Betakarítás után - Hogyan befolyásolta az elhúzódó kánikula a búza reológiai tulajdonságait?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2021/09/03

Hagyomány (https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1179)

Korábban minisztériumi megbízásból országos búza minőségi térképek is készültek nálunk, így sok partnerünk a vizsgálatok megrendelésén túl az egyes paramétereknél tapasztalható eltérések magyarázatáért is hozzánk fordul. Az idén a legtöbb kérdés a sikértartalommal és az alveográfos értékekkel kapcsolatosan érkezett.

Fontos kijelenteni, hogy az idei szezonban is nagy számban találkoztunk minden tekintetben kiváló minőségű malmi búza tételekkel, azonban ezek egy részénél a fehérjetartalomhoz képest a kimosható sikér mennyisége elmaradt a várakozásoktól. A régen ismert összefüggés – miszerint a fehérjetartalom értékét megszorozva a 2,1-2,2 faktorral megkapjuk a nedves sikértartalmat – pár esetben nem látszik teljesülni. Az alveográfos W érték – a maximális deformációs munka – átlagosan sokkal magasabb értéket mutat az előző évinél, ez az exportpiacokon való jó érvényesülést jelenti. Még a hazai viszonyok között takarmány búzának számító 11% körüli fehérjét tartalmazó tételek esetében is sokszor W=200 értékeket mérünk. A szintén meghatározó alveográfos paraméter, a P/L értéke 1 és 1,5 között ideális. A P érték a minta deformációjához szükséges maximális nyomást, L érték a nyújthatóságot képviseli. A két mutató hányadosa a P/L érték. Tagadhatatlan, hogy az idei évben emelkedett a magasabb P/L értékek aránya a korábbi évekhez képest.

Extrém időjárási viszonyok

Az időjárási viszonyok különlegesen alakultak, csapadékos ősz után kései vetés, kedvezőtlen tél, hideg, de legalább esős május jött, melyet egy extrém kánikulai időszak követett. A különböző búzafajták éréscsoporttól függően vészelték át a száraz és meleg időszakot. A korai éréscsoportú fajtákat kevésbé sújtotta a szokatlanul meleg időszak, amely a búza endospermiumában található fehérjék szerkezetére, a sikérháló kialakulására egyes esetekben vélhetően kedvezőtlenül hatott. 

A sikéralkotó fehérjék

A gabonafehérjéket klasszikusan a funkcionális és tartalékfehérjékre osztjuk. A tartalékfehérjékhez tartoznak az endoszperm, az aleuronréteg, valamint a csírarész eltérő oldhatóságú frakciói. Az endoszperm fehérjéket oldhatóságuk szerint vízoldható albuminokra, sóoldható globulinokra, alkohololdható gliadinra, valamint sav- és lúg­­oldható gluteninekre osztották fel. Az érés során a képződő polimerláncok mérete is befolyásolja az oldhatóságot. A nagyobb méretű molekulák kevésbé oldhatóak. Míg a sikért felépítő polipeptidek szintézisét a genetika határozza meg, addig az érés során a sikérfehérjék között formálódó kölcsönhatásokat döntően a környezeti hatások befolyásolják. Találtunk olyan búza tételeket, ahol a nedvességtartalom a szokásos 12% helyett mindössze 10% volt. 

Szabványos sikértartalom vizsgálat

A standardizált sikérvizsgálati módszerek a sóoldatban nem oldódó gliadinok és gluteninek mennyiségét határozzák meg. 2000 óta a hazai akkreditált minőségellenőrző cégek, beleértve a hatósági laboratóriumokat is, egységesen a Glutomatic készülékkel történő vizsgálatot végzik rutinszerűen. (A nemzetközileg elfogadott szabvány legfrissebb verziója: MSZ 21415-2:2016)
A sós vizes kezelés hatására az oldhatatlan fehérjék kölcsönhatásai révén rugalmas és nyújtható hálózat alakul ki, melyet meghatározott ideig keverve, majd kimosva, lecentrifugálva és lemérve meghatározható az úgynevezett nedves sikértartalom. Ez a módszer jól reprodukálható, megbízható támpontot ad a kereskedők és a malomipari szakemberek számára. Az eltérő módszer szerinti analízisek eredményei nem hasonlíthatóak össze.

Szakértelem (https://youtu.be/VniFwkF-nmg)

Értékesítési stratégiák

A Gabona Control szakemberei arra törekszenek, hogy egy-egy problémásabb tétel esetében is megtalálják azt a paramétert, amely által az áru értéke emelkedik. Az idei évben azt ajánljuk, hogy a 11-13% közötti fehérjeértékek mellett is kérjék a teljes Magyar Szabvány szerinti vizsgálatot, mert egy esetlegesen alacsonyabb sikértartalom mellett az alveográfos W érték nagy valószínűséggel el fogja érni az export kötéseknél megkívánt értéket.

A malmi búzák esetében, ahol a P/L érték nem ideális, érdemes lehet az extenzográfos módszerrel próbálkozni. Ezt a vizsgálatot elsősorban a balkán országok felé irányuló kereskedelem igényli. Az idei év érdekes lehet az alveográfos és extenzográfos vizsgálatok összehasonlításában is, de jelenleg még nem áll elegendő adat rendelkezésünkre. A Magyar Szabvány szerint választhatunk a két vizsgálat közül, de a jelenlegi export trend hatására 90 százalékban az alveográfos vizsgálatot kérik partnereink. Sajnos az alveográfos P/L érték az a reológiai paraméter, amely évről évre a legnagyobb szórást mutatja. A mindig 50 százaléknyi víz hozzáadással végzett alveográfos vizsgálat figyelmen kívül hagyja a liszt tényleges vízfelvevő képességét. Az extenzográfos vizsgálatnál a nyújtandó tésztát farinográfban készítjük el, a liszt tényleges vízfelvevő képességét figyelembe véve határozzuk meg a nyújthatóságot.

A fajtákra jellemző minőségi értékeket egyenletesen, megyénkénti kis szórással, valamennyi jól bevált búzafajta garantálta. A rendkívüli időjárás ugyan befolyásolta a minőséget, de a jól fizető piacokon való értékesíthetőségnek nincs akadálya.

Forduljon hozzánk bizalommal, keressük meg együtt a legjobb megoldást! 

www.concordia.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai