2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Néhány éven belül élen járhatunk a biogazdálkodásban - Nem kell aggódni a terméshozamok miatt!

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: Agrárium infó, 2021/08/06

Ez az optimizmus a jelenlegi adatokból nem következne, de jelentős erők mozdultak meg annak érdekében, hogy mégis lehetségessé váljon. Nemcsak uniós stratégia ugyanis az ökológiai gazdálkodás térnyerése, de Magyarország Kormánya is az ügy mellé állt úgy forrásokkal, mint a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtésével.

Roszík Péter,
A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke

A célkitűzés erőteljesnek tűnik: 2030-ra az EU tagállamainak mezőgazdasági területei negyedén ökológiai gazdálkodás valósuljon meg; a perspektivikus célok mellé rendelt eszközök reményeink szerint a biokultúra felvirágzását és a termelők tömeges átállását hozhatják. Most jött el az a pillanat, amikor ehhez minden feltétel összeállt – foglalta össze a helyzetet dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a magyarországi ökológiai gazdálkodók 90%-át minősítő egyetlen hazai tulajdonú ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) ügyvezetője, címzetes egyetemi docens.

Az ágazat bővülésének finanszírozásáról jelenleg számos különböző pályázati forrás1 is gondoskodik, de további olyan felhívások várhatók, amelyeknél plusz pontot jelent, ha a pályázó már tanúsított ökológiai gazdálkodó vagy vállalja az ökológiai minősítés elérését. A kereslet mindig is adott volt, az öko- (bio-) termékekre akkor is van vevő, amikor egy-egy tőzsdei termény árfolyama éppen alacsonyabban jár.

A fent említett pályázatok most minden mező-, és élelmiszergazdasági szereplőt arra sarkallnak, hogy átgondolja, érdemes-e elmozdulni az ökológiai termelés és élelmiszerfeldolgozás irányába. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. az összes érintett tevékenységre kidolgozta ellenőrzési és minősítési rendszerét, az átálláshoz pedig képzett szaktanácsadók adnak hatékony segítséget, tanácsot. Tény, hogy ehhez sokat kell tanulni, számos új kötelezettséget vállalni, sok régi beidegződést „át kell állítani”, de érdemes, és nemcsak a környezet védelme vagy az egészségesebb táplálkozás miatt – mutatott rá a szakember. Ma Magyarországon – ahogyan más uniós tagállamban is – a növénytermesztés támogatások nélkül gyakorlatilag nem tud hasznot termelni. Ezzel szemben a biogazdaságok önmagukban is versenyképesebbek, bárhol a világon. Emellett a biogazdálkodók számára juttatott támogatások mértéke az EU-ban meghaladja a konvencionálisan művelt területekre fizetett összegeket, és ez a jövőben sem változik.

Az ökológiai gazdálkodás minősítési rendszere egy nemzetközileg elfogadott sztenderdekre alapozott, komplex feltételrendszer. Megvannak a saját szabályai, felhasználható anyagai és eljárásai. A megfelelést minősítő tanúsítvány igazolja, amit a rendszeres ellenőrzések és az ezekre épülő tanúsítási folyamatok során meg is kell erősíteni. A technológiai fegyelem betartása esetén az eredmény sem termésátlagban, sem külsőre nem marad el más a konvencionális hozamoktól, tápértékét tekintve pedig felülmúlja azt, miközben növényvédőszer, antibiotikum, műtrágya és más káros maradványok nem kerülnek a tányérra. Az is nagyon fontos, hogy az ökológiai gazdálkodás környezetterhelése – beleértve a benne dolgozókra gyakorolt egészségügyi kockázatokat is – töredéke a konvencionális gazdálkodásénak.

Ezzel együtt a biogazdálkodásban éppúgy jelen vannak a kockázatok, mint a többi agrár-élelmiszeripari területen, ahogy persze a megoldások és biztosítékok is. Ezért is kell, hogy az ökológiai átállás szuverén döntés maradjon. Ugyanakkor tény, hogy talán soha nem voltak még ennyire kedvezőek a körülmények annak, aki váltani szeretne, bármi legyen is rá az oka – zárta szavait dr. Roszík Péter.

1 A VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása”, a VP2-4.1.3.5-21 „Kertészeti üzemek megújításának támogatása”, a VP3-3.2.1-21 „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége”, a VP2-4.1.3.4-21 „Kertészet – Gomba előállító üzemek fejlesztésének támogatása”, a VP2-4.1.1.7-20 „Baromfi- és Sertéstartó Telepek Járványvédelmi Rendszereinek Fejlesztése”, valamint a VP3-4.2.1-4.2.2-19 „A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén” című pályázati források.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza