2026. 04. 03., péntek
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: AM Sajtóiroda, 2021/09/09
Címkék: jégkár, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a Magyar Államkincstár számlájára nem érkezik be a kárenyhítési hozzájárulás a 2021. kárenyhítési évre vonatkozóan, úgy a károsult termelő az idei kárai után nem részesülhet kárenyhítő juttatásban, függetlenül attól, hogy az egyéb támogatási feltételek esetleg teljesültek. Emellett a határidőig be nem fizetett hozzájárulást az Államkincstár beszedi a gazdálkodótól.

A termelők a 2021. kárenyhítési évben eddig összesen több mint 375 ezer hektár területre jelentettek be kárt. A legnagyobb területhányadra, 275 ezer hektárra aszálykárt, 39 ezer hektárra jégesőkárt, valamint csaknem 30 ezer hektárra tavaszi fagykárt.

Hatékony a hazai kárenyhítési rendszer

A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a viharok és jégverések okozta károk utólagos kezelésében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetek szélsőséges időjárásának következtében, a hatóságokhoz eddig több, mint 1300 jégesőkárra, és 56 viharkárra vonatkozó kárbejelentés érkezett, ami összesen csaknem 24.000 hektárt érintett.  A legnagyobb területen, több mint 6.000 hektáron Bács-Kiskun megyében, ezt követően 4600 hektáron Somogy megyében és 3500 hektárt meghaladóan Csongrád-Csanád megyében tettek a termelők jégesőkár-bejelentést. Viharkár esetében 730 hektárról érkezett jelzés – sorolta a tárcavezető. A legnagyobb területen, több mint 6700 hektáron a kukorica, közel 3700 hektáron a napraforgó, míg 3.000 hektárt meghaladóan az őszi búza károsodott a jégeső miatt. A vihar leginkább a meggy ültetvényeket (1700 hektáron), a napraforgót (150 hektáron) és az őszi árpát (140 hektáron) érintette.

Az elmúlt hetek időjárása nem volt kegyes a gazdálkodókhoz. Hiába a megfeszített munka, ha annak gyümölcseit a szélsőséges időjárás következtében nem élvezhetjük – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, ebben a helyzetben a gazdáknak az agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget. Érdemes figyelni a határidőkre, mert az elmúlt időszakban keletkezett károkat azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár elektronikus felületén. A káreseménynek azt az időpontot kell tekinteni, amikor a jégeső –, illetve vihar a károsodással érintett területen bekövetkezik. 

Nagy István emlékeztetett: a kárenyhítő juttatás akkor vehető igénybe, ha a hozamcsökkenés legalább 30%-os, a termelésiérték-kiesés 15%-os, a kárt szenvedett gazdálkodó az idei évben tagja a kárenyhítési rendszernek, rendelkezik a kormányhivatal által igazolt kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulást határidőben megfizeti, és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az idei évi károk összesítése után legkésőbb november 30-ig benyújtja. A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a károk utólagos kezelésében. Ezért a tárcavezető arra biztatja a gazdákat, hogy bátran éljenek a biztosított lehetőségekkel.

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Nagy János:
Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés

Ez is érdekelhetiFőszerepben a határidős ügyletekMezőgazdasági kárenyhítés, agrárbiztosítás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Már 200 ezer aláírás gyűlt össze az agrárpetíción
Már több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze az Agrárpetíción. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös kezdeményezésének eredményei jól mutatják, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett, jelentette be Papp Zsolt György, a NAK elnöke.
„Az esélyt teremtő víz” - A víz az egyenlőség és a fenntartható agrárium alapja
A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – hívja fel a figyelmet a víz világnapja kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A biztonságos ivóvízhez és megfelelő higiéniai körülményekhez való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és egyben a társadalmi egyenlőség kulcsa.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza