2021. 09. 23., csütörtök
Tekla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kell, hogy legyen jövőkép és stratégia!

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: Hajtun György, 2021/09/06

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője rendszeresen elemzi az agrárium helyzetét.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője

– Amennyiben az agrárium helyzetéről általánosságban kérdezem, akkor milyen választ kapok?

– Az attól függ, hogy kit kérdez. Mivel most éppen engem, ezért úgy látom, hogy ágazati szinten évről-évre halmozódik a vagyon, javul a jövedelmezőség, bővül a kibocsátás, de közben szakad szét a mezőny. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar küzdelmes évtizedeken van túl, mire megélte, hogy terméke felértékelődik, anyagi megbecsülése javul. Ezt persze messze nem mondhatom általánosnak, minden szereplőre igaznak. Az ördög a részletekben bújik meg, ezért is nehéz külön-külön a szakágazatokról beszélni. Véleményem szerint nincs általános helyzet, az ugyanis megtévesztő lehet. A banki munkám során réges-rég megtanultam, csak cégek, és azok helyzetei léteznek. Minden szakágazatban ‒ legyen az akár a legrosszabb piaci körülmények között dolgozó ‒ van olyan cég, amelyik profitál a nehézségekből. Ők azok, akiket leginkább megkeresünk, mert ők azok, akik fejlődnek, fejlesztenek, együttműködnek, stratégiában gondolkodnak, gondoskodnak a vezetői utánpótlásról, a munkaerőről. Ezek ma a leglényegesebb életképességi kritériumok. Szándékosan fogalmazok sarkosan: azok, akik a jó szerencsére bízzák a termékeik piaci szereplését, és elhomályosult szemmel számolgatják a támogatásokat, előbb-utóbb egy nagyobb csoport részévé válnak. A konszolidáció erősödő szakaszába értünk, amit a pandémia csak felgyorsított. Hiába a hatalmas támogatási lehetőség, csak idő kérdése, hogy kit hogyan talál meg a konszolidáció. Kezdeményezőként, vagy célpontként. Szerintem nagyon fontos napokat élünk. Minden agrárcég pályázatot ír, de csak kevés tudja, hogyan működik majd a cége, mondjuk öt év múlva. A szemléletváltozás kétségkívül elkezdődött, de még nem elég gyors a folyamat. Kell, hogy legyen jövőkép, és stratégia. 

– Miért váltott munkahelyet, és miért éppen a banki szférát választotta?

– Nem titok, azért választottam annak idején a bankot, mert előző munkahelyeimen körbe ülve az asztalt azt láttam, innen tudok leginkább hasznára lenni az agráriumnak. És valóban, nálunk mérettetnek meg először a cégek, így például a stratégiai elképzelések, a fejlesztési ötletek. Pályázatot nyerni ma nem nehéz. Megvalósítani, versenyképesen üzemeltetni viszont meglehetősen nagy feladat. De ahogy azt egy tanult ember mondotta: az olimpiára nem az jut ki, aki jelentkezik, hanem aki megküzd a részvételért. Sajnos az a tapasztalom, hogy sok lesz a visszaadott pályázat, a meg nem valósuló ötlet, aminek az elsődleges oka a költségemelkedés lesz, de a források drágulása is rátesz erre még egy lapáttal. A banki szűrő felelőssége, szakmai felkészültsége, partnerei számára még értékesebbé válik. 

– Hogyan változnak az agrárium gazdálkodási körülményei?

– Ezek a körülmények mindkét irányban, termelési és piaci irányban változnak. Az egyenleg azonban pozitív, mert a mérleg nyelvét a piaci áremelkedés jelenti, amely láthatóan nem egy rövid távú trend, hanem tartós folyamat. Az átlagok persze sok mindent elfednek, de azért beszédes, hogy az éves átlag szintjén az agrárárak 2016-ban csökkentek utoljára. Azóta pedig, az árak gyorsuló ütemben emelkednek. Az év eddig eltelt időszakában közel 14 százalékkal nőttek az árszintek, miközben az élelmiszeripar belföldi árai mindössze 3,6 százalékkal emelkedtek. A pandémia okozta felértékelődés immár együtt támasztja alá az árakat a gyorsuló ütemű kereslet-bővüléssel. Innen a tartósság, de innen a kereslet szerkezetének – főként a fejlett piacokon jellemző – átalakulása is. A hozzáadott érték növelésének új főcsapása a környezettudatosság, az állatvédelem, a klímavédelem és persze a hiánybetegségek réspiacai.

– Milyen hátráltató tényezőkkel kell szembenézni?

– Negatív oldalon az időjárási anomáliák állandósulása, a tartós munkaerőgondok, és a költségemelkedések állnak. De ezek sem új jelenségek. Aki felkészült rájuk, most jól mutató mérleget tud nekünk felmutatni. Aki még a panaszkodásnál tart, az már elvesztette a csatát. A mezőgazdasági értéklánc jól érzékelhetően erősödik. A korábbi leggyengébb láncszem, az élelmiszeripar kezd magára találni, fejleszt, exportál, és – ahogy az volt néhány évtizeddel ezelőtt – most is húzza maga után a lánc többi tagját. Az előbb emlegetett árarányok mindennél jobban mutatják, milyen hatékonysági kényszerben dolgoznak a feldolgozók. Muszáj visszatérni egy gondolat erejéig az időjárásra. A csapadékhiány, a tavaszi fagyok okozta küzdelmek kiszelektálják a gazdálkodók mezőnyét, de a feldolgozók is megszenvedik a termelési kedv romlását. Elég, ha a gyümölcstermesztőkre, vagy éppen a borsótermelőkre gondolunk. A munkaerő-ellátottság folyamatos romlása várható a jövőben is. Ugyanaz játszódik majd le nálunk is, amit nyugaton láttunk. Az élőmunka kiváltása, a meglévő munkaerő motivációinak erősítése stratégiai kérdés. Maradva az imént említett kertészeti példánál, az idénymunkások egyszerűen elfogynak. Ezért a termelés szerkezetének kialakításakor a kertészeknek nem csak a piaci igényekre, hanem a foglalkoztatottak állandó munkaellátottságára is figyelniük kell. 

– Hogyan segíti az Erste Agrár a gazdálkodókat?

– Az általam vezetett agrárszakmai műhely ‒ az Erste Agrár Kompetencia Központ ‒ egyik fontos feladata a stratégiai és operatív tanácsadás. Ügyfeleink nem csak forrásért jönnek hozzánk, hanem szakmai, piaci munkájuk során is számíthatnak ránk. Előrejelzéseink, elemzéseink elérhetők internetes oldalukon, de a személyes konzultációink is nagyon jó bizalom- és kapcsolatépítők. Jelenleg az gondolkodik jól, aki az előttünk álló években nem csak arra készül, hogy a fogyasztói preferenciák erősen, generáltan alakulnak majd, hanem a szabályozások ilyen irányú megváltozására is. Meghatározó hozzáadott értékké válik a környezettudatosság. A marketingesek aranykora ez: „Hogyan adjam el a képmutató társadalomnak, mennyire szívemen viselem a bolygó, vagy éppen a haszonállatok sorsát”. Elébe kell menni a szabályok szigorodásának, és már most olyan módszerrel, olyan terméket kell előállítani, amelyről bizonyítható, hogy az állatok örömére szolgál, nem szennyezi a környezetet, és energetikailag is pozitív. Ennek erőteljes marketing értéke van, kommunikálni kell, nem csak csinálni. De a kommunikáció még ennél is sokkal fontosabb szerepet kell, hogy kapjon. Az egyre vadabb vitában, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban politikai szinten kibontakozott, és zajlik, a szakmának sokkal hangosabban, a tudománnyal karöltve kell hallatnia a hangját. Az agrárstratégia részeként fel kell építeni egy kommunikációs, edukációs stratégiát is. A jelen és a jövő fogyasztóinak többet kell tudniuk az élelmiszer-előállítás körülményeiről ahhoz, hogy objektív, valósághoz közeli véleményt mondjon, és ne tudják megtéveszteni. 

– A precíziós gazdálkodás az egyik környezettudatos tevékenység. Ön hogyan vélekedik erről?

– Most, amikor nyitva a 100 milliárd forintos keretű pályázati lehetőség a precíziós gazdálkodási technológia elterjesztésének a támogatására, sokan a fogalom kapcsán csak traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére tudnak gondolni. A pályázatban a költségek felét, maximum 250 millió forintot lehet elnyerni. A precíziós gazdálkodási gyakorlat kétségkívül csökkenti a műtrágya és növényvédő szer felhasználását, valamint javítja a talajok vízmegtartó képességét és minimalizálja a talajtaposási károkat is. Ehhez azonban tudni kell a modern technikát, technológiát működtetni, használni. Csak reménykedni tudok abban, hogy az akár kétezer támogatási kérelem gazdája, amely a jogcímre beözönlik, tudja majd használni a csúcstechnikákat, kiaknázzák a hatékonyságnövelési és környezetgazdálkodási előnyöket, és nem csak egy géppályázatként tekintenek ezekre a lehetőségekre. 

– Ha jól tudom, külön támogatják a precíziós gazdálkodási technológia működtetését…

– Anyakönyvi nevén „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázati felhíváshoz kapcsolódik egy precíziós, digitális szolgáltatásokra fordítandó 7 százalékos keret. Sokan inkább bosszankodnak, mint örülnek ennek a pályázatnak. Nem csak azért, mert a szám ötről emelkedett hétre végül, hanem azért is, mert egyfajta kényszer az eszközök magas színvonalú alkalmazására. Pedig ez az összeg akár 35 millió forint is lehet, amiért cserébe igen fontos szolgáltatásokat vehetünk. Ezek a szolgáltatások vezetnek el minket oda, hogy a technológiafejlesztéseken túllépve, a precíziós gazdálkodást a tevékenységünk teljes keresztmetszetére kiterjesszük. Nem sorolom azokat a divatos kifejezéseket, amelyek e témakörben egyre gyorsabb ütemben szaporodnak, inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy a helyzet adta lehetőséget okosan kell kihasználni. Maga a technológia ugyanis csak egy szeletét fedi le a fejlesztendő területeknek. Több tevékenység is van az üzemben, amely még a termelés hatékonyságánál is nagyobb hatással van a jövedelem képzésére. Miközben tehát a betakarítási eredmények, árviszonyok töltik meg az agrármédiumokat, érdemes elgondolkodni azon is, hogy hol vannak a helyspecifikus gazdálkodás keretei. Leginkább arról beszélünk, hogy a digitális eszközök révén megismerjük a termőhelyi adottságokat, fenntartható módon javítjuk a versenyképességünket, megfelelünk a klímaváltozási kihívásoknak. A versenyképességgel kapcsolatosan azonban már kissé homályossá válik a történet. Inkább a hatékonyság a megfelelő kifejezés. Attól még nem kapunk magasabb árat, hogy a mai értelemben vett precíziós gazdálkodás útjára lépünk, biztonságosabbá tesszük a termésmennyiséget, esetleg javítunk a minőségen. Ahhoz sokkal több kell. Ezért beszélünk mi a precíziós gazdálkodás kapcsán arról, hogy a fogalomba bele kell értenünk a betakarítást követő tevékenységet is. A megfelelő piacon, a megfelelő időben, a legjobb áron eladni, ez külön tudomány, és a termeléstől nagyon eltérő képességeket, felkészültséget igényel, nem is beszélve a tárolás szívonalának jelentőségéről. A jövedelmünk ugyanis nagymértékben függ ezeknek a tevékenységeknek a minőségétől is.

– Végezetül szóljunk a támogatásokról.

– Erre a kérdéskörre vissza kell térnünk. A két átmeneti évben rejlő lehetőségek e téren kedvezőek. A kormány kiemelten kezeli az agráriumot, mint a gazdasági növekedés egyik hajtóerejét és a társadalom alapját. A szembejövő Közös Agrárpolitika viszont sokat veszít az agrárjellegéből. Az új KAP egyre több stratégiához igazodik, amelyek a szempontrendszerükkel a versenyképesség elé tolakodnak. Ilyenkor kap nagy szerepet a nemzeti mozgástér. Nekünk ezek mellé a versenyképességet hosszú távon megalapozó tényezőket kell erősíteni. Mondok egy példát: csak az kapjon támogatást, aki részt vesz valamilyen integrációban. Egy ekkora agrárgazdaságban az individuális hozzáállás ugyanis nagyon beszűkíti az adottságok kihasználásának lehetőségét, és az egyéni utak ma már igen szűkké, keskennyé váltak.

Ez is érdekelhetiA megnövekedett építőanyagárak mellett is segíthet az OTP AgrárHamarosan megnyílik a “Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázatMagyarország kész megvédeni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekeit

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Célegyenesben az eÁFA
Idén július 16-án jelent meg az a kormányrendelet, mely az áfa bevallások kiajánlásának bevezetését ősz végére módosította. Eszerint a korábbi július 1-jei bevezetés helyett a nyár végétől induló tesztüzemet követően november 12-én fog első alkalommal az adóhatóság ÁFA bevallás tervezetet kiajánlani a gazdasági élet szereplőinek. 
Amit a bekebelezésről érdemes tudni
Több mint egy éve, hogy megszületett a törvény az osztatlan közös tulajdon egyszerűbb és gyorsabb megszüntetéséről. Ezzel a közös tulajdon megszüntetésének több formáját is lehetővé teszi a jogszabály, az elmúlt időszak tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a legtöbb eljárás eddig a bekebelezés formájában indult. 
Drágul a tej, de nem a tejtermelő miatt
Az elmúlt csaknem egy évben több esemény is történt a hazai tejágazatban, mint például az elmaradó feldolgozói átadói áremelések, egyes feldolgozott tejtermékek import arányainak kedvezőtlen alakulása. egyebek mellett ezekről is beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) ügyvezető igazgatójával.
Pápai Expo és Agrárpiknik – az év legmenőbb agrárrendezvénye
A fiatalok agráriumba bevonását is zászlajára tűzte a NAK, főszervezőként újragondolva a több mint húsz éves múltú Pápai Agrárexpo rendezvényt, amely szeptember 17–19. közt Pápai Expo és Agrárpiknik néven – számos új programelemmel – várja majd a látogatókat. Bagossy Brothers, agrárfórumok, szakmai kiállítók, Punnany Massif, termelői vásár.
Röviden a biokémiáról
A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatás-fejlesztés. A biotechnológia a tudomány, és a technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. 
Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást
Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza