Csökkenő földterület történelmi rekordhozammal

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2021/09/01

A szaktárca és a GOSZ évtizedek óta működik együtt, és az Aratási Koordinációs Bizottság ülésein minden évben elemzik a nyári aratási munkák állását, és a gabonapiaci helyzet alakulását. Az idei esztendőben augusztus elején fejeződött be az aratás, a legnagyobb növényi kultúrákat – az őszi árpát, az őszi búzát és a repcét – betakarították a gazdák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy másfél millió hektáron végezték el a gazdálkodók a munkát, és 8 millió tonna terményt helyeztek el a tárolókban. Feldman Zsolt szerint azonban az megállapítható, hogy az elmúlt gazdálkodási év nehézségei visszaköszönnek mind a megművelt területek nagyságában, mind a termésmennyiségben.

A legfontosabb gabonafélék közül az őszi búzát 846 ezer hektárról takarították be a gazdálkodók, akik bár a korábbi évekhez képest tavaly ősszel jelentősen kisebb területen vetettek, de összességében mégis elérték az 5 millió tonnás búzatermést. Ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti hozamok átlaga csaknem egy tonnával meghaladta a korábbi évek átlagtermését, így 5,92 tonna/hektár termésátlaggal történelmi hozamrekord született. Ugyanez elmondható az őszi árpáról is, mivel 6,45 tonna/hektár termésátlaggal a korábbi hozamrekord is megdőlt. Az őszi árpa összes termése meghaladta a másfél millió tonnát, amit 242 ezer hektárról takarítottak be. A repce betakarítása is lezárult, és ahogy az államtitkár is fogalmazott, ez a növényi kultúra is megszenvedte ezt a gazdálkodási évet. Repcét 258 ezer hektáron vetettek a gazdálkodók, ami önmagában 15 százalékos területcsökkenést jelzett, ami az őszi csapadékos vetési időszaknak köszönhető, így 705 ezer tonna repceterméssel számolhatunk az idén, ami az elmúlt évekhez képest 18-19 százalékkal kevesebb. A kisebb terület, és az időjárás miatti kisebb hozam a repcetermesztésben nehézségeket okozott.

Az elmúlt időszakban a gazdálkodók összesen 180 ezer hektárról jelentettek különböző káreseményeket, ebből az aszály és a belvíz érintette a szántóföldi növénytermesztést. Aszálykárt 88 ezer hektárról, belvízkárt 21 ezer hektárról jeleztek. Az idei szezonban az őszi csapadékos időjárás a vetéseket, a tavaszi hűvös időjárás a kinn lévő őszi vetéseket egyaránt megviselte, és lényegében 2-3 hetes csúszással indult a betakarítási időszak, ami nem megszokott a hazai szántóföldi növénytermesztésben. Az államtitkár annyit tett hozzá, hogy reményeik szerint nem ez az időeltolódás válik rendszeressé, bár a klimatikus viszonyok változásai komoly felkészültséget, tudatos gazdálkodást igényelnek annak érdekében, hogy a termelők minimalizálhassák a veszteséget, és ilyen körülmények között is optimálisan gazdálkodhassanak, mondta Feldman Zsolt.

Petőházi Tamás az értékelése előtt köszönetet mondott a minisztérium vezetésének, hogy egész évben együtt dolgozhattak azért, hogy a termelők optimálisabb közgazdasági körülményeket élvezzenek. Az idei szezon az elnök 25-30 éves pályafutásának a legnehezebb időszaka volt. Az időjárás tavaly októberben rendkívül csapadékos volt, ekkor kellett volna elvetni a búzát, ám ez csak novemberben, de­cemberben sikerült. Ennek következtében rekord alacsony területen lehetett az őszi búzát elvetni, majd termeszteni. Ilyen gyenge év csak a múlt század ’90-es évek elején volt, amikor szintén 800 ezer hektáron került vetőmag a földbe. Azóta nem volt ilyen probléma, de a termelők most szembesültek azzal, hogy nem biztos, hogy az őszi időjárás miatt megvalósíthatók az év elejei tervek.

A téli időszak sem volt optimális a kintlévő kalászosok számára, mivel 200 ezer hektáron rendkívül későn vetették el a magot. Itt már a vetéskor tudták, hogy nagy terméskiesés várható. A tavaszi munkálatokat viszont időben, márciusban megkezdhették, de a májusi hideg, és esőzés lelohasztotta a reményeket, mert 2-3 hetes fenofázis késést okozott a növényeknek, ami azt jelenti, hogy a növények elmaradtak a fejlődésükben. Így várták a gazdálkodók az aratást, ami szintén 2 héttel később kezdődhetett meg. A baj azonban csőstül jött, mert az aratás megkezdése előtt háromhetes hőhullám tört rá az országra, így ami volt, az összesült, az őszi kalászosok kényszerérésben kerültek a kombájn alá. Magyarán, a három érési folyamat – a tejes, a viasz, és a teljes érési szakasz – gyakorlatilag egybefolyt, és egy időben ment végbe a növényekben. Mindez abban mutatkozott meg, hogy a búzaszemek kisebbek lettek, és a hektolitersúlyuk is kisebbek a megszokottnál, a szabványnál. Az aratási időszakban komoly záporok is nehezítették a kampánymunkákat, ezért a betakarítás is 2-3 héttel csúszott.

A gabonapiacon a nemzetközi trendek érvényesülnek, fogalmazott az elnök. Tavaly ősz óta emelkedtek az árak, amely tendencia Magyarországra is begyűrűzött. Élénk a kereslet a magyar gabona iránt mind idehaza, mind a külpiacon egyaránt, így a tonnánként 65 ezer forintos ár stabilnak mondható. A gazdálkodónak a betakarítás után is bőségesen van teendője, mert a tarlómunkálatokkal megkezdik a vetések előkészítését, és augusztus második felében a repce vetése is megkezdődik. Indul az új szezon, fogalmazott Petőházi Tamás, aki még egy fontos, a gazdálkodókat komolyan érintő dologra hívta fel a figyelmet. A termésadatokból, és az árakból az következik, hogy rekordévet zárnak a szántóföldi növénytermesztők, de nem lehet pezsgőt bontani, mert az építőiparihoz hasonló input áremelkedés tapasztalható a mezőgazdaságban is. Egy év alatt 100 százalékkal nőtt a műtrágya ára, amit az ipari földgáz áremelése generált, emellett emelkedtek a növényvédő-szerek és a vetőmagok árai is.

A rekordtermés azonban rekordtermés, ami az elmúlt években lezajlott tudatos fejlesztések eredményének tudható be, jelentette ki a GOSZ elnöke. Az agrárdigitalizációs folyamat már megkezdődött Magyarországon is, ami a precíziós gazdálkodás terjedésében tapasztalható. A hazai szántóföldi növénytermesztés élen jár a precíziós gazdálkodás fejlesztésében, és ezeknek a folyamatoknak az összessége eredményezi azt, hogy a gazdálkodók a helyspecifikus gazdálkodással jobb eredményeket érnek el. 

A digitalizáció mellett azonban két súlyos probléma nehezíti a gazdálkodók életét, fogalmazott az elnök. Az egyik a munkaerő hiánya, ami arra ösztönzi a gazdát, hogy fejlesszen. Olyan gépkapcsolatokat kell kialakítani, amivel gyorsabban, szakszerűbben dolgozhatnak, és ebben nagy segítségükre van a kormányzat, mert a pályázati lehetőségek elegendőek a fejlesztések megvalósításához. A másik komoly kihívást az jelenti, hogy a nyugat-európai termelőkhöz képest hektáronként 300-500 euróval kisebb a magyar gazda árbevétele. Ezt a jövedelmezőségi különbséget legegyszerűbben a hozamok növelésével lehet ledolgozni, és a bevételeket kell növelni. Az elnök reméli, hogy az új zöldítési programok várhatóan nem akadályozzák a megkezdett digitalizációs folyamatok fejlesztését, mert csak így lesz a magyar szántóföldi növénytermesztési ágazat 2025 után is versenyképes.

Feldman Zsolt úgy értékelte az idei szezont, hogy a szántóföldi növénytermesztők vegyes évet zártak, mert kisebb területen értek el jó hozamokat. Az árakat illetően elmondható, hogy a magyar mezőgazdaság több mint 40 százalékát kitevő szántóföldi növénytermesztés számára a magasabb árak kiszámítható, stabil piaci hátteret jelentenek. Ez azért fontos, mert a többi ágazatra is pozitív hatással van a szántóföldi növénytermesztés. 

Az államtitkár, kérdésünkre válaszolva, elmondta, hogy a minisztérium három pályázati kiírással is segíti a gazdálkodókat abban, hogy még intenzívebb termelést folytassanak. Az idei évben 50 milliárd forinttal megemelték a mezőgazdasági vízgazdálkodási pályázat keretösszegét annak érdekében, hogy minden gazdálkodó, aki az öntözési technológiáját szeretné beállítani, megújítani, és a termelés biztonságának az alapjait megteremteni, az számíthat a pályázati támogatásra. A másik jó példa a precíziós gazdálkodáshoz kötődik, mivel július végén nyílt meg 100 milliárd forintos keretösszeggel az a fejlesztési támogatás, amellyel egy gazdálkodó 5-250 millió forint összegig vissza nem térítendő támogatással vásárolhat erő- és munkagépeket, betakarító gépeket, valamint a hozzájuk kapcsolható precíziós szolgáltatásokat. Ezzel a technológia váltása is lehetővé válik. Augusztusban nyílt meg a terményszárító- és tároló technológiák megújítását szolgáló támogatás, amely a betakarítást követően a termény minőségét megőrző beruházást tesz lehetővé.

A magasabb takarmányár természetesen hatással van az állattenyésztési ágazatra is. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium vezetése – mivel az állattartó költségek 60 százalékát a takarmány teszi ki – július végén jelentette be, hogy a magas takarmányárak miatt, 4,4 milliárd forint többlettámogatást nyújt az állattartók számára. Ez valóban érdemi segítséget jelent. Mindezek mellett az idén indult el az a krízisbiztosítási rendszer, amely a gazdálkodó kieső jövedelmének 70 százalékát pótolja, amennyiben a gazdálkodó csatlakozik a krízis-biztosítási alaphoz, és igazolja, hogy az elmúlt három év jövedelméhez képest 30 százalékos a kiesése. Rákérdeztünk a kenyér árára is, amelyre az államtitkár azt válaszolta, hogy a pékek és a beszállító malmok egyezségén múlik, lesz-e újabb áremelés. Feldman Zsolt bízik abban, hogy a termékpályák szereplőinek mindegyike méltányos jövedelemhez jut, és a fogyasztók számára is olyan árstruktúra alakul, amivel a fogyasztók is elégedettek.

Petőházi Tamás hangsúlyozta, hogy az idei évben is biztosított az ország kenyere, hiszen az 5 millió tonna árualapnak a felét használjuk fel idehaza, míg a másik felét külpiacon értékesítjük, ami komoly bevételt hoz az országnak is. A hazai szántóföldi termőterület csökkenésével kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az elmúlt harminc évben félmillió hektárral csökkent a hazai vetésterület. Ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, csak lassítani lehet a humusz- és vízmegtartó technológiák alkalmazásával. A gazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a precíziós gazdálkodás eszközeinek, technológiájának az alkalmazására, mivel a klímaváltozás hatásait csak így tudják ellensúlyozni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai