2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sürgőssé vált az agrár-rezsicsökkentés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: v, 2014/09/10
Címkék: Hangya, Hangya Szövetkezet, kereskedelem, agrártermékek

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Hangya Szövetkezetek Együttműködése megújította 2012-ben kötött stratégiai együttműködését – jelentette be Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a tárgyalásokat követő budapesti sajtótájékoztatón.

Az egyeztetésen megállapodás született arról, hogy a szaktárca és a szakmai szervezet az új kormányzati ciklusban is fenntartja, megújítja és kiszélesíti a 2012 decembere óta fennálló stratégiai partneri viszonyt. A partnerség a társadalmi szféra részvételének bővítését célozza a szakmailag minél megalapozottabb jogszabályok, stratégiák megalkotása, azok utólagos értékelése érdekében.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a Hangya Szövetkezetek Együttműködése széles társadalmi érdekeket jelenít meg a termelői együttműködések területén és régóta a tárca fontos, jelentős szakmai háttérkapacitással rendelkező partnere, amelynek észrevételeire, véleményére éppen ezért a jövőben is számít a kormányzat.

Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság gerincét a kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások adják. Ezek pedig a piacon önmagukban rendkívül gyenge alkupozícióval rendelkeznek.

A kis birtokméret, az ebből következő alacsony termelési mennyiségek, a magas fajlagos költségek és az alacsony termelői felvásárlási árak nem teszik lehetővé a korszerű technológiák alkalmazását, a gazdaságok fejlesztését, ami természetesen a versenyképesség terén is hátrányt okoz. Ezért a jobb piaci eredmények elérése és a versenyképesség növelése érdekében a kormány támogatja a szövetkezeti elven nyugvó termelői szerveződéseket.

A hazai piacot a modern értékesítési csatornák – hiper- és szupermarketek, diszkontok – előretörése és a feldolgozóipari kapacitás csökkenése jellemzi, amelyek miatt a termelők zömének létkérdés a szövetkezés.

Patay Vilmos, a Hangya Szövetkezetek Együttműködésének elnöke szólt arról, hogy a Hangya nemrégiben agrár-rezsicsökkentést hirdetett meg a magyar termelők körében, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium is kiemelten fontos gazdasági és társadalmi ügynek tekint. A felhívás nyomán a Hangya Coop Szövetkezeti Holding szervezésében több termékpályán elkezdődött a termelők közös beszerzésének és értékesítésének előkészítése, hiszen a szervezetlen termelők kiszolgáltatottságuk miatt mindkét esetben anyagi hátrányt szenvednek. Legjelentősebb tétel ezek sorában a műtrágyák közös beszerzése és a közös gabonaértékesítés lehet, de fontosak a jelentős kistermelői hátteret igénylő termékeknél, így a méz, a bárány, a zöldség-gyümölcs és szőlőbor ágazatoknál elindult közös értékesítés előkészületei is. A keleti nyitás jegyében a Hangya Holding által előkészített borexport előkészületei folynak, az idei várható rekordtermés miatt sürgető almaexport számára az orosz embargó miatt alternatív értékesítési csatornák keresése elindult.

Versenyképességünk és hatékonyságunk növelése

Az Európai Unión belül várható túlkínálat miatt az embargó a vártnál nagyobb gondot jelenthet a hazai termelőknek.

Ez az értékesítési stop is ráirányítja a figyelmet arra, hogy sürgető feladat a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hatékonyságának javítása, ami nemcsak termelői, hanem nemzetgazdaságilag is fontos állami érdek.

A globális hatások kivédése érdekében a termelői együttműködések fokozására széles körű, a szövetkezeti elveken nyugvó „Nemzeti összefogásra” van szükség. Nemzeti szinten leggyorsabban széles körű termelői összefogással csökkenthetők az agrárráfordítások, erősíthető a piacbővítő marketing tevékenység, javítható a versenyképesség. Csak így érhető el, hogy a relatív kicsinység mellett a nagyság előnyeit hasznosítsuk. A Hangya Szövetkezetek Együttműködése kezdeményezi, hogy a kormány az agrárium önszerveződését segítő szabályozással támogassa a termelők szövetkezeti együttműködésének erősítését, valamint javasolja, hogy az agráriumot érintő prioritások meghatározásánál szintén kiemelt szempont legyen a termelői szerveződések serkentése – tette hozzá.

Nagy István újságírói kérdésre elmondta, hogy az orosz embargós intézkedések miatt a magyar mezőgazdaságot mintegy 70 millió forint veszteség éri naponta. Megjegyezte: Magyarország a múlt héten jelezte az Európai Uniónak, hogy igényt tart a veszteségek enyhítését szolgáló uniós keretből a keletkezett károk mérséklésére.

Az államtitkár kiemelte, hogy a jobb piaci eredmények elérése és a versenyképesség növelése érdekében a Kormány támogatja a szövetkezeti elveken nyugvó termelői szerveződéseket és a termelői együttműködések valamennyi formáját, a mezőgazdaság minden ágazatában. Példaként említette a tavaly elkészült Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiát, amely egyaránt számol az új Vidékfejlesztési Program eszközeivel, a specifikusan termelői szerveződések számára biztosítható uniós támogatásokkal és a nemzeti költségvetés forrásaival. Aláhúzta ugyanakkor a termelői és a fogyasztói szemléletformálás fontosságát is, amelyben a társadalmi partnereknek, így a HANGYA Szövetkezetek Együttműködésének is nagy szerepe és felelőssége van.

Ajánlott kiadványokKozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek
Kárpáti László, Lehota József (szerk.):
Kereskedelmi ismeretek

Ez is érdekelhetiOnline vásárlás az agráriumbanÉlénk évre számít a gabonapiac

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza