Élni kell a fejlesztési lehetőségekkel

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: Hajtun György, 2021/08/01

Feldman Zsolt
államtitkár

– Államtitkár úr, hogyan alakul az átmeneti évek költségvetése, mire számíthatnak a gazdák, milyen pályázati lehetőségeket kínál a szaktárca? 

– A 2021-es és 2022-es átmeneti években az új források terhére, de még a 2014-2020 közötti szabályok alapján jelenhetnek meg új kiírások mintegy 1500 milliárd forint értékben. Ezek a kiírások a kormány alapvető céljainak elérését szolgálják, hogy biztosítva legyen a hazai élelmiszerellátás, erősödjön a termelők versenyképessége, javuljanak a vidéki emberek életkörülményei. A beruházási támogatások eredményeként már néhány éven belül jelentősen növekszik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által megtermelt hozzáadott érték, emelkednek a bérek, nő a vidéki foglalkoztatottság, javul az ágazati erőforrás hatékonysága, csökken az ágazat által okozott környezetterhelés. 
A közelmúltban megjelent és megjelenés előtt álló pályázatainkkal a versenyképességet, a gazdaság dinamizálását szolgáló értékteremtő fejlesztéseket szeretnénk támogatni, ahogyan azt tettük a tavaly ősszel meghirdetett beruházási pályázataink esetében is, amelyek révén új állattartó telepek, üvegházak, termelői piacok létesülhetnek az országban.  Kiemelten kezeljük az élelmiszeripart, az idén százmilliárd forintos nagyságrendben jelentek meg az ágazat számára új pályázatok, amelyekkel segíthetjük vállalkozásaink innovatív fejlesztéseit, digitális átállásukat, hatékonyságuk növelését. Koncentrálni fogunk arra is, hogy még jobb termékeket állíthassanak elő a hazai és az exportpiacok számára. Nemrégiben jelent meg egy, a mezőgazdasági termelés precíziós átállását segítő felhívás, ezzel sok ezer termelő számára elérhetővé téve a versenyképesebb és fenntarthatóbb termelés technológiai hátterét. Támogatjuk a kisebb állattartók fejlesztéseit is, a korszerű ültetvények telepítését, új terményszárítók és tisztítóberendezések beállítását, ahogyan a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését is, elősegítve ezzel gazdálkodóink korszerű, XXI. századi technológiai hátterének megteremtését. Emellett a környezettudatos vagy ökológiai gazdálkodást segítő támogatások változatlanul komoly prioritást élveznek.

– Az elkövetkező hét évben a Közös Agrárpolitika keretében mire számíthatunk, mennyi pénz jut a magyar vidék, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére? Milyen éves szintű elosztásban jut el ez az összeg a gazdálkodókhoz? Melyek a kiemelten támogatandó területek: a növénytermesztés, az állattenyésztés, vagy a kertészet?

– Magyarország Kormánya a Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztési Programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ezzel a döntéssel a következő években – 2027-ig – 4265 milliárd forintot lehet a vidék, a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére fordítani. A megnövelt források már 2021-től érvényesek. A támogatási összeg folyamatosan, a kifizetési kérelmek benyújtásának függvényében jut el a gazdálkodókhoz. 
A következő időszak vidékfejlesztési támogatásai kapcsán elmondhatjuk, hogy a 2023-2027-es időszakban is megmarad a lehetőség valamennyi, jelenleg is alkalmazott intézkedés fenntartására. Ennek megfelelően a tervek szerint továbbra is lesznek beruházási támogatások, beleértve az erdőtelepítést, infrastruktúra-fejlesztést, önkormányzati támogatásokat, állattartóknak szóló támogatásokat. Mindezeken túl környezet, éghajlati és más fenntartási kötelezettségvállalásért, (AKG, ÖKO), természeti vagy egyéb terület-specifikus hátrányokra, (THÉT), bizonyos kötelező előírásokból származó hátrányokra, (Natura2000), fiatal gazdálkodóknak és vidékfejlesztési vállalkozásoknak nyújtott, kockázatkezelési eszközökhöz, együttműködésekhez, tudás- és információcseréhez kapcsolódó (LEADER, Okos Falvak) támogatásokra számíthatnak a pályázók. A 2023-27-es időszakra vonatkozó forrásfelosztásról még nem született döntés, azonban az biztosan kijelenthető, hogy a megnövelt forrásból több lehetősége lesz valamennyi vidéki szereplőnek részesülni.

– Miután a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemeiről, adódik a kérdés, mekkora uniós támogatási források állnak majd rendelkezésünkre? 

– Folyó áron számolva a 2021 és 2027 közötti időszakban az uniós forrásból összesen 12 241,1 millió euró használható fel. Ebben benne vannak a közvetlen támogatásokra, a piaci intézkedésekre és a vidékfejlesztési célokra szánt források is. A már korábban említett, a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítés összege még ezen felül értendő. Így a magasabb nemzeti társfinanszírozással 4265 milliárd forint fordít a Kormány a magyar vidékre. A forrás 80 százalékát, 3310 milliárd forint nemzeti költségvetési társfinanszírozás biztosítja 2027-ig. A gazdálkodók közvetlen jövedelempótló támogatásai révén pedig további 3272 milliárd forint 100 százalékban uniós forrásból segítjük a hazai mezőgazdasági szereplőket.

– Az Ön véleménye szerint a Green Deal korlátozás vagy új lehetőség? 

– Amint azt többször leszögeztük már, az Európai Zöld Megállapodás mögött húzódó társadalmi elvárások, valamint az ezeknek való megfelelésért folyó erőfeszítések eredendően legitimek. Sokkal inkább a Bizottság által választott út az, ami nem megfelelő.
A Termőföldtől az Asztalig Stratégia (F2F Stratégia) és az EU Biodiverzitás Stratégia is az új Európai Zöld Megállapodás céljait szolgáló „alstratégiák”, melyeknek a KAP-pal szoros együttműködésben kell elősegíteniük a tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerek kialakulását, illetve a nagyobb léptékű uniós célkitűzések elérését (pl. klímasemlegesség, a biodiverzitás csökkenésének megállítása). A megfogalmazott célok és tagállami ajánlások alapvetően összhangban vannak a KAP kilenc specifikus célkitűzésével és a hazai szakpolitikai célokkal, a kérdés tehát nem a mit és miért, hanem a hogyan. 
A problémánk tehát nem a közös célokkal, hanem azokkal a végrehajtási javaslatokkal van, amelyek földrajzi és társadalmai különbségeket figyelembe nem vevő intézkedéseket írnának elő, sokszor jelenleg még nem létező, ki nem tárgyalt, jogi alap nélküli kommunikációs anyagokra hivatkozva. További kockázatot hordoz az a körülmény, miszerint nevezett zöld stratégiákhoz nem készített hatásvizsgálatot a Bizottság. Úgy kellene tehát alárendelnünk a teljes agrárrendszerünket a jogi státuszukat tekintve közleményként megjelent „stratégiáknak”, hogy várható hatásukról vajmi keveset tudunk. Elfogadjuk tehát, hogy termelőinknek a jelenleginél is többet kell tenniük teremtett világunk megőrzéséért, hiszen ez saját érdekük is. Ugyanakkor a kiszámíthatóság és a jogbiztonság mindennél előbbre való, hiszen a gazdálkodás komoly és hosszú távú elköteleződést igényel és ezért a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. A fiatalok számára viszont csak akkor lehet vonzóvá tenni ezt a szép szakmát, ha kiszámítható és átlátható szabályokat és támogatáspolitikát alakítunk ki. Éppen ezért a fennmaradó néhány vitás kérdés közül kiemelten fontos Magyarország számára, hogy a hatástanulmány nélkül és jövőbeli jogbizonytalanságot keletkeztető megfogalmazásban született végrehajtási javaslatok kikerüljenek a végső megállapodásból.

– Amennyiben a fenntartható mezőgazdaságról beszélünk, akkor milyen irányba kell menni? Versenyképesség, hatékonyság, jövedelmezőség: a hármas alapvető fontosságú gazdasági mutatónk miképpen javíthatók? 

– A KAP folyamatban lévő reformja egyaránt jelentős kihívások elé állítja a gazdálkodókat, a döntéshozókat és a piaci szereplőket. A növekvő társadalmi és környezeti elvárások mellett továbbra is meg kell felelni az élelmezés-biztonsági és versenyképességi elvárásoknak, ami csak egy kellően kiegyensúlyozott támogatási rendszerrel valósítható meg. A KAP Stratégiai Terv hazai tervezési folyamatában ezt kiemelt jelentőséggel kezeljük; ezen álláspontunkat az uniós jogalkotási folyamat során is kitartóan képviseljük. A Stratégiai Terv eszközei lehetőséget nyújtanak arra, hogy különböző szinteken segítsük elő a tudatos tápanyag-gazdálkodás alkalmazását, a talaj tápanyag-szolgáltató képességének védelmét és helyreállítását, mivel csak a kiegyensúlyozott mennyiségű tápanyagot szolgáltató, jó szerkezetű talajon lehetséges egészséges, ellenálló növényállomány termesztése. Csak okszerű tápanyag-utánpótlással, vízgazdálkodással és növényvédelemmel kerülhető el környezetünk túlzott mértékű terhelése, vagy éppen kizsarolása.  Mindezt erősítve az intézkedések között – összhangban a KAP reform célkitűzéseivel – hangsúlyosan kívánjuk kezelni a generációváltást, a mezőgazdaság digitalizációját, az innovációt és a tudásátadás megerősítését is.

– Nem múlik el nap, hogy ne essen szó a klímaváltozásról, azonban a kutatás-fejlesztés, innováció nélkül nem adhatunk jó válaszokat az újabb és újabb kihívásokra. Mennyire veszik igénybe az új innovációkat a gazdálkodók? A talajműveléstől a végtermékek előállításáig kell a technológiákon változtatni. Hogyan ösztönzi az Agrárminisztérium a gazdálkodókat a változtatások bevezetésére?

– Az Európai Unió újabb és újabb környezeti elvárásokat fogalmaz meg, melyek  a mezőgazdasági termelésből származó kibocsátások csökkentésére irányulnak. Mindez komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat, az intenzív mezőgazdasági termelést fenntarthatóvá, környezettudatossá kell átalakítani. Ez nem feltétlenül jelenti új technológiák bevezetését, hanem adott esetben a visszatérést a korábbi hagyományos technológiákhoz, kevesebb műtrágya- és vegyszerhasználattal. De természetesen jelentős szerepet kap az innováció is, a meglévő tudás új ismeretekkel való bővítése, majd pedig annak a gyakorlatba történő átültetése. Különösen a digitális megoldások azok, amelyek a technológiaváltás lehetőségét rendkívüli mértékben növelik. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy a gyors technikai fejlődéssel nehéz lépést tartani, hiszen ez folyamatos tanulást, alkalmazkodást igényel a gazdák részéről.
A gazdálkodók felismerték, hogy az új korszerű technológiák milyen komoly előnyökkel járnak: a megtakarítások mellett, sokat tehetünk a talajaink és környezetünk megóvásáért is. Mint ahogy az új technológiáknál az lenni szokott, kezdetben a „korai újítók” járnak élen az újdonságok kipróbálásában, adaptálásában, ugyanakkor az agrártárca küldetése, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a technológia nyújtotta lehetőségeket. 
Ösztönzésképpen két támogatást ajánlunk a gazdálkodóknak: Az egyik a már korábban említett, vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, digitális átállás és a precíziós fejlesztések támogatása, a másikaz Európai Innovációs Partnerség (EIP). Az EIP projektek célja, hogy együttműködés alapú, termelőket és kutatókat bevonó innováció révén váljanak agrárgazdaság és erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá. Az eddig támogatást nyert 79 hazai EIP projektben 30 fiatal mezőgazdasági termelő, 273 mezőgazdasági termelő és 9 termelői szervezet vesz részt. A létrejövő eredményeket, jó gyakorlatokat a lehető legtöbb csatornán juttatjuk el a gazdálkodókhoz annak érdekében, hogy minél többen hasznosíthassák az ezen projektekben előállított tudást, innovációs megoldásokat.

– Végezetül: milyen év elé nézünk?

– A kalászos gabonák és a repce esetében jelenleg közepesnél jobb termésmennyiségre és jó minőségre van kilátás. A hazai szükségletek mellett várhatóan jelentős export-árualap képződik. A gyümölcsfélék termésmennyiségére ugyanakkor már nagyobb mértékben hatottak a tavaszi fagyok, a hosszú ideig tartó hideg időjárás, és a májusi sok csapadék. A zöldségfélék esetében az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert az üvegházi és fólia alatt történő termesztés, és fejlődött az alkalmazott technológia. Ennek köszönhetően az időjárási szélsőségek hatása lecsökkent, kiegyensúlyozottabbá vált a termelés. Az állattenyésztés eredményeit még nagyban befolyásolják az év hátralévő részének piaci körülményei és az állatbetegségek alakulása, de a gazdasági növekedés beindulásának, és a HoReCa szektor megnyitásának hatására várhatóan bővül majd a hazai és külföldi kereslet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai