A kaszálás keservei

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: K.T., 2014/09/10
Címkék: csapadék, kaszálás, parlagfű, gyomirtás, parlag

Az ország mezőgazdasági területét fertőző allergiakiváltó növény mellett az általános gyomosodás, a soha nem látott, levágandó növénytömeg is komoly gondot okoz immár.

Idén nemcsak a csapadék, hanem a nyomában támadó gyomosodás is egyre nagyobb gondot okoz a föld- és kertbirtokosoknak egyaránt. A legeltető állattartó gazdaságok mellett a területgondozásra szakosodott vállalkozások, önkormányzati részlegek lényegében minden csapadékmentes időszakban „csúcsra járnak” az idén, ám az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt mennyiségű zöld növénytömeggel alig bír a rendelkezésre álló gép- és emberi kapacitás. Ez természetesen megnehezítette a parlagfű elleni kötelező védekezést is, de a vis major helyzetet hirdető agrártárca várhatóan az igazoltan természeti csapást szenvedett földtulajdonosok és -használók számára türelmi időszakot biztosít idén is, miként 2010-ben, egy hasonló időjárású évben tette. „Életszerű megoldást keresünk, most nem biztos, hogy a parlagfűfertőzés az ország legnagyobb gondja” – fogalmazott az Agráriumnak egyik minisztériumi informátorunk.

Magyarország teljes, 5,9 millió hektáros mezőgazdasági területéből mintegy 1,1 millió hektár a gyep. Ebből mintegy 350 ezer hektár semmiféle módon nem hasznosul, rendszeres kaszálásáról, rendben tartásáról azonban ezek tulajdonosának is gondoskodnia kell. A szakmai összegzések szerint belterületen, zártkerti besorolásban, utak-vasutak mentén, energiaszállítási nyomvonalakon még további mintegy 250–270 ezer hektár rendben tartandó egyéb terület, nagyjából 150 ezer hektár ugar tartozik még a „fűbiznisz” tevékenységi körébe. Átlagosan öt forintos négyzetéterenkénti kaszálási költséggel számolva az ország éves „elméleti kaszálási díja” tehát 40 milliárd forintra kalkulálható. Ennek azonban becslések szerint csak mintegy harmada jelenik meg a legális vállalkozások bevételeiben, illetve az önkormányzati munkák elszámolásaiban, a többin vagy saját erőből és eszközzel, vagy feketemunkával végzik el a kaszálást. A teljes kaszálandó területből évente nagyjából százezer hektár így is „senkiföldje” marad: bár tulajdonosa van, nem gondozza senki.

Ellentmondásos helyzet

„Amit eddig egy napig vágtunk, az most két napig tart, amire korában három napig települtünk, az öt napot is elvisz, és a munka eredménye sem a megszokott minőségű” – állította munkatársunknak kérdésére egybehangzóan több kaszálásra és területgondozásra szakosodott vállalkozás vezetője. Megfigyelésük szerint május közepéig normális rend szerint alakult a növények fejlődése, akkor azonban robbanásszerű növekedés indult be, ráadásul ez pontosan egybeesett a legcsapadékosabb időszakkal is. Emiatt a területgondozási munkák sok térségben soha nem látott elmaradásban vannak, és ez a tény alaposan megmozgatta az ilyen tevékenységek piaci viszonyait is: a sürgős vagy éppen rendkívüli vállalások árai az egekbe indultak, miközben a hosszabb időszakra, általában átalánydíjra szerződött vállalkozások a nyomott árak és a feladatok feltorlódása miatti veszteségekre panaszkodnak.

Egy önmagát több orgánumban rendszeresen hirdető dunántúli vállalkozás rendkívüli kaszálási megbízásokat tíz kilométeres körzeten belül, legalább ezer négyzetméter esetén, külön kitelepedési díj mellett négyzetméterenként 15 forintért vállalja a gondozási csúcsidőszakban, májustól július végéig – derült ki telefonos érdeklődésünk nyomán. Különleges körülmények – például „erős elhanyagoltság” – esetén ez a díj még tovább is nőhet. Ám a cégnél az érdeklődésünkre válaszoló ügyvezető megjegyezte, hogy a parlagfüves ellenőrzések időszakában rendre megjelennek a területeken az ágazat feketevállalkozói is. Ezek általában rendelkeznek (vagy legalábbis ezt állítják) olyan információval, mely szerint „a jövő héten pont ide jönnek az ellenőrök”, és ezután nem egyszer extrém, az említetteknél akár többször magasabb árat is „bekaszálnak” a megrendelőn – lényegében „bekalibrálva” azzal a várható, illetve elkerült büntetés mértékét (lásd keretes írásunkat!). A rendszerint egyszerű kézi kaszálógépekkel, iskolázatlan és természetesen sehol be nem jelentett munkásokkal érkező vállalkozók szezonon kívül is megnehezítik a legális cégek életét, akkor viszont éppen az irreálisan alacsony árakkal viszik el a megbízásokat.

A 2004 óta élő jogszabály szerint június 30. az a legvégső időpont, ameddig a parlagfű virágbimbó kialakulását meg kell akadályozni, majd ezt az állapotot a vegetációs időszak alatt folyamatosan fenn kell tartani. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lapunknak elküldött adatai szerint tavaly országosan, összesen 6500 ügyben, 11 100 hektár ellenőrzése után indult hatósági eljárás. A hivatal 5420 esetben (összesen 7200 hektárra) rendelt el közérdekű védekezést, az ügyek háromnegyede esetében az ügyfelek maguk végezték el – a hatósági intézkedés hatására – a parlagfű-mentesítést. A parlagfűfertőzés miatt összesen 6300 alkalommal kiszabott bírság (11 100 hektárra) 320 millió forintot tett ki, vagyis egy átlagos esetben a büntetés hektáronként nagyjából 30 ezer forint volt. Ezen belül kultúrnövénnyel borított területen 1300 esetben szabtak ki bírságot, összesen 2600 hektárra.

Konkurencia

Az előre, meghatározott időszakra kötött szerződéses területgondozás árai ennél lényegesen szerényebbek. Az egyik legismertebb mind zöldtakarmány-vágásra, mind közterületi gondozásra szakosodott cég ügyvezetője lapunknak elmondta: három éve nem emelt árat, nagyobb területek esetén nettó 3–5 forint körüli négyzetméterárat alkalmaznak. Másutt arról panaszkodtak – például az egyik nagy energiaszolgáltatónak dolgozó vállalkozás vezetője –, hogy idén a tavalyi évhez képest húsz százalékkal kellett csökkentenie ajánlatának összegét, hogy az így végül elfogadott alig nettó 4 forintos négyzetméterenkénti vállalási áraival még megbízásban maradhasson, mivel a helyére sokan szerettek volna pályázni.

A rendkívül éles verseny sajátos körülményeire más szempontok miatt is panaszkodtak a cégek. Az elmúlt években ugyanis az önkormányzatok állami adóforintokkal, uniós vidékfejlesztési forrásokból is támogatott közmunka-programjaiban nagyon jelentős súlyúvá váltak a közterület-gondozással kapcsolatos tevékenységek, tehát a park- és területgondozás is. Ugyanakkor számos vállalkozás éppen a korábban megkötött önkormányzati szerződései, illetve az onnan érkező ígéretek alapján gépesítette fel (gyakran szintén igénybe véve különböző támogatási lehetőségeket) a cégét, ám e programokkal a megbízások száma is csökken – szerintük bőven akadnának más, főként kézi erőt igénylő olyan egyszerű munkák az önkormányzatoknál, amelyek nem a térség legális kisvállalkozóinak a lehetőségeit korlátoznák. Az önkormányzati park- és területgondozás egyébként más szempontból is irritálja a versenyszféra – nem kis részben agrártermelői kör – szereplőit: az elszámolt költségekből kalkulálható négyzetméterenkénti díjak ott általában lényegesen magasabban alakulnak. Ennek fő oka az, hogy az önkormányzati cégek gyakran éppen az említett programok révén egyfajta szociális jellegű foglalkoztatóként is tevékenykednek.

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Dr. Kelemen Zsolt:
Szenázs/szilázs készítési technológiák és műszaki eszközeikDr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése

Ez is érdekelhetiA cukorrépa vegyszeres gyomirtása