Fejlődő pályára állítani az egyetemi képzést

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2021/08/05

Dr. Gyuricza Csaba,
rektor

– Rektor úr, gratulálunk a kinevezéséhez, és a tanév sikeres lezárásához! 

– Köszönöm! Minden nehézség ellenére valóban sikeres tanévet tudhatunk magunk mögött, hiszen sok száz diplomásunk mellett 109 doktorandusz hallgatónk szerzett PhD-fokozatot egyetemünk különböző tudományágaiban, akik a nemrég megtartott évzáró ünnepség keretében vehették át oklevelüket. Habilitációból sem volt hiány – ebben az évben 11 fő nyerte el a habilitált címet. 

– Többen is kaptak kitüntetést ezen az ünnepségen.

– Az évzárón Kosáry Domokos-díjakat is adtunk át, továbbá a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa „örökös rektor emeritus” címet adományozott az Egyetem élén legalább két ciklust betöltő, és az intézmény működését továbbra is segítő korábbi rektorok számára. Ezt a címet Prof. Dr. Horn Péternek és Prof. Dr. Szendrő Péternek adományoztuk. Az ünnepség zárásaként a Pro Negotio Universitatis és a címzetes egyetemi tanári kitüntetések, valamint magas rangú állami és miniszteri elismerések átadása is megtörtént.

– Túl vannak-e az átalakulás nehézségein?

– Sokat beszéltünk már arról, hogy az átalakítás elkerülhetetlen volt és tudtuk, hogy a folyamat sok nehézséget is tartogat majd számunkra. Ha ennyire különböző intézmények, rendszerek, szervezetek egy egységet alkotnak majd, akkor nagyon nagy odafigyeléssel kell eljárni, hogy az integráció több pozitív hozadékkal, mint hátránnyal záruljon le. Természetes, hogy minden változtatás ellenállást is kivált, de a kérdés az, hogy mi volt az, ami az integráció létrehozatalát indokolta. Az elmúlt 20-30 év a magyar agrár-felsőoktatásban az integrációkról szólt ugyan, de ilyen léptékű átalakulásra még nem volt példa. Ezt pedig az indokolta, hogy a korábbi integrációk közel sem vizsgáztak jelesre, éppen ezért nagy a felelősségünk abban, hogy az elkövetkezendő évtizedben fejlődő pályára állítsuk a hazai agrár-felsőoktatást. Ez ugyanis az alapja a magyar agrárium fejlődésének, mivel minden innen, az oktatástól indul, különösen a 21. században, amikor az agrárium dinamikusan, robbanásszerűen fejlődik. Megbízásom ideje alatt szeretném elérni, hogy az agrár- és élettudományok terén az Egyetem Európa legjobbjai között, régiós tudásközponttá váljon. Lényegesnek tartom, hogy erősödjön az agrárium presztízse a fiatalok körében és növekedjen a külföldi hallgatóink aránya.
– Lezárult-e az átalakulás folyamata?

– Azt kell mondanom, hogy még nem teljesen, hiszen egy ilyen léptékű változást nem lehet egyik napról a másikra elvégezettnek, befejezettnek tekinteni. A munka több szakaszban zajlott, és tavaly március 11-én értünk el ahhoz a mérföldkőhöz, amely az integráció szervezésének kezdetét jelentette. Négy egyetem szervezeteit, karait kellett „egybe gyúrni”, mely folyamat tavaly augusztus elsejével zárult, és megalakult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A NAIK kutatóhálózata pedig idén február elsejével integrálódott az Egyetembe. Teljesen új struktúrát hoztunk létre az elmúlt időszakban, felszámoltuk a szervezeti párhuzamosságokat, összességében 22 tudományos, szakmai intézetet alapítottunk. De sok még a feladat, mert a gazdaságos működéshez szükség van további változtatásokra is. Például túl sok a telephely, hiszen öt kampuszon, 56 telephelyen zajlik a munka, és ez versenyképesen nem fenntartható. Az átalakulás része, hogy új egyetemi épületeket, kollégiumokat, sportlétesítményeket, szabadidőközpontot építünk, és ezzel egyidejűleg koncentráljuk a tudományos és oktatási működésünket is. Öt-hat éves távlatban tervezzük a mintegy 200 milliárd forintos fejlesztéseket megvalósítani.

– Része a központosításnak, hogy bezárják Szarvast, Keszthelyt, Gyöngyöst?

– Ez a hír nem igaz, nem zárjuk be egyik intézményünket sem. Szarvason jelenleg egyszerűen nincs elég hallgató. Azonban, ha lesznek érdeklődők, akkor a gödöllői kampuszhoz igazodóan megvalósítható az egyetemi oktatás. Ugyanakkor képzésekre, szakirányú tanfolyamokra, nemzetközi és hazai szaktanácsadási rendszerek működtetésére eddig is volt mód és igény Szarvason, és ezek a tevékenységek meg is maradnak, sőt fejleszteni szeretnénk őket. Egy erős térségi oktatási, kutatási, szaktanácsadási tudásközpontot hozunk létre. Szarvast tehát ebbe az irányba erősítjük meg. Keszthely a magyar felsőoktatási képzés meghatározó szereplője, ott létesült 1797-ben az első európai gazdatisztképző intézet. Itt tehát tradicionálisan eleve a szakképzés, kutatás volt a fő profil. Azt látni kell, hogy a térségben több felsőoktatási intézet is működik, különböző infrastrukturális adottságokkal. Keszthelyen ezer alatti a hallgatói létszám, így viszont nem lehet gazdaságosan működni. Kaposváron – ez 85 kilométerre van Keszthelytől – egy jól felszerelt kampuszon, négy tudományterületen folyik képzés a MATE-n, míg Keszthelyen rossz állapotban van az ingatlanállomány, kevés a hallgató, és az oktatói gárda sem teljes már. Keszthelyről tehát Kaposvárra irányítható a kívánatos, professzionális felsőoktatás, míg a Georgikon megtartja azt a funkcióját, ami korábban is volt, nevezetesen a továbbképzési, szaktanácsadási, innovációs kutatásközponti bázisként továbbra is fennmarad, és forrásokat allokálunk a korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez. A gyöngyösi kampuszt a gödöllői kampusszal együtt érdemes nézni. Gyöngyösön tízezer hallgatói létszámot kiszolgáló korszerű infrastruktúra működik. De jelenleg ezer fő a hallgatói létszám, és a terv az, hogy a felépülő gödöllői kampuszhoz kapcsolódóan a gyakorlati oktatási centrumot Gyöngyösön alakítsuk ki.

– Milyen tanulságai vannak a pandémia idején alkalmazott online oktatásnak?

– Az már látható, hogy akkor is megmarad az online képzés néhány eleme, ha már nem lesz járvány. Az élet kényszerítette ki, hogy az informatikai fejlesztést fel kellett gyorsítanunk. Az biztos, hogy online térben a jövőben is tartunk majd előadásokat, ahogy ezt nemzetközi versenytársaink is teszik. Több kampuszú egyetemként úgy alakítjuk át a képzési rendszerünket, hogy a párhuzamosságokat, az azonos tananyagokat megszűntethessük. Egy tantárgy egy helyen érhető el a legkiválóbb oktatókkal, kutatókkal, így a különböző kampuszoknak idővel meg kell teremteni az online csatlakozás lehetőségét is. Az informatikai hátteret persze szükséges ehhez megteremteni, ezen pedig folyamatosan dolgozunk. Azt már elértük, hogy 10-15 százalékkal csökkent a kontaktórák száma, hosszabb távon ezt az arányt tovább szeretnénk növelni. 

– A tananyagok korszerűsítésénél mely területekre helyezik a hangsúlyt?

– Az új egyetem létrejöttével teljes szakrevíziót, agrárképzési felülvizsgálatot kellett végrehajtanunk, és az egész Bolognai típusú agrárképzési rendszert át kell világítanunk. Az új szakterületek megjelenése a képzésben, a korábbi tartalmak felülvizsgálata és modernizálása elkerülhetetlen, mivel ez nem, illetve csak részben történt meg az elmúlt években. Tesszük mindezt azért, hogy lépést tartsunk a korral, az agrárium fejlődésével. Jelenleg mintegy száz tananyag digitális létrehozása zajlik egyetemünkön. Olyan korszerű tananyagok készülnek, amelyekbe a tudomány legfrissebb eredményei azonnal beépíthetők. A digitalizáció itt is előnyt jelent, ráadásul mi nem csak a hallgatóknak, hanem a több mint 400 ezer gazdálkodónak is szeretnénk gyarapítani a tudását ezekkel a tananyagokkal. A MATE a Digitális Agrár Stratégia (DAS) végrehajtásának vezető intézménye, feladatunk az egész agrártársadalom, sőt a kárpát-medencei gazdálkodók számára is a tananyagok fejlesztése, a felnőttképzés, a szaktanácsadás támogatása.

– A duális képzés eddig is erős volt Gödöllőn. Lesz-e változás ezen a téren?

– A duális képzést eddig is kiemelt területként kezeltük, mert fontos számunkra a gyakorlati tudás megszerzése is. Aki nálunk duális képzésben szeretne tanulni, arra lehetősége van, összesen 13 alapszakon, valamint nyolc mesterszakon. Több mint száz céggel 161 együttműködési megállapodást kötöttünk, ami azt is jelzi, hogy van olyan cég, ahol több szakon is fogadják a diákokat. A képzések gyakorlatorientáltságát nem csak azzal erősítjük, hogy komoly tanüzemi gazdaságot építünk fel, hanem a duális képzés által is. 

– Várhatóan milyen új szakok indulnak ebben az évben? 

– Az intézkedések – mint már említettem, folyamatosan zajlanak a szakok, szakterületek terén.  Például a digitalizációhoz kötődően új szakterületeket indítunk, miközben a tananyagok tartalmi bővítését is elvégezzük. Új területként az élelmiszergazdasághoz, az adattudományhoz és az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó, belépő képzéseket említeném.

– Változik-e az alumni programjuk, amely eddig is erősítette az egyetem tevékenységét?

– Aki egy egyetemet elvégez, az érzelmileg is kötődik az intézményhez, ez egy életre szóló elkötelezettséget jelent. Az alumni program ezt használja ki, és mindenütt, ahol jól működik az egyetem, használják is az öreg diákoknak indított programokat. Komoly kapcsolati tőkét jelent ez a program, és akár jelentős tőkebevonást is, mert az egykori diákok közül sokan támogatják valamilyen formában az egyetemet, például együttműködnek a duális képzések területén is. Ezt az adottságot ki kell használnunk, és erre már a megbízásom legelején felhívtam a figyelmet. Ráadásul nem csak idehaza adott a lehetőség, hanem nemzetközi szinten is, mivel azok az egykori külföldi diákok, akik itt végeztek, a mi nagyköveteink is. Ezt megtapasztaltuk már a nemzetközi gazdasági, politikai együttműködések területén is. Nemrég jöttem haza Ghánából, ahol a magyar kormány által indított Stipendium Hungaricum program keretében megnyitottunk egy toborzó irodát. Ez az iroda a térséget figyelembe véve egy több száz milliós piac felé lett az előretolt helyőrségünk és érdekesség, hogy ennek a központnak a vezetője tavalyelőtt itt végzett az Egyetemünkön. Ez az a hálózat, amit folyamatosan fejleszteni és építeni szeretnénk a jövőben is. 

– Sokféle együttműködési megállapodást kötnek, a legszerteágazóbb partneri körökkel. 

– Csak olyan megállapodásokat kötünk, aminek van pozitív hozadéka is. Megválogatjuk a stratégiai partnereinket, és új intézményként nem csak a korábbi partnerségeket vizsgáljuk felül, hanem az új partnerekkel is építjük az együttműködéseket. Jó néhány szakterülethez kapcsolódó megállapodást írtunk alá, és még szeretnénk is aláírni annak érdekében, hogy az oktatásunkat, képzésünket még erősebb hálózat részévé tegyük.

– Végezetül tekintsünk egy kicsit a jövőbe. Ön szerint milyen agráriumra van szüksége az országnak? 

– A jövő mezőgazdaságának záloga az agrár-felsőoktatás, az agrárkutatás, valamint az innováció mindennapi gyakorlatba történő beépítése. Magyarországon optimális esetben több alapanyagot, élelmiszert és készterméket tudnánk termelni, mint amire szükségünk van. Az élelmiszer-előállítás és önrendelkezés egyre inkább nemzetbiztonsági kérdéssé vált az elmúlt időszakban, és kiderült, hogy van még bőven dolgunk a területen – azonban az alapok és a megkezdett folyamatok bizakodásra adnak okot. Az egyetem jövőbeni célkitűzése, hogy megteremtsük ezen feltételeket. Az adottságunk, lehetőségünk megvan, csupán nagyon célirányosan kell fejlődnünk, hogy a jövőben el is érjük a lehetőségeink maximumát. A következő hét év hatalmas EU-s és nemzeti forrásait úgy kell felhasználni, hogy a ciklus végére elmondhassuk: 20-25 millió ember ellátását tudjuk folyamatosan és biztonságosan biztosítani. Nem titok, hogy évtizedek óta keresik a magyar agrárszakembereket, kutatókat világszerte. Emellett azonban az a feladatunk, hogy idehaza is vonzóbbá tegyük az agrárágazat tevékenyégét, mert leértékelődött a társadalmi rangja. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai