2025. 08. 19., kedd
Huba
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közraktár: már nem a gabonatermesztők üzlete…

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: FJ, 2014/09/10
Címkék: gabona, kukorica, közraktár, közraktározás, készletfinanszírozás

Napjainkban hazánkban nem éli virágkorát a mezőgazdasági termények gazdálkodókat érintő közraktározása. A termelői, piaci, és banki körülmények most nem nagyon kedveznek a folyamatnak – véli több szakértő. Másként van ezzel a feldolgozóipar.

A mezőgazdasági termelés szereplői körében mostanában nem annyira népszerű a közraktározás, mint korábban – véli Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) mezőgazdasági és kereskedelem-fejlesztési titkára. Évek óta szinte kizárólag azon kevés gazdálkodó használja ki ezt a lehetőséget, akinek nem volt vagy nincs elég pénze, ideje ahhoz, hogy kivárja a számára jobb értékesítési árat. Ám mióta az uniós támogatási rendszer van, és létezik a termelői területalapú támogatás, annyiban javult a gazdálkodók finanszírozási képessége, hogy nem ragaszkodnak a közraktározáshoz – teszi hozzá. A többség saját raktározással várja ki a termények értékesítésének lehetőségeit. Legalábbis a MOSZ-tagság többségére most ez jellemző. A kisebb agárvállalkozásoknak pedig egyáltalán nincs annyi terményük, amennyit érdemes volna közraktárra tenni.

A szervezet titkára visszatekintésként még elmondta: véleménye szerint akkor roppant meg igazán a korábban sikeresnek indult – és persze az agrárium szereplői számára jóval korábbi, történelmi időkből is ismert –, a rendszerváltás után elővett közraktári rendszer, amikor néhány évvel ezelőtt számos visszaélés történt. Az Unióhoz való csatlakozás előtt átmenetileg jól funkcionált, mert amikor betakarításkor alacsony gabonaárak voltak, és a termelőknek nem lett volna elég pénzük az őszi újrainduláshoz, gyakran nyúltak a közraktárhoz.

Ám az említett, több százmilliós visszaéléseket követően a szigorodó feltételek, ellenőrzések és a növekvő költségek átmenetileg a termelőket és a normális folyamatokat finanszírozó bankok többségét is visszariasztotta.

Amikor a közraktári intézményt bevezették, és 36 százalékos volt az alapkamat, akkor kedvező volt az igénybevétele, ám amióta a forgóeszközökre és a beruházásokra létezik a kedvezőbb hitel, azóta lényegében értelmét veszíti – mondja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A termények töredékét teszik azóta közraktárra, ezzel a lehetőséggel inkább csak a kereskedők élnek, különösen, hogy drága a közraktár. A formációt napjainkban inkább az integrátorok finanszírozzák meg. A termelésszervező növényvédő szert, műtrágyát stb. biztosít, így a gazdálkodók terménye jelentős részben, fedezetként van lekötve.

Dr. Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) elnöke, aki egyben a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is, ugyancsak elismeri, hogy összességben jócskán visszaesett a közraktározás gyakorlata. A termények, a gabonafélék tárolásával, közraktározásával kapcsolatban ők még továbbra is közelről, de másként érintettek a közraktározási gyakorlatban.

A vezető szakember egyebek közt elmondta, hogy a gondok nem mai keletűek, már a közraktárak „újkori” bevezetésével szinte teljesen megváltozott a helyzet. A malmok például egy jó ideig a teljes évi készletüket „bespájzolták”. Majd amikor eljött a devizahitelezés időszaka, nem a raktárak teltek meg, hanem a hanem a cégbüdzsék – hitelekkel, napjainkig devizahitelekkel. Azoké is, akik tevékenységük egy részével közraktározásra rendezkedtek be. Innentől a malmok csak 2–3 havi készleteket tartottak, tartanak, és az év további részében a hitelezésekkel terhelt piacokról, készletezőházaktól, vagy éppen közvetlen a tárolni képes termelőktől vásárolnak folyamatosan. Mindezt gyakran „tetézi” vagy inkább kőkeményen „megalapozza” az eleve magas beszerzési ár. És akkor a begyűrűző világpiaci hatásokról még nem is szóltunk.

A gabonapiaci szereplők többsége számára a bankok hozzáállásával is új keletű gondok vannak – tette hozzá Lakatos Zoltán elnök. – Jelen helyzetükben – mivel biztosítékot akarnak maguknak – egyre több feltétel teljesítését kérik. Nehezíti a helyzetet, hogy a feldolgozók, a malmok számára nem egyszerű a közraktári kiváltás sem. Amint erre kerül a sor, bizonyos árumennyiséget csak úgy adhatnak ki, ha a hitelt előre megfizeti az illető cég. Adott esetben nem kis tételekről van szó egy-egy élelmiszer-ipari cégnél. Ha valakinek 5–700 millió forintnyi árut kell a havi felhasználáshoz kiváltania, akár 600 millióra is rúghat az előzetes kifizetés. Régebben az volt a gyakorlat, hogy 30 napos határidővel fizethettek. Vagyis már nem úgy működik a rendszer, hogy a malmi cég előbb feldolgozza a gabonát, majd eladja lisztet vagy annak jelentős részét, és abból záros határidőn belül kiegyenlítheti az ilyen tartozást. Nyilván hasonló a helyzet a kukoricánál és a napraforgónál is.

Az erőteljesen visszafogott közraktározási folyamatot jól jelzi a KSH 2012-ben közzétette piaci jelentése, amely szerint az átlagos ügyfélszámuk 2007-ben még 1899 volt, 2008-ra 1568-ra csökkent, 2009-ben már csak 1105 volt, 2010-től pedig alig haladta meg a 400-at. Az adatok szerint a közraktározott termékek összetételében továbbra is meghatározó az étkezési búza, a kukorica és a napraforgó aránya.

Ajánlott kiadványokKozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek
Dr. Győri Zoltán – Dr. Győriné dr. Mile Irma:
A búza és kukorica minősége és feldolgozása
Dr.Bács Zoltán Dr. Kozár László:
Amit a közraktározásról tudni kell
Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miattA készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákatMagyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza