Mezőfalva kitett magáért

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2021/08/13

Áder János szerint az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.

Alkalmazkodás

Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – vélekedett. A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt – fejtette ki az államfő.

Egyensúlyteremtés

Az agrárium biztos, és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament gazdaellenes akcióival szemben – közölte Nagy István agrárminiszter NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow megnyitóján. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Kifejtette, egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi, és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy történelmi léptékű döntés hozott a kormány, amikor az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben. Hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokból ezekben a hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat. 

A gazdák terveinek és vágyainak megvalósítási időszaka kezdődik az agráriumban.

A miniszter arra kérte a jelenlévőket, hogy bátran vegyék igénybe a pályázati lehetőségeket, mivel több százmilliárd forint értékben állnak rendelkezésre a fejlesztési források. Minden gazdának a munkájára szükség van ahhoz, hogy minden nap friss és egészséges élelmiszerek kerüljenek a családok asztalaira. A rendezvényen jelentette be Nagy István, hogy július 19. és 22. között hazánk ad otthont a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának. Az esemény célja, hogy bemutassa a digitális agrár megoldások kapcsán elért hazai és nemzetközi eredményeket.

A gazdák szava

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra. Bejelentette: szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet, mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Hatékonyság növelése

Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gépbemutatókkal a precíziós gazdálkodásra való áttéréshez kívánnak hozzájárulni, erre ugyanis nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a hatékonyság növelése érdekében. Kitért arra, hogy a 21. század kihívásaira itt, Mezőfalván, a gépbemutatókon jó válaszokat találhatnak a gazdálkodók, s nem csak a gépekkel lehet egészen közelről ismerkedni, hanem a mezőgépész szakmához is kedvet lehet kapni.

Elnöki látogatás

A Marton Genetics adott otthont a sátrában a Szaktudás Kiadóház Zrt. által kiadott A Kukorica című könyv szerzőjének, szerkesztőjének, Dr. Nagy Jánosnak, aki május 9-én egy órán keresztül dedikálta a könyvet. Nagy megtiszteltetés érte a Marton Genetics vezetőjét, Dr. Sándorfy Andrást azzal, hogy Áder János köztársasági elnök úr, és Nagy István agrárminiszter úr a Marton Genetics őszi búza fajtasort, valamint a standot is megtekintette. A standon tett látogatás során Nagy János megajándékozta Áder János elnök urat a Kukorica c. könyvvel, amelyről az Agrárium májusi számában is olvashattak.


Áder János örömmel vette át a szakkönyvet

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai