2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: AM Sajtóiroda, 2021/09/09
Címkék: jégkár, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a Magyar Államkincstár számlájára nem érkezik be a kárenyhítési hozzájárulás a 2021. kárenyhítési évre vonatkozóan, úgy a károsult termelő az idei kárai után nem részesülhet kárenyhítő juttatásban, függetlenül attól, hogy az egyéb támogatási feltételek esetleg teljesültek. Emellett a határidőig be nem fizetett hozzájárulást az Államkincstár beszedi a gazdálkodótól.

A termelők a 2021. kárenyhítési évben eddig összesen több mint 375 ezer hektár területre jelentettek be kárt. A legnagyobb területhányadra, 275 ezer hektárra aszálykárt, 39 ezer hektárra jégesőkárt, valamint csaknem 30 ezer hektárra tavaszi fagykárt.

Hatékony a hazai kárenyhítési rendszer

A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a viharok és jégverések okozta károk utólagos kezelésében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetek szélsőséges időjárásának következtében, a hatóságokhoz eddig több, mint 1300 jégesőkárra, és 56 viharkárra vonatkozó kárbejelentés érkezett, ami összesen csaknem 24.000 hektárt érintett.  A legnagyobb területen, több mint 6.000 hektáron Bács-Kiskun megyében, ezt követően 4600 hektáron Somogy megyében és 3500 hektárt meghaladóan Csongrád-Csanád megyében tettek a termelők jégesőkár-bejelentést. Viharkár esetében 730 hektárról érkezett jelzés – sorolta a tárcavezető. A legnagyobb területen, több mint 6700 hektáron a kukorica, közel 3700 hektáron a napraforgó, míg 3.000 hektárt meghaladóan az őszi búza károsodott a jégeső miatt. A vihar leginkább a meggy ültetvényeket (1700 hektáron), a napraforgót (150 hektáron) és az őszi árpát (140 hektáron) érintette.

Az elmúlt hetek időjárása nem volt kegyes a gazdálkodókhoz. Hiába a megfeszített munka, ha annak gyümölcseit a szélsőséges időjárás következtében nem élvezhetjük – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, ebben a helyzetben a gazdáknak az agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget. Érdemes figyelni a határidőkre, mert az elmúlt időszakban keletkezett károkat azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár elektronikus felületén. A káreseménynek azt az időpontot kell tekinteni, amikor a jégeső –, illetve vihar a károsodással érintett területen bekövetkezik. 

Nagy István emlékeztetett: a kárenyhítő juttatás akkor vehető igénybe, ha a hozamcsökkenés legalább 30%-os, a termelésiérték-kiesés 15%-os, a kárt szenvedett gazdálkodó az idei évben tagja a kárenyhítési rendszernek, rendelkezik a kormányhivatal által igazolt kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulást határidőben megfizeti, és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az idei évi károk összesítése után legkésőbb november 30-ig benyújtja. A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a károk utólagos kezelésében. Ezért a tárcavezető arra biztatja a gazdákat, hogy bátran éljenek a biztosított lehetőségekkel.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Nagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése

Ez is érdekelhetiFőszerepben a határidős ügyletekMezőgazdasági kárenyhítés, agrárbiztosítás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza