A díszkertészek termékei

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2021/08/11
Címkék: díszkert, dísznövény kertészet, dísznövény termesztés

Az átalakulás jelzi, hogy az ágazat szereplői felismerték, sorsuk alakítását saját kézbe kell venniük. Az érdemi érdekképviselet létrejöttével lehetővé vált egy olyan célirányos támogatáspolitika, ahol figyelembe vették a szereplők valós igényeit a 2014-2020-as költségvetési időszakban. Korábban együtt kezelték a szakmát más növénytermesztési ágazatokkal, ahol többségükben az élelmiszert termelő gazdaságok élveztek előnyt a pályázatoknál.

Ahogy dr. Orlóci László, a MDSZSZSZ elnöke (aki „Az Év Agrárembere” 2020 kitüntető díj Kertészet kategória győztese) is fogalmazott „A magyar dísznövény-ágazat helyzete és kilátásai” című tanulmány előszavában: „Meggyőződésem, hogy 470 milliárd forint éves árbevételt fölmutató, és 110 ezer főnek munkát adó díszkertész ágazat nem elhanyagolható szereplő, jövőbeni fejlesztése nemzetgazdasági szinten is értékelhető eredményekhez fog vezetni. A kiadvány lapjain olvasható tények, számok, adatok, megerősítik, hogy az ágazat legmeghatározóbb tevékenysége a dísznövénytermesztés, de mellette ugyanolyan jelentőséggel bír, a zöldfelületi szolgáltatás, valamint a dísznövény-kereskedelem is. Ma még kevés szó esik arról, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a díszkertészek termékei, és zöldfelületi szolgáltatásai a közegészségügy területén. A dísznövények, díszfák környezeti hasznossága, ökológia szolgáltatása egyre inkább a figyelem előterébe kerül. A kézben tartott kiadvány a díszkertész-ágazat helyzetét átfogóan vizsgáló közgazdasági elemzés, megállapításai a magyar díszkertészek bíztató jövőképét körvonalazzák, föltárt adatai a szakmaközi szervezetünk nagyobb magabiztossággal végezhető érdekképviseleti munkáját erősítik.”

A tanulmány legfontosabb megállapításaiból is kiderül, hogy a magyar díszkertész-ágazat nagy fejlődési potenciállal rendelkezik, piaci folyamatai jól leírhatók, kihívásai jól azonosíthatók, és azok megoldásával egy versenyképes ágazat teremthető, mivel adottságaink megvannak a fejlesztésekhez. Az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szinten is értékelhető eredményeket hoz. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a dísznövényágazat 30 milliárd forintos termelési értékkel rendelkezik, a teljes vertikum gazdasági eredménye 70-80 milliárd forint közé tehető. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikái szerint 2018-ban az 1521 hektáros összterület 91,5 százalékán faiskolai tevékenységet folytattak, 5,2 százalékán vágott virágot és vágott zöldet termeltek, 3,3 százalékán pedig cserepes, és hagymás növényeket szaporítottak. A szabadföldi termesztés súlya döntő (1441 hektár), a növényházi termesztés fűthető termesztőberendezésekben 53 hektáron, fűtetlen üvegházakban 14 hektáron zajlott. A termelésben betöltött kis részarány ellenére fontos ágazatról beszélünk, ugyanis az egységnyi területen előállított termelési érték kiemelkedően jól jövedelmező.

Az egy hektárra jutó nettó árbevétel faiskolai termelésnél 4,8 millió, a vágott virág termesztésénél 33 millió forint, a cserepes, kiültetni való balkon- és hagymás növények esetében pedig 61 millió forint volt. Ennek ellenére a szektor külkereskedelmi egyenlege az elmúlt 5 évben negatívan alakult. Az importérték aránya minden évben meghaladta a 60 százalékot. Az exportban a faiskolai termékcsoport magas aránya a jellemző, nagyjából megegyezik az importtal. A magyar dísznövényexport meghatározó része román, szlovák és német piacra kerül, az import túlnyomó része Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezik.

Az elmúlt évet nevezhetjük rendkívüli időnek, hiszen a 2020. évi koronavírus-járvány idején, 900 millió forinttal kevesebb volt az árbevétele a dísznövény ágazatnak: a koronavírus évében nettó 11,5 milliárd forint folyt be hozzájuk. Tavaly a korlátozó intézkedések után a termelők, akik a bevételeik közel 70 százalékát tavasszal realizálják, súlyos károkat szenvedtek. A piac lényegében összeomlott, leállt a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés. Az Agrár-közgazdasági Intézet adatai szerint, tavaly Magyarországon 1566 hektáron termeltek dísznövényt. A dísznövény-kertészetek 2266 munkatársat foglalkoztattak. Az ágazat 2020. évi 11,5 milliárd forint nettó árbevételéből a legnagyobb mértékben a faiskolai növénytermesztés részesedett 7,54 milliárddal, a vágott virág és a vágott zöld 0,9 milliárdot, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növények pedig 3,1 milliárdot hoztak.

A kivitel értéke 2019-ben 2777 millió, 2020-ban pedig 2967 millió forint volt. A behozatal 2019-ben 2555 millió, 2020-ban 2401 millió forintot ért el. A hazai dísznövényexport alapvetően az uniós tagországokba irányult. A legjelentősebb exportpiac Románia volt 220 millió forint értékű kivitellel, Szlovákiába 202 millió, Németországba pedig 129 millió forintért exportáltak a hazai termelők dísznövényt. Az import csaknem 80 százaléka Hollandiából érkezett, adta hírül az MTI.

A jelen és a jövő

„A magyar dísznövény ágazat helyzete és kilátásai” című tanulmányban jól összegezték az ágazat tennivalóit. „A magyar díszkertész ágazat a magyar mezőgazdaság egyik mostohagyereke, amely súlyához képest méltatlanul alábecsült gazdasági értékkel és presztízzsel bír. Az ágazat rendkívül nagy termelési potenciált rejt magában. Ugyanakkor számos tényező hátráltatja az ágazat fejlődését. A generációs kihívások az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztetik, az elaprózódott piaci szerkezet pedig hatékonyságbeli versenyhátrányt és kiszolgáltatottságot eredményez. Az ágazat szinte minden szereplője szerint a különböző adózáshoz köthető kérdések (magas ÁFA, különféle adóoptimalizálások) nemzetközi szinten is megkötik az ágazat kezét, az alacsony tőkeellátottság pedig a fejlesztések hiányában és a válsághelyzetekben való túlélés ellehetetlenülésében mutatkozik meg. 

A szakmai utánpótlás jelenleg nem igazán biztosított, és az ágazat kockázatkezelésére sem érhetőek el olyan megoldások, mint amelyek adottak más mezőgazdasági területeken. Az ágazatból szinte minden szinten hiányoznak a hosszú távú fejlesztési stratégiák. Ezektől, illetve számos egyéb negatív hatás miatt ezer sebből vérző díszkertész ágazatot talált a koronavírus miatti vészhelyzet Magyarországon, ráadásul az év egyik legfontosabb időszakában, ahol számos piaci szereplő a teljes éves árbevételének jelentős részét realizálhatta volna. Ugyan az ágazat különböző szereplőit más-más mértékben érintette a járvány, összességében elmondható, hogy ebben a szektorban is jelentős visszaesés várható.

Az ágazat kihívásaira rövid távon is megoldást jelenthetne az adózási környezet megváltoztatása (ÁFA-csökkentés, őstermelői státusz felülvizsgálata stb.), míg a koronavírus miatti negatív hatásokat elsősorban financiális ösztönzőkkel (árfolyam-különbözet támogatás, forgóeszköz-hitelkeret biztosításával) és ágazati marketingkampánnyal lehetne ellensúlyozni.
Középtávon mindenképpen megfontolandó az ágazat technológiai fejlesztésére szánt források biztosítása, akár kamattámogatott, de visszatérítendő források formájában is. Az energetikai és egyéb hatékonyságnövelő beruházások mellett a hazai piac védelme is kulcsfontosságú. Hosszú távon megoldható csak ugyanakkor az ágazati kárenyhítési rendszer kidolgozása, egyes alágazatok (pl. önkormányzati zöldfelület-gazdálkodás) jogszabályi környezetének megalkotása, az utánpótlás képzési színvonalának emelése, illetve az ágazati szintű stratégia és együttműködés kialakítása.”

Ajánlott kiadványokElekné Ludányi Zsuzsanna:
A dísznövénykertész mester könyveKaszab László:
Fűfelületek fenntartásaKaszab László:
A kertépítő és -fenntartó mester könyveDr. Nagy Antal - Dr. Radócz László:
Biológiai növényvédelem