2025. 04. 05., szombat
Vince
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közraktár: már nem a gabonatermesztők üzlete…

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: FJ, 2014/09/10
Címkék: gabona, kukorica, közraktár, közraktározás, készletfinanszírozás

Napjainkban hazánkban nem éli virágkorát a mezőgazdasági termények gazdálkodókat érintő közraktározása. A termelői, piaci, és banki körülmények most nem nagyon kedveznek a folyamatnak – véli több szakértő. Másként van ezzel a feldolgozóipar.

A mezőgazdasági termelés szereplői körében mostanában nem annyira népszerű a közraktározás, mint korábban – véli Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) mezőgazdasági és kereskedelem-fejlesztési titkára. Évek óta szinte kizárólag azon kevés gazdálkodó használja ki ezt a lehetőséget, akinek nem volt vagy nincs elég pénze, ideje ahhoz, hogy kivárja a számára jobb értékesítési árat. Ám mióta az uniós támogatási rendszer van, és létezik a termelői területalapú támogatás, annyiban javult a gazdálkodók finanszírozási képessége, hogy nem ragaszkodnak a közraktározáshoz – teszi hozzá. A többség saját raktározással várja ki a termények értékesítésének lehetőségeit. Legalábbis a MOSZ-tagság többségére most ez jellemző. A kisebb agárvállalkozásoknak pedig egyáltalán nincs annyi terményük, amennyit érdemes volna közraktárra tenni.

A szervezet titkára visszatekintésként még elmondta: véleménye szerint akkor roppant meg igazán a korábban sikeresnek indult – és persze az agrárium szereplői számára jóval korábbi, történelmi időkből is ismert –, a rendszerváltás után elővett közraktári rendszer, amikor néhány évvel ezelőtt számos visszaélés történt. Az Unióhoz való csatlakozás előtt átmenetileg jól funkcionált, mert amikor betakarításkor alacsony gabonaárak voltak, és a termelőknek nem lett volna elég pénzük az őszi újrainduláshoz, gyakran nyúltak a közraktárhoz.

Ám az említett, több százmilliós visszaéléseket követően a szigorodó feltételek, ellenőrzések és a növekvő költségek átmenetileg a termelőket és a normális folyamatokat finanszírozó bankok többségét is visszariasztotta.

Amikor a közraktári intézményt bevezették, és 36 százalékos volt az alapkamat, akkor kedvező volt az igénybevétele, ám amióta a forgóeszközökre és a beruházásokra létezik a kedvezőbb hitel, azóta lényegében értelmét veszíti – mondja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A termények töredékét teszik azóta közraktárra, ezzel a lehetőséggel inkább csak a kereskedők élnek, különösen, hogy drága a közraktár. A formációt napjainkban inkább az integrátorok finanszírozzák meg. A termelésszervező növényvédő szert, műtrágyát stb. biztosít, így a gazdálkodók terménye jelentős részben, fedezetként van lekötve.

Dr. Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) elnöke, aki egyben a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is, ugyancsak elismeri, hogy összességben jócskán visszaesett a közraktározás gyakorlata. A termények, a gabonafélék tárolásával, közraktározásával kapcsolatban ők még továbbra is közelről, de másként érintettek a közraktározási gyakorlatban.

A vezető szakember egyebek közt elmondta, hogy a gondok nem mai keletűek, már a közraktárak „újkori” bevezetésével szinte teljesen megváltozott a helyzet. A malmok például egy jó ideig a teljes évi készletüket „bespájzolták”. Majd amikor eljött a devizahitelezés időszaka, nem a raktárak teltek meg, hanem a hanem a cégbüdzsék – hitelekkel, napjainkig devizahitelekkel. Azoké is, akik tevékenységük egy részével közraktározásra rendezkedtek be. Innentől a malmok csak 2–3 havi készleteket tartottak, tartanak, és az év további részében a hitelezésekkel terhelt piacokról, készletezőházaktól, vagy éppen közvetlen a tárolni képes termelőktől vásárolnak folyamatosan. Mindezt gyakran „tetézi” vagy inkább kőkeményen „megalapozza” az eleve magas beszerzési ár. És akkor a begyűrűző világpiaci hatásokról még nem is szóltunk.

A gabonapiaci szereplők többsége számára a bankok hozzáállásával is új keletű gondok vannak – tette hozzá Lakatos Zoltán elnök. – Jelen helyzetükben – mivel biztosítékot akarnak maguknak – egyre több feltétel teljesítését kérik. Nehezíti a helyzetet, hogy a feldolgozók, a malmok számára nem egyszerű a közraktári kiváltás sem. Amint erre kerül a sor, bizonyos árumennyiséget csak úgy adhatnak ki, ha a hitelt előre megfizeti az illető cég. Adott esetben nem kis tételekről van szó egy-egy élelmiszer-ipari cégnél. Ha valakinek 5–700 millió forintnyi árut kell a havi felhasználáshoz kiváltania, akár 600 millióra is rúghat az előzetes kifizetés. Régebben az volt a gyakorlat, hogy 30 napos határidővel fizethettek. Vagyis már nem úgy működik a rendszer, hogy a malmi cég előbb feldolgozza a gabonát, majd eladja lisztet vagy annak jelentős részét, és abból záros határidőn belül kiegyenlítheti az ilyen tartozást. Nyilván hasonló a helyzet a kukoricánál és a napraforgónál is.

Az erőteljesen visszafogott közraktározási folyamatot jól jelzi a KSH 2012-ben közzétette piaci jelentése, amely szerint az átlagos ügyfélszámuk 2007-ben még 1899 volt, 2008-ra 1568-ra csökkent, 2009-ben már csak 1105 volt, 2010-től pedig alig haladta meg a 400-at. Az adatok szerint a közraktározott termékek összetételében továbbra is meghatározó az étkezési búza, a kukorica és a napraforgó aránya.

Ajánlott kiadványokKozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek
Dr.Bács Zoltán Dr. Kozár László:
Amit a közraktározásról tudni kell
Dr. Győri Zoltán – Dr. Győriné dr. Mile Irma:
A búza és kukorica minősége és feldolgozása
Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miattA készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákatMagyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza