Zöldmezős vetőmagüzem és magyar brand is épül Martonvásáron

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés, Növénytermesztés | Szerző: Z. B., 2021/08/02

Hatvan éve nem volt példa ebben az iparágban ilyen beruházásra – érzékeltette Sándorfy András, Marton Genetics cégcsoport két meghatározó tagjának – az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek – az ügyvezető igazgatója, hogy mekkora jelentősége van a hazai vetőmag-előállító termékpálya számára annak, hogy tisztán magyar tulajdonú, ráadásul komoly tudományos háttérrel rendelkező beruházók anyagi forrásaiból, zöldmezős beruházásként épül vetőmagüzem Martonvásáron. A 22-23 milliárd forintos költséggel tervezett létesítmény a hazai gazdaság szempontjából is kiemelkedő: a következő években magyar cégek által tervezett beruházások közül a Mol és a Hell Energy után a martonvásári a harmadik legnagyobb, agrárfronton pedig a Fakt AG hegyeshalmi kertészeti központja mögött a második. 

Közös piacépítés, közös megjelenés

A fejlesztés inspirációja az a meggyőződés, hogy Martonvásáron nagy jövője van a vetőmag-feldolgozó kapacitás bővítésének. A kalászos fajták értékesítésével foglalkozó Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket a piacra juttató Bázismag Kft. ügyvezetője, szerint ez a beruházás nemzetgazdaságilag is jelentős, hiszen a martonvásári vetőmagokkal kiváló lehetőség van az exportpiacok bővítésére. A külpiaci tevékenység eredményességének növeléséhez Sándorfy András szerint fontos az is, hogy a hazai vetőmag-forgalmazó vállalkozások közösen építsék a piacaikat, és együtt jelenjenek meg.

A magyar vetőmag fogalmát össze kell kapcsolni a minőséggel, a tudással és az innovációval, egyben egy egységes vetőmagarculatot kell kialakítani, vagyis brandépítésre van szükség – mondta Sándorfy András, aki szerint a magyar tulajdonú, magyar érdekeltségű kukoricafajta-tulajdonosként működő vetőmagvállalatok közül, egyedül a Bázismag Kft. volt képes lépést tartani a piaci viszonyokat nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átrajzoló versennyel és fejlődéssel.

Nemzetgazdasági jelentőségű beruházás

A magyar vetőmag-termékpályát a hagyományai, valamint az ágazatban felhalmozódott tudás kiemelkedő jelentőségűvé teszi a hazai agráriumon belül. Jelentőségét érzékelteti, hogy exportja a világon az ötödik-hatodik legnagyobb. Ám a Magyarországon exportra termelt vetőmagok 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő, ma nincs teljes vertikumú, magyar tulajdonú kapacitás. Ennek létrehozása – ami a cél Martonvásáron – nemzetgazdasági jelentőségű, amit nagyban erősít, hogy a vetőmagágazat a legkisebb importhányaddal rendelkező hazai szektor. A martonvásári vetőmagüzem pedig teljes egészében magyar tulajdonú lesz, így a teljes értéklánc felügyelete magyar kézben lesz. 

Az élelmiszeripari-stratégiai termék, ebből kiindulva pedig az is nyomós érv a beruházás mellett, hogy vetőmagellátásunk hazai termékekből való biztosítása Magyarország önrendelkezésének egyik sarokpontja – vetett fel egy újabb szempontot Sándorfy András. A jelenleg a multinacionális cégek által uralt vetőmagpiacon a martonvásári üzem hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédje a gazdákat a multiktól való függőségtől. A vetőmag-önrendelkezés ezenfelül védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is – tette hozzá az ügyvezető.
Az új martonvásári vetőmagüzem kivitelezése már az idén elkezdődhet, majd két-három éven belül már termel is. Sőt – nyomatékosította Sándorfy András – a következő negyven évben is működik majd, tevékenységével pedig tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját. 

Szélesedő agrárkapcsolatok

A hazai brandre pedig egyre nagyobb szükség van. A vetőmagpiacon ugyanis már nem csak a magyarországi multik jelentenek konkurenciát, hanem például Ukrajna is. Az Európai Parlament és az Európai Tanács egy tavaly októberi határozata miatt szükséges számolni egy esetleges ukrán térnyeréssel is, mivel ez az uniós jogszabály kimondja: Ukrajnára is érvényes, hogy bizonyos gabonafajoknak ott termesztett vetőmagjait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós joggal összhangban termesztett vetőmagokkal.

Az új üzem a tervek szerint az induláskor mintegy 5000-5500 tonna fémzárolt kalászos vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl mintegy 8000 tonnányit. A beruházás révén 50 új munkahely is létesül. A magas színvonalú technológia a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel, hiszen például a szárítást biomasszából oldják meg.

A piacépítés pedig már az új vetőmagüzem felépülte előtt megkezdődött: az L. A. C. Holding Zrt. a Marton Genetics cégcsoporttal közösen létesített egy konszignációs raktárt Kazahsztánban, Almati mellett. Ez megkönnyíti az értékesítést, nem csak Kazahsztánban – ahol a mezőgazdasági termelésben hatalmas potenciál rejtőzik – hanem a környező országokban is, és egyben alapja lehet az agrárkapcsolatok szélesítésének is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai