Állítsuk meg a termőtalaj fogyását!

Kategória: Növényvédelem | Szerző: H. Gy., 2021/09/08

Dr. Pénzes Éva, ügyvezető

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a 2016-ban létrejött jogelőd civil szervezetből 2020. szeptemberében alakult át, de a kitűzött célok nem változtak. Így a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával, mind prioritásként szerepelnek az érdekképviseletben – mondta dr. Pénzes Éva, a szövetség ügyvezetője. A szakmai szervezet felvállalta a tudás és szakismeret átadását a gazdatársadalomnak, a döntéshozókkal való szoros együttműködés kialakítását a gazdák érdekképviseletéért. „Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki az ügyvezető.

A talaj és az édesvíz nemzeti kincs, amivel fokozott gondossággal kell bánniuk a használóiknak. A tény ezzel szemben az, hogy az egész bolygón rohamosan romlik a termőtalajok állapota. A magyarországi gazdasági területek kb. 60 százalékát veszélyezteti a talajdegradáció. A szövetség létrejöttét a megváltozott gazdálkodási környezet még indokoltabbá tette, mely a talajszerkezet és -vízháztartás javítását, a szervesanyag-pótlását, a hasznos talajmikroorganizmusok utánpótlását, a talajegészség helyreállítását szolgálja. 

A Talajvédelmi Szövetség tevékenysége a közeljövőben felértékelődik, és egyre erősebben szolgálja a gazdák érdekeit. Az EU 2023-2027-ig szóló Zöld Megállapodásában, és a 2022-től életbe lépő új KAP szabályozásban megfogalmazott célkitűzések a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentését, az ökológiai gazdálkodás jelentős növelését, a talaj állapotának javítását irányozzák elő a támogatások igénybevételéhez. 

A múlt század a kémia százada, a műtrágyák, a peszticidek, az iparszerű termelési rendszerek intenzív termesztéstechnológiának kora volt, erősen kizsigerelve a termőtalajt, nem hagyva időt a biológiai regenerálódásra. Ennek következtében a terméshozamok növelését a legtöbb gazdálkodó egyre több műtrágya felhasználásával próbálja megoldani. A kutatások szerint mindezek a tényezők olyan stresszt okoztak a talajban, hogy jelentősen csökkent a talaj egészségét, termőképességét fenntartó ökoszisztéma, élővilág, biodiverzitás. Ha az egyensúly felbomlik, a talaj „összeomolhat”, a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, mint azt számos példa mutatja. Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. A mezőgazdasági művelésű területeink 52 százaléka a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is.

Dr. Pénzes Éva szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek, elsősorban ők tudják a talajok termőképességét megvédeni. A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzését, növelését a szántóterületek növénymaradványainak visszaforgatásával és szakszerű kezelésével kell biztosítani. A talajélet megóvására megfelelő megoldás a baktériumos talajoltás, ami azt jelenti, hogy célirányosan növelik a talaj és a növény számára hasznos baktériumok számát az érintett területen. 

A talajoltó baktériumkészítmények olyan törzseket tartalmaznak, melyek célzottan támogatják a növények egészséges fejlődését, a talaj szerkezetének javulását. Egyes baktériumtörzsek növényi növekedést támogató anyagokat termelnek, mások a tápanyag felvételét biztosítják (nitrogénkötő, valamint foszfor és kálium, stb. feltáró törzsek). Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nyálkaszerű, ún. exopoliszacharidot termelnek, ezáltal segítik a talajszemcsék képződését, a talaj épülését. Ennek nem elhanyagolható következménye, hogy a talajok vízmegtartó képessége javul, melyből következik, hogy kevesebb vizet kell az öntözésre felhasználni, csökkentve ezzel a gazdálkodók költségeit, és védve a hazai vízbázisokat. A talajoltás talajegészséget is szolgálja a sziderofór termelő baktériumok által, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását. 

A műtrágyák hasznosulását nagymértékben elősegítik a talajoltó baktériumkészítmények, ezáltal kevesebb műtrágya is elegendő a termeléshez. A biológiai növényvédelem a mikrobiális készítmények által támogatja az egészséges talajt és növényi fejlődést. Összességében a növényállomány a baktériumos talajoltást terméstöbblettel hálálja meg, a rendszeres használat pedig kiegyenlített termésátlagokat eredményez.

Az egyik legfontosabb feladat a korszerű tudás minél szélesebb körű átadása. A szövetség megállapodott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői kampuszának vezetésével, hogy ez év szeptemberétől C típusú tantárgyként oktatják a talajökológiát, melynek keretében naprakész információkkal ismertetik meg a hallgatókat. A gyakorló gazdákat a NAK segítségével érik el, tavaly ősszel a közösen tartott online konferencián számos gazda és szaktanácsadó ismerkedett meg a talajoltás fontosságával. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai