2026. 04. 24., péntek
György
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

2021-es mezőgazdasági körkép

Kategória: Agrárgazdaság | 2021/09/04

Az SGS Hungária Kft. a svájci központú, 1878 óta működő SGS egész világra kiterjedő vezető, ellenőrző és tanúsító hálózatának részeként 1991 óta aktív résztvevője a magyar piacnak. Napjainkban az SGS 2600 irodából és laboratóriumból álló hálózatát működtetve világszerte 93 000 munkatárs dolgozik egy jobb, biztonságosabb és szorosabban összekapcsolt világ kialakításán.

Az idei év ismét érdekesnek ígérkezik a mezőgazdaságban. A termésátlag alakulásában a legerősebb befolyásoló tényezőt az aszály jelentette. A csapadékhiány a repce termésátlagának csökkenésében mutatkozott meg leginkább, de minden betakarított termény mennyiségén észrevehető a hatása. A kisebb területekre fókuszált zivatarok csak kismértékben enyhítették a vízhiányt – az egyszerre nagy mennyiségben érkező csapadékot legtöbbször a talaj nem volt képes elnyelni. Az országos eloszlásokról csak annyit érdemes tudni, hogy a lokális anomáliák miatt nem alakult ki értelmezhető minőségi térkép, azaz nincs régiónkénti minőségi megoszlás, az eltérések, szórások szinte táblaszintűek. A gazdák szakértelmét dicséri, hogy a gyommagvak idén nem jelentettek nagy problémát. Ezen a téren látszik a folyamatos fejlődés.

A betakarításkor a repce szárítás nélkül 6%-os nedvességgel került a magtárakba, ami a szokásosnak csupán kétharmada, ám az olajtartalom az alacsonyabb nedvességtartalom ellenére sem csökkent számottevően. A termés országos összmennyiségét tekintve csökkenő tendencia figyelhető meg, melynek legfőbb oka, hogy idén jóval kevesebb volt a repce vetésterülete a tavalyihoz képest.

Az országos statisztika alapján a gabona termésátlaga idén jól alakult, azonban a raktárakban mintázásra került tételek átlagos 11,21%-os nedvességtartalma jól mutatja, hogy a legtöbb esetben kényszerérett állapotban történt a betakarítás, amely ezáltal minőségbéli problémákat eredményezett. Az alacsony nedvességtartalmú, száraz szemek már aratás közben megtörtek, amely átlagosan 4,5–5%-os törtszem-arányt eredményezett, amely ennek következményeképpen a hosszabb tárolás esetén fokozottabb minőségromláshoz vezethet.

Érdekes módon az aszály ellenére a fehérjebeépülés aránya nem csökkent a tavalyi adatokhoz képest (búzánál átlagosan 13% volt szárazanyagra vetítve), de a sütőipari értékek tekintetében már nagy szórás mutatkozott, laboratóriumunk idei eredményei alapján az átlagnál rosszabb eredmények születtek. Az idei évről elmondható, hogy kevés javító minőségű búza termett és az ökölszabálynak tekintett tézisek (pl. a jó hektolitersúly magas búzafehérje-tartalmat, ezáltal jó glutén-értékeket generál) idén nem működnek.

Az árpa minőségében a termény hektoliter súlya jelenti az egyik legfontosabb tényezőt. A betakarítás kezdetekor még megfigyelhetőek voltak az alsó határértékhez közelítő eredmények, de később ezekre már nem volt panasz. Összességében az őszi árpa minősége megfelelően alakult, de az aratást követő hetekben a tárolási folyamatok során a rovarkártevők jelentős elszaporodása volt megfigyelhető.

A jó hír, hogy a betakarítás előtti száraz utolsó hónap miatt a gombabetegségek nem okoznak fejfájást idén. Toxinos tétellel csak elvétve találkoztunk és ahol kimutatható is volt valamilyen toxin, ott sem volt határérték feletti ezek mennyisége.

A közelgő napraforgó aratásával kapcsolatban bíztatóak a kilátások. Reméljük, idén is helytálló lesz az a régi mezőgazdász mondás, miszerint „a napraforgónak akkor jó a termése, ha kicsit szenvedett a földeken”. Ellenőri csapatunk felkészülten áll rendelkezésre az egész ország területén. 

A kukorica várható hozamának tekintetében egyre borúlátóbbak a szakigazgatási szervek, mellyel egyetértenek a termelők és a kereskedők is. A cikk keletkezésekor a kukorica vonatkozásában a toxinok várható felbukkanásáról még korai lenne bármit is jósolni.  Annyi bizonyos, hogy a betakarítás kezdete és vége is korábbra esik majd, mint egy átlagos évben. 
Az elmúlt két kimagasló termésév után most nem számíthatunk rekordokra egyik termény esetében sem. A termények minőségét érdemes tételenként megvizsgáltatni, mert jelentős eltérések lehetnek a bekerült tételek inhomogenitása okán. Az idei évben a csökkent termésmennyiséget némileg ellensúlyozhatják a magasabb piaci árak. 

Ha biztosra akar menni, 
független és elismert szakértő csapatunk 
rendelkezésre áll az egész ország területén!

sgs.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza