2026. 04. 24., péntek
György
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Megújuló agrárium, megújuló vidék”

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/08/01

Az Agrárminisztérium pályázati felhívásai (I. félév) 

  • 6 milliárd forint keretösszeggel újra megnyílt a „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című pályázat, amely a különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének csökkentését szolgáló technológiák alkalmazásához nyújt támogatást. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 30 millió forint lehet.
  • a 30 milliárd forint keretösszegű „Állattartó telepek megújításának támogatása” című felhívás célja a kisebb méretű állattartó telepek fejlesztése, az építéssel járó állattartási technológia kialakításának és építéssel nem járó, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésének a támogatása. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke – célterülettől függően – 20–100 millió forint lehet.
  • a 15 milliárd forint keretösszegű „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívás a magas termőképességű és termésbiztonságú ültetvények telepítését támogatja. Alapvető újdonsága a felhívásnak, hogy az igényelt támogatás ültetvénytelepítésre eső részét a pályázók átalánytámogatás formájában kapják, vagyis tételesen nem kell elszámolniuk az elnyert támogatás ezen részével. Ez a konstrukció jelentősen csökkenti a gazdák adminisztrációs terheit, egyben gyorsabb kifizetést tesz lehetővé az intézményrendszer részéről. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet.
  • az 50 milliárd forint keretösszegű „Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása” című felhívás a megtermelt szántóföldi és egyéb termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztéséhez, a megújuló energiaforrások alkalmazásához nyújt támogatást. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 1 milliárd forint lehet.
  • szintén 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg a „Kertészeti üzemek megújításának támogatása” című felhívás, amely elsősorban a kisebb üzemmérettel rendelkező kertészeti gazdaságok technológiai fejlesztését szolgálja, így az építéssel nem járó, kertészeti termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzéséhez nyújt támogatást. Az egyszerű módon, kevés adminisztrációs teherrel igényelhető kiírásban a  beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 25 millió forint lehet.
  • a 20 milliárd forint keretösszegű „Kertészet – Gomba előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című felhívás a komposzt előállító- és gombatermesztő kapacitás növelését szolgála, ezen belül kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére, ezért a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása mellett a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, a levegőtisztasági előírásokat kielégítő gombakomposzt üzemek építését támogatja. Emellett a pályázóknak lehetőségük van a legmodernebb, áruvá készítést szolgáló eszközök gépek beszerzésére is. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 2 milliárd forint lehet.
  • az 50 milliárd forint keretösszegű „Élelmiszeripari üzemek fejlesztése” című felhívás keretében lehetőség van az élelmiszeripari, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódóan új eszközök, gépek beszerzésére, technológiai rendszerek kialakítására, megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására, élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható szállítójárművek beszerzésére. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 100 millió forint lehet.
  • 200 milliárd forint keretösszeggel jelent meg az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése” című felhívás, amely lehetőséget biztosít az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére: élelmiszeripari, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódóan új épületek, építmények kialakítására, bővítésére, meglévő létesítmények, technológiák energiahatékonyságot növelő korszerűsítésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 5 milliárd forint lehet.
  • 100 milliárd forint keretösszeggel jelent meg a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című felhívás. Ez a magyar agráriumban egy új támogatási cél, ami  megteremti a precíziós gazdálkodásra átállás feltételrendszerét. A felhívás alapján lehetőség van a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére, és a meglévő eszközök „felokosítására” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére, így támogatja ezek igénybevételét is. A beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet.
  • az 50 milliárd forint keretösszegű „Külterületi helyi közutak fejlesztése” című felhívás célja a külterületi helyi közutak fejlesztése, amely közvetlenül járul hozzá a vidéki térségekben élők életminőségének javításához, az alapvető szolgáltatások elérhetőbbé tételéhez, illetve megteremtéséhez, a térség gazdaságának fellendítéséhez. A beruházások költségeinek 95%-át fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 300 millió forint lehet.
  • a 8,71 milliárd forint keretösszegű „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége” című felhívás célja a magasabb hozzáadott értékű és minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerekben való részvételének ösztönzése azáltal, hogy támogatást biztosít az elismert minőségrendszerek EU-n belül megvalósuló tájékoztatási és promóciós tevékenységéhez. Az összes elszámolható költség 70%-át fedező támogatás – célterülettől függően – 2-3 milliárd forint lehet.
  • az új felhívások megjelentetése mellett az elmúlt évben meghirdetett pályázatoknál is figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető megemelt forrásokat, ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel az állattartó telepek fejlesztését, a kertészeti üzemek korszerűsítését, továbbá a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó pályázatok keretösszege is jelentős mértékben megemelkedett. Az állattartó telepek esetében 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra, a kertészeti üzemek esetében 30 milliárd forintról  68 milliárd forintra, míg a kisüzemek esetében 2,5 milliárd forintról 32,5 milliárd forintra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza