2021. 12. 02., csütörtök
Melinda
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az élelmiszerlánc biztonsága közös felelősségünk

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: (hgy), 2021/08/15

Az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte egyre fontosabb, emellett az unióban is kiemelt érdeklődés kíséri. A magyar élelmiszerek biztonságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vigyázza, melynek tevékenységét Európa-szerte elismerik. Erről a kiemelt, mindenkit érintő témáról dr. Oravecz Mártonnal, a Nébih elnökével beszélgettünk.

dr. Oravecz Márton,
a Nébih elnöke

– Elnök úr, az Ön véleménye szerint miért fontos az élelmiszer-biztonság?

– Több mint 7 éve fogadták el hazánk középtávú Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiáját, amely egyértelműen kijelölte az élelmiszerlánc-biztonság területén a 2013-2022-es időszakra vonatkozó főbb irányokat, közvetve a Nébih főbb feladatait és fejlesztési területeit is. Hivatalunk az elmúlt években a stratégia végrehajtásának kulcsszereplőjévé vált, nemcsak a vásárlói bizalom csökkenésének megállításában, hanem – hatékony kommunikációval – a fogyasztói tudatosság növelésében is. Magyarország nagyon hamar felismerte az élelmiszerláncban való gondolkodás fontosságát. Ezért is alakult meg 2012-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely az élelmiszerláncot érintő valamennyi területet felügyeli, és képes az egységes, hatékony fellépésre. Az ellenőrzési-felügyeleti rendszer veszélyhelyzetben lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra. Amikor az élelmiszerek kontinensnyi távolságból is érkezhetnek, különösen fontos, hogy ellenőrzött, biztonságos termékek kerüljenek az asztalra. A lakosság jelentős részét aggasztják az élelmiszerekben esetlegesen található kórokozók és vegyi anyagok, beleértve a növényvédőszer-, állatgyógyszer maradványokat, adalékanyagokat, az elszennyeződött környezetből bekerülő káros anyagokat. Sokan aggodalommal figyelik a genetikailag módosított élelmiszerek piacra kerülését. Ezért is hangsúlyozom, hogy egyre inkább felértékelődik a helyi piacok szerepe, a rövid ellátási lánc, és a tudatos fogyasztói magatartás hozzájárul az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez is. 

– Az elmúlt évi jelentésükből kiderült, hogy milyen szerteágazó a tevékenységük, emellett az élelmiszer-biztonság kérdése is az agrárium valamennyi területét érinti. Hogyan tud a Nébih folyamatosan magas szinten teljesíteni? Van-e elegendő szakemberük?

– A Nébih az Agrárminisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen. Természetesen figyelemmel kísérjük az élelmiszerláncba tartozó szakterületek életének alakulását, az újdonságokat és az igényeket. Ahogy maga az élelmiszerlánc változik, úgy újul meg folyamatosan a Nébih is. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a világ nagyon felgyorsult, és ha nem követjük le, akkor lemaradunk, és nem tudjuk ellátni a megszokott színvonalon a feladatainkat. Egyre jelentősebb a digitalizáció, az ügyfelek részéről is növekszik az igény, hogy minél több mindent tudjanak online elintézni. Nem beszélve a tilosban járókról, akik mind újabb trükköket eszelnek ki, hogy kijátsszák a szabályokat. Ezeket figyelni kell, beépíteni az új technikákat a napi munkába. A hagyományosnak mondott hatósági intézkedések hatékonyságának javítása mellett a Nébih nagy figyelmet fordít az ellenőrzésekből, vizsgálatokból eredő információk gyűjtésére, feldolgozására és közérthető módon való megosztására, kommunikálására. Szakemberből mindig lehetne több, de remek, felkészült kollégák vannak a hivatalban. Figyelemre méltó például az Állatorvos-tudományi Egyetemen önálló tantárgyként felvehető „Az állatorvos szerepe az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésében” kurzus. Ennek is egyik, nem titkolt célja, hogy a munka bemutatásával fiatal szakembereket nyerjünk meg a szakigazgatás számára, mindezek mellett oktatási honlapot (nebihoktatas.hu) is indítottunk. 

– Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a múlt hónapi interjúban hangsúlyozta, hogy a Nébih infrastruktúráját meg kell újítani. Milyen lépések történtek, illetve mi várható ebben az ügyben?

– A Nébih infrastruktúráját tekintve mind az ingatlan, mind az informatikai területre igaz, hogy folyamatosan próbálja követni a magas szintű munkavégzéshez szükséges korszerű fejlesztési irányokat. Az utóbbi években több jelentős projektben sikeres pályázóként vett részt a Nébih, melynek hatására az informatikai infrastruktúra sokat fejlődött, a fejlesztésekkel nem álltunk meg, további pályázatokon dolgozunk. Az ingatlanokat illetően sajnos a legtöbb pályázati lehetőség nem állt rendelkezésre kormányzati, vagy fővárosi ingatlanok esetében, így nem volt lehetőségünk a fejlesztési források bevonására. Folyamatosan keressük a lehetőségeket a munkakörülmények javítására irányuló fejlesztési pályázatokban. Ezen kívül kisebb fejlesztéseket a Felügyeleti díj törvényben biztosított fejlesztési forrására támaszkodva folyamatosan végrehajtunk, mint például az elöregedett labor műszerek cseréje, fajtakísérleti állomások munkagépeinek cseréje/felújítása, munkavédelem által megkövetelt fejlesztések.  

– Milyen kihívásokkal kellett szembesülniük a koronavírus járvány időszakában? Mit jelent Önöknek a szigorítások könnyítése?

– Szeretném leszögezni, hogy a járvány idején is normál rend szerint végeztük a munkánkat. Számos intézkedést vezettünk be a helyzet kezelésének érdekében. Létrehoztuk a koronavírus tematikus aloldalt, melyen az egyes szakterületeknek (pl. vendéglátó egységek, húsüzemek, állatszállítók) és a lakosságnak szóló anyagok is megtalálhatóak. A helyi termelők támogatására termelő kereső felületet hoztunk létre, melynek segítségével közvetlenül egymásra találhatnak a vásárlók és a termelők. A vendéglátásban, közétkeztetésben és kampányszerűen az élelmiszer-kereskedelemben is támogató auditokat tartottunk. Fontos megjegyeznem, hogy a veszélyhelyzet az élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-minőségi követelmények betartása alól nem jelent felmentést! Ha komoly problémával találkoztunk, és találkozunk, az ellen szigorúan fellépünk. Szintén a járványhelyzet szülte a karantén kutatásunk megvalósítását, ami rendkívül tanulságos volt. Ebből megtudtuk például, hogy a háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején, és a lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. Emellett készült egy lakossági online tartalékolási útmutató, amit több mint 32 ezren töltöttek le eddig. Jelenleg zajlik a Karantén kutatás 2.0., a kérdőívek értékelése. Munkába állítottuk a hivatal közösségi oldalán a Nébo-t, a chat alkalmazást. Ez egy olyan szoftver, amely interaktívan kommunikál a felhasználóval, és korlátlan számú beszélgetést képes egyszerre kezelni. A Nébih chatbot segítségével megvalósul a 24 órás ügyfélszolgálati elérhetőség a megszokott csevegő alkalmazáson keresztül. A tagállamok javaslatára az Európai Bizottság koordinált akciótervet hirdetett a Covid-19-hez kapcsolódó termékek kereskedelmében közreműködő, sok esetben valótlan ígéretekkel, jogszerűtlenül hirdető szereplők azonosítására. A hatósági célellenőrzések során mintegy 150, élelmiszereket – főként étrend-kiegészítőket – eladásra felkínáló weboldal tartalmát vizsgáltuk meg, ebből összesen 11 weboldalon találtunk kifejezetten koronavírussal kapcsolatos, élelmiszertermékre, termékekre vonatkozó jogsértő tartalmat. 
Az Ételt csak Okosan kampány részeként egy konyhai útmutatót állítottunk össze. Az ebben fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak. A Nébih online felületein megtalálható kiadvány több mint 8700 letöltést produkált eddig. A könnyítések után, jelentősebb változásnak mondható, hogy idén májusban újraindultak a közétkeztetésben, vendéglátásban a minősítő szemlék. A harmadik hullám idején, márciustól ugyanis ezeket átmenetileg szüneteltettük.

– Az Európai Unió is rendszeresen befolyásolja az Önök munkáját azzal, hogy újabb és újabb direktívákat fogalmaznak meg az élelmiszer-biztonság növelése érdekében, a tagországok számára. A legújabb felkészülést a 2023–2030 új támogatási ciklusban megjelenő Zöld megállapodás követeli. Mit kell tenniük az ebben megfogalmazott előírások teljesítéséért?

– A Zöld megállapodás kapcsán a Nébih feladata, hogy szorosan nyomon kövessük a jogalkotási folyamatot, emellett a munkánk során szerzett tapasztalatainkat és szaktudásunkat megosszuk a jogalkotókkal, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is betarthatók. Ma már egyre többen jelzik, hogy nem lehet egy egységes európai Green Deal-ről beszélni, szükség van a tagállamonkénti differenciálásra. Néhány általános feladatunk is adódik a szakmaspecifikus kérdéseken felül. Ezek között első helyen említem, hogy a Nébih az elmúlt években az élelmiszerekkel kapcsolatban nagyon fontos igazodási ponttá vált a társadalomban, így ha bármilyen új kérdés megjelenik (legyen ez a rovarok fogyasztása vagy az élelmiszerpazarlás), objektív állásfoglalást várnak tőlünk. Az elmúlt évben megsokszorozódott a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések száma, így véleményem szerint a többi szakterület folyamatos fejlesztése mellett erőforrást kell szánnunk arra, hogy egy ezzel kapcsolatos szakmai kompetenciát felépítsünk a hivatal keretein belül. Az élelmiszerhulladékok terén már letettük a névjegyünket a Maradék nélkül programmal, és meggyőződésem szerint időben kezdtünk foglalkozni az antibiotikum rezisztenciával is a Meddig hat? programunk keretében. De foglalkoznunk kell a körforgásos gazdaság kérdéseivel, az élelmiszerlánc fenntarthatósági problémáival, az ökológiai termelés összetettebb kérdéseivel, a biodiverzitással, az innovatív új élelmiszer- és takarmány alapanyagokkal, valamint a rövid ellátási láncok támogatásával. És persze, megkerülhetetlen téma a digitalizáció. Erre az elmúlt években is hangsúlyt fektettünk, de rengeteg új feladatot látok még e téren is.

– Elkészült a jövő évi agrárköltségvetés. Lesz-e elegendő forrás a fejlesztésekhez, a tevékenységük magas szintű elvégzéséhez?

– A Nébih költségvetésében a Felügyeleti díj törvényben meghatározott fejlesztési része minden évben rendelkezésre áll, mely fejlesztési forrást is biztosít. Ennek mértéke ugyanakkor nem elegendő a szükséges fejlesztésekre, így a Nébih évről évre plusz forrásokra is pályázik, jelenleg is több pályázati lehetőségen dolgozunk, hogy azok sikeressége esetén a fejlesztési forrásainkat elégséges szintre tudjuk emelni.

– Milyen a hazai és az import élelmiszerek aránya, milyen különbségek vannak az itthoni és a külföldről érkező élelmiszerek minőségei között?

– Érdemes pontos számokat idézni. Tavaly a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,3 százalékkal, importértéke 0,9 százalékkal, az egyenleg pedig 5,3 százalékkal nőtt. Az egyenlegünk 3205 millió euró volt, 160 millió euróval több, mint 2019-ben. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül szintén nőtt, 2020-ban már 9,2 százalék. Élelmiszer-biztonsági szempontból jó híreim vannak. Ma már minden importőr tudja, hogy nem érdemes kockáztatni Magyarországon, mert a hatóság hatékonyan szűri ki a hamisított vagy rossz minőségű termékeket. A legális kereskedelemben kapható termékek nemzetközi összehasonlításban is rendkívül megbízhatónak számítanak hazánkban. A minőség terén viszont vegyes a kép. Vannak kitűnő minőségű magyar termékek, amelyeket az egyre bővülő, Nébih által ellenőrzött Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer jelez a vásárlóknak. Ezzel egyidejűleg még mindig sok az elavult üzem hazánkban, éppen ezért mi is üdvözöljük a kormány bejelentését, hogy a következő években az élelmiszeripar, mint stratégiai ágazat a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszakban kiemelt fejlesztési programot kap.

– Sokat fejlesztettek a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy rendszerén. Mi a következő lépés?

– A KMÉ védjegyrendszer egy olyan hiteles, szakmailag és tudományosan is megkérdőjelezhetetlen, értékteremtő hazai minőségrendszer lett, amely a kiváló minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől. A pályázható termékek palettáját folyamatosan bővítjük. Mostanra a termékek előállítói, forgalmazói három termékkörön belül (tej és tejtermékek, húskészítmények, friss húsok) tizenhat kategóriában pályázhatnak a védjegyre: nyers tej, fogyasztói tej, joghurt, kefir, tejföl, túró, vaj, tejszín és trappista sajt, érlelt kolbász, szalámi, virsli, párizsi, friss sertés-, csirke- és pulykahús. Hamarosan még több termékkörre elérhető lesz a pályázati lehetőség friss hús és tejtermék kategóriában, de más élelmiszeripari ágazatok esetében is várható bővülés, ilyen például a liszt vagy a száraztészta. Idén kiemelt figyelmet kap a KMÉ védjegyek külső kommunikációja is. A már meglévő csatornákat fejlesztjük, de új kommunikációs felületek is várhatóak. Minden, a témában érintett magyar márkatulajdonost (gyártót, forgalmazót) a pályázásra biztatunk, hiszen a kiváló minőségű termékek már a boltok polcain vannak. A lehetőség adott, a KMÉ pedig ezt tanúsítani is tudja.

– Végezetül: erős a kommunikációjuk, szinte naponta adnak hírt a különböző ellenőrzési eredményeikről. Milyen kiemelt kampány várható az idén?

–  A Nébih-ben többféle „vizsgálati típus” is megtalálható. Ezeket a típusokat variáljuk, amit a helyzet megkíván. Remélhetőleg a már rutinszerű nyári és téli szezonális ellenőrzés idén sem marad el. Folytatjuk a Minőségvezérelt Közétkeztetés Program auditjait, a csalásokra, hamisításokra, feketegazdaság elleni közdelemre szakosodott részlegünk is gyakorlatilag folyamatosan figyel, indokolt esetben beavatkozik. És természetesen együtt „élünk az élelmiszerlánccal”, figyeljük a környezetet, az eseményeket, hogy ha kell, egy-egy új szempontot beemelhessünk az ellenőrzési rendbe, vagy akár tematikus célellenőrzést is tudjuk indítani.

Ez is érdekelhetiA paprika üvegházi termesztése2022-ben is igényelhető kompenzációs támogatás a Natura 2000 erdőkre - emelt összegekkelNyílt pályázati felhívás jelent meg energiaközösségek létrehozására - akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borkezelési műveletek – fejtés, derítés, szűrés
A kierjedt új bor kezelésének szükségességét a termelési folyamatok felgyorsulása, a borászat technológiai és technikai fejlődése, azaz az iparszerű bortermelés kialakulása, illetve a bor palackozási igényének általánossá válása vonta maga után. E kezelések célja tehát a bor fejlődési folyamatainak felgyorsítása, a végtermék előállítás idejének lerövidítése továbbá a bor stabilitásának, palackállóságának kialakítása és megőrzése.
Drasztikusan nőttek a tejtermelés költségei
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Terméktanács tejtermelői oldala is többször hangsúlyosan jelezte, hogy a tej és tejtermékek piacán a termelést, a hatékony működést, esetenként a fennmaradást veszélyeztető – jelenleg is zajló – folyamatok bontakoztak ki. Hazai viszonylatban a tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek – különösen a takarmányozás – drasztikus növekedése naponta jelent igen nehéz kihívást. 
Toplistás zöldségek a magyar konyhákban
A paradicsom és a paprika toplistás a magyarok zöldség­fogyasztási ranglistáján a 9 és 12 százalékos részesedésükkel. 
Drágul a tej, de nem a tejtermelő miatt
Az elmúlt csaknem egy évben több esemény is történt a hazai tejágazatban, mint például az elmaradó feldolgozói átadói áremelések, egyes feldolgozott tejtermékek import arányainak kedvezőtlen alakulása. egyebek mellett ezekről is beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) ügyvezető igazgatójával.
Újra elérhető a lepárlási támogatás
Az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében 1,5 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást biztosít a borászatok számára – közölte Nagy István agrárminiszter.A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a borértékesítés gyakran komoly nehézségekbe ütközött, több fontos értékesítési csatorna korlátozott működése okán a borászatok egy része nehéz helyzetbe került. Hozzátette: bár összességében a borkészletek elmaradnak a sokéves átlagtól, azonban egyes bortermelőknél így is nagyobb mennyiségben halmozódtak fel borok. 
Sikeres össznemzeti gazdaösszefogás
Újabb mérföldkőhöz érkezett az idén 11 éves Magyarok Kenyere jótékonysági program, hiszen már több mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza