2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ha biogazdálkodás, akkor Bio Garancia Kft.

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: h-n, 2021/08/10
Címkék: biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás

A 2000-ben alapított Bio Garancia Magyarország Kft. (korábban Hungária Öko Garancia Kft., melynek neve 2021.01.29. óta Bio Garancia Kft.) független, akkreditált tanúsító szervezetként működik.

Dr. Mészáros Dóra,
ügyvezető igazgató

Dr. Mészáros Dóra, a cég ügyvezető igazgatója a névváltozás előzményeiről szólva elmondta, hogy 2019-ben az osztrák Austria Bio Garantie, és a svájci bio.Inspecta AG közösen megalapította az EASY-CERT group AG-t, amelyhez több ellenőrző és tanúsító szervezettel együtt a Bio Garancia Kft. is csatlakozott. A bővülés következtében az EASY-CERT csoport Európában az egyik legnagyobb ellenőrző és tanúsító szervezetté vált. Az EASY-CERT Group tagjai egységes minőségügyi rendszerben, harmonizált ellenőrzési és tanúsítási eljárásrenddel dolgoznak, és ez valamennyi résztvevő számára hatékonyabb, pontosabb, gyorsabb és magasabb minőségű szolgáltatás elvégzését teszi lehetővé. A cégcsoport vezetősége úgy döntött – amellett, hogy kihasználja az együttműködésből származó szinergiákat és előnyöket – hogy a cégcsoporthoz tartozó cégek neveit is egységesebbé teszi, és ezért változott Magyarországon a cég neve Bio Garancia Kft.-re.

Mára már a cég folyamatait teljes mértékben digitalizálták, az ügyfél bejelentkezésétől a tanúsítvány kiállításáig, de a papír formátumú tanúsítványt is kiadják, ha az ügyfél kéri. Egyébként elektronikus úton minden elintézhető, ami a pandémia ideje alatt nagyon hasznosnak bizonyult, mivel így az ügyintézés gyorsabbá, egyszerűbbé vált. További előny lehet az ügyfelek számára, hogy bár a Bio Garancia elsősorban az uniós, és a hazai bio rendeletek alapján végez ellenőrzést és tanúsítást, de privát feltételrendszerek ellenőrzését is el tudja végezni. Jelenleg Demeter, BioSuisse, BioAustria, Biokreis, Naturland, Biocyclic Vegan ellenőrzéseket végeznek Magyarországon, de a cégcsoport, amely a világ 38 országában van jelen, megközelítőleg 150 különböző feltételrendszer ellenőrzését végzi, amely főleg az exportra termelő ügyfelek számára lehet hasznos.

Az ügyvezető igazgató már a jövőbe tekint akkor, amikor arról beszélgettünk, hogy az Európai Zöld Megállapodásban többek között célul tűzték ki, hogy 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25 százalékán biogazdálkodás legyen. Magyarországon ez az arány jelenleg 5,7 százalék. A várhatóan ősszel megjelenő új ökológiai támogatási program sok gazdálkodó számára lesz vonzó. Ha valaki szeretne belevágni a bio-gazdálkodásba, érdemes a Bio Garanciát választania, mert – ahogy az ügyfeleik írták róluk az ügyfél-elégedettségi felméréseikben – segítőkészek és rugalmasak, illetve örülnek neki, hogy a kollegák közvetlenül is elérhetőek munkaidőben, így a kérdéseikre gyorsan választ kapnak. Emellett a díjszabásuk transzparens, az áraik versenyképesek, kedvezőek.

Ha valaki azon gondolkodik, hogy szeretné a területeinek legalább egy részét átállítani bio művelési módra, akkor az ügyvezető igazgató mindenképpen azt javasolja, hogy nézze meg a honlapon található tájékoztató anyagokat. És szívesen állnak rendelkezésére minden érdeklődő számára telefonon az iroda központi számán is.

Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban 

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai, és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás, és a fogyasztás terén egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Az ökológiai gazdálkodás, a biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. 

Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást. a környezet és az ember közötti biológiai rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzését tartja szem előtt. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

A magyar biogazdálkodás története 1983-ig nyúlik vissza. Hazánkban 2016-tól vett új lendületet a biogazdálkodásra történő átállás. Magyarországon 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott. A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7%-án, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61%-a ellenőrzött átállt, 39%-a átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak. A támogatások folyósítása szempontjából az átállási időszak hossza a szántó- és gyepterületek esetében legfeljebb 2, ültetvényeknél 3 év.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy Antal - Dr. Radócz László:
Biológiai növényvédelem
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Dr. Radics László:
Ökológiai gazdálkodás
Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiBioélelmiszerek előállítása

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza