodvetéseknél az időjárás hátráltatta a munkákat, az ipari paradicsom betakarításának idején kedvezően alakult.

A görög- és a sárgadinnye termesztésénél tavaly is folytatódott az előző évek lejtmenete: az előző évi 4700 és 450 hektáros területeknél kiesebb területen termesztették e két fajt. A visszaesés a görögdinnye esetében kifejezetten nagymértékű volt, itt mintegy 1000 hektárral kisebb területen foglalkoztak a termesztésével, mint az előző évben, míg a sárgadinnyénél 10 százalék alatti volt a területcsökkenés mértéke. A görögdinnye termése tízéves átlagban 190 ezer tonna, 2020-ban pedig ennél mintegy 50 ezer tonnával kevesebbet szüretelhettek a termelők. Sárgadinnyénél is volt csökkenés, de lényegesen kisebb mértékű. A termelést a hűvös szezonkezdet lassította, az első tömeges szedések görögdinnyéből a szokásoshoz képest körülbelül két héttel később kezdődtek. A hűvös időjárás és a sok csapadék a minőségre is kihatással volt, egyes fajták esetében kifejezetten rosszul alakult. Később a helyzet némileg normalizálódott, de a szezon során végig akadtak piaci-kereskedelmi problémák. Számottevő exportról 2020-ban már nem is beszélhettünk, csak kevés vállalkozás tudott érdemi tételekkel külpiacra lépni.

 2021: hűvös tavasz, kontra forró nyár

Az idei zöldségszezont is meghatározza az időjárás, amely az indulást nagyon megnehezítette a zöldségtermesztők egy része számára. Így a korai vetésű zöldségek, mint a sárgarépa, a hagyma indulása csúszott, a hűvös időben a növények lassabban fejlődtek. A FruitVeB-hez érkező információk azonban július első dekádjában nem jeleztek nagy problémákat, bár a hőség rányomta a bélyegét a növények állapotára. Azok a termelők, akik nem tudnak megfelelően öntözni, kieséseket szenvedhetnek el, de mára már alapigazsággá vált, hogy öntözés nélkül nem lehet kertészeti termesztést folytatni Magyarországon. Előfordul ugyanakkor, hogy az öntözött területeken sem tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget – erről már több termelő is beszámolt.

Időjárási szempontból például a zöldborsó idén speciális helyzetbe került: a szokatlanul hűvös, tavaszi–nyár eleji időjárás kifejezetten kedvező volt számára, az ezek után érkezett nagy hőségben viszont már szenved a növény. Július 10-éig a csemegekukoricáról sem érkeztek rossz hírek, ami annak is köszönhető, hogy a termelés döntő része olyan termőkörzetekben folyik, ahol az öntözés megoldott

A görögdinnyeszezon kezdetekor annyit lehetett tudni, hogy a termőterület tovább csökkent, javarészt azért, mert a kisebb, 1-2 hektáros területekkel rendelkező termelők az elmúlt évek piaci és időjárási anomáliáit megelégelve feladták a termesztést. A FruitVeB a hozzá érkező információk alapján a termőterület 300 hektáros csökkenéséről számolt be, ami nem végleges adat, de annyi bizonyos, hogy a területcsökkenés üteme némileg lassult. Az viszont jó hír, hogy a szezonkezdetkor a dinnye minősége kifejezetten jónak ígérkezett. Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan változik az export. Az elmúlt években ugyanis a külpiacokon nem jól alakult a helyzet a magyar dinnye számára, aminek főként az az oka, hogy a nagy importőrnek számító Németországban jelentősen erősödött az olasz dinnye pozíciója, és a szintén komoly piacnak számító Lengyelországban is ugyanez a helyzet.

Idén is kifejezetten nagy gondot okoz a zöldségtermesztőknek, hogy a kézimunkaigényes ágazatokba nem találnak elegendő és megfelelő minőségű munkaerőt. Utóbbi költsége jelentősen megnőtt, de ugyanez igaz az input anyagokra is. Ezért csak magas hatékonysággal, megfelelő hozamok elérésével lehet a piacon maradni, akik erre nem képesek, előbb-utóbb kiesnek.

A FruitVeB meglátása szerint fontos lenne a belföldi fogyasztás növelése, de a jelentősen megemelkedett fogyasztói árak mellett a vásárlók kétszer is meggondolják vesznek-e zöldséget – illetve ugyanez igaz a gyümölcsökre is. Egy tanulmány szerint az elmúlt években megnövekedett a vásárlási gyakoriság, viszont a vásárolt mennyiségek nagymértékben visszaestek.

A témához kiemelten ajánljuk!

A Szaktudás Kiadó Gyakorlati Tudástár sorozatának legújabb kötete:
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

A kertészet ezen intenzíven fejlődő ágazata szükségessé teszi az új technológiák bemutatását és a növények igényeinek ismeretét. Az inputanyagok okozta jelentős költségek mellett elengedhetetlen a termesztési célnak megfelelő, precíz technológia alkalmazása ahhoz, hogy rentábilis és egyben versenyképes is lehessen a termesztés a behozott termékek alacsonyabb áraival szemben. Az összeállított 96 oldalas anyag 40 színes ábra segítségével kívánja bemutatni a termesztésben előforduló jelentősebb fajok termesztési sajátosságait, valamint felhívja a figyelmet egy-egy fontosabb technológiai elemre, amelynek alkalmazása elengedhetetlen az eredményes termesztéshez. Egy-egy speciális művelet videofelvétellel kerül szemléltetésre, aminek a linkje az adott résznél fel van tüntetve.
A kiadvány megrendelhető IDE kattintva!

Zöldségtermesztés témában az alábbi cikkeink is érdekelhetik:
Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
A zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztésDr. Szabó István:
A hagymafélék termesztéseDr. Terbe István:
Fólia alatti zöldségtermesztés Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Márkus Ferenc - Dr. Kapitány József:
A fűszerpaprika termesztése és feldolgozása

Ez is érdekelhetiA paprika üvegházi termesztéseA kertészeti ágazat „vérvizsgálatának és vérnyomásmérésének” eredményeiA zöldség-gyümölcs ágazat helyzete, versenyképessége és szükséges fejlesztési irányai