A biorizs-termesztés fellegvára

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2021/09/09

Ágfalvi László
elnök-igazgató

Ágfalvi László három éve vette át a stafétabotot Veres Jánostól, aki több évtizeden keresztül igazgatta a céget. Nem csoda, hogy az új cégvezető azóta is igénybe veszi az előd tapasztalatait, figyel a javaslataira. Veres János gazdasági tanácsadóként rendszeresen jelen van a cég életében. Ágfalvi Lászlóról is el kell mondani, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után, 1982-ben lépett be a Nagykun 2000 Zrt. jogelőd szervezetébe, a Nagykun Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe. A kényszer hozta, hogy a szövetkezet 2000-ben részvénytársasággá alakult, de megmaradt a szövetkezeti forma is, amely a vagyon 5 százalékával gazdálkodik ma is, mivel itt kezelik az eszköz- és gépparkot. A vagyon 95 százalékát részvényesek vették meg. Az Zrt.-vé alakulás óta eltelt 22 évben az 5600 hektár szántóföldből 4600 hektár maradt meg, mégpedig úgy, hogy több kisebb gazdasági egységet, céget, kft.-t, szám szerint ötöt hoztak létre a politikai változások miatt. 

Akik nem ismerik a veszteséget

A Zrt. 136 embert foglalkoztat, akik a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a rizsfeldolgozás, a kereskedelmi tevékenységben, a műszaki ágazatban, és nem utolsó sorban az adminisztrációban dolgoznak. Az elmúlt esztendőkben a kft.-k is vásároltak már saját gépeket, eszközöket, és a munkaerők átcsoportosítását, magyarán átvételét is megvalósították. Ennek oka, hogy már most alkalmazkodnak a 2023-ban életbe lépő, új uniós támogatási rendszer feltételeihez. A mostani, átmeneti támogatási időszakban is éltek, és élnek minden fejlesztési lehetőséggel, ami azért lehetséges, mert a cég sosem volt veszteséges. Itt mindig nyereségorientált gazdálkodás folyt, és arra törekedtek, hogy a dolgozók tisztességes megélhetését biztosítsák, emellett a vagyon részvényes tulajdonosai is az eredményes gazdálkodást várják el a cégvezetéstől. A tavalyi mérlegeredményükkel sem kell szégyenkezniük, ugyanis a zrt. mérlegfőösszege elérte a 4,5 milliárd forintot, ami 450 millió forintos adózás utáni eredményt hozott. 

A cégcsoportban az állattenyésztést a tejelő szarvasmarha telep „képviseli”. A 460 egyedből álló állomány laktációs időszakban 11 ezer liter feletti tejhozamot ért el, ami országos szinten is kiváló eredmény. A szántóföldi növénytermesztésben a legfontosabb növényi kultúrájuk a rizs, amelyet 1658 hektár beépített telepen termesztenek. A rizsföldek felét, 60 százalékát éves szinten rizstermesztésre használják, míg a többit egy évig pihentetik, ugaroltatják. Az 1658 hektár területből 540 hektár megkapta a bio minősítést, ami igen nagy érték. Ezért is választották le a többi rendszerről, és művelik önállóan (ami egyébként előírás is a biominősítés eléréséhez, megtartásához). A Biokontroll Hungária Kft. által ellenőrzött területnek csak szintén a felét lehet évente bevetni, mert minden 2. évben pihentetést írtak elő. A rizsfeldolgozó, tisztító üzem munkáját a biorizs feldolgozásához igazították (az üzemet szintén auditálták a biotermék feldolgozásának az elismeréséhez). Ez azt jelenti, hogy mielőtt a kommersz rizstermékeket állítják elő (A, B, barnarizs, rizsdara, rizsliszt) előtte a biorizs feldolgozását végzik el. A végterméket Nagykun biorizs néven értékesítik a hazai piacon.  A legnagyobb vásárlóik a nagy áruházláncok közül valók, a Spar, az Auchan, az Interspar, a Reál, de kisebb cégek is rendszeresen felvásárolják a Nagykun rizs termékek teljes szortimentjét.

Hagyományos gazdálkodás és rizskutatás 

A rizstermesztés mellett hagyományos növénytermesztéssel is foglalkoznak. Kukorica, napraforgó szója, őszi búza, repce termesztése eloszlik a kft.-k között. Hibrid kukoricát 350 hektáron termesztenek, a szóját 200 hektáron vetőmag minőségben állítják elő, a többi növényi kultúra ezer hektáron terem. Az állattenyésztésnek silókukoricát, szálastakarmányt termesztenek, ami a 460 egyedből álló tehénállománynál, és a szaporulatánál hasznosul. Ágfalvi László a tejtermelő ágazatukról elmondta, hogy két évtizede állandósult ez a holsten-fríz tehénlétszám, az évi 5 millió liter tejet a Sole-Mizó tejüzem vásárolja fel. A tejfeldolgozó hiánya rányomja bélyegét a mezőgazdasági nagyüzem tejtermelő tevékenységének eredményességére, mivel a tej átvételi ára ugyan az idén emelkedett, de a 110 forint/liter átvételi ár nem fedezi az önköltségeket. Voltak próbálkozások a már meglévő tejüzemnél a tulajdonosi rész megszerzésére, de ezek sikertelenek voltak. Saját tejüzem létesítéséhez viszont nem elegendő a saját termelésű 5 millió liter tej, mivel a tejfeldolgozás ekkora tételnél nem rentábilis, ennek minimum a tízszeres mennyiségére volna szükség.

A rizstermesztés technológiája nagy szakértelmet, odafigyelést igényel. Simonné dr. Kiss Ibolyával szoros együttműködést alakított ki a cégvezetés, és ennek a kiváló közös munkának az eredményeként a Nagykun 2000 Zrt. rizsfajtákban a Kiss Ibolya által nemesített fajták ma is meghatározó szerepet töltenek be. A kutatási tevékenységhez a cég biztosított parcellákat, így a magyar fajták közül stabil termesztési alapot biztosítanak az M225, M488-as fajták, és a Kiss Ibolya nemesítési munkájának az eredménye a Janka, a Dáma, vagy a biorizs fajtáit megalapozó Bioryza H fajtája, amely korszakot nyitó genotípus lett. Ám a hazai rizskutatás mindig is mostohagyermek volt, kevés pénz jutott a kutatás-fejlesztésére, és Kiss Ibolya 2015-ben bekövetkezett halálával mintha meg is szűnt volna ez a kutatási terület. A cégnek azonban korszerű termékekre, alapanyagokra van szükségük, ezért Olaszországból hoztak be olasz rizsfajtákat, amelyeket nagy területeken termelnek, és hasznosításra, szemprofilra megegyeznek a magyar nemesítésekkel. De ezek az olasz fajták sokkal nagyobb termőképességűek a magyarnál, átlagosan 6,8-7 tonna/hektár rizst tudnak betakarítani, míg a magyar fajták 5 tonna/hektár hozamra képesek. A nagyobb hozamhoz intenzívebb tápanyagellátás szükséges. 

Biorizs a termesztéstechnológia élén

Bio- és konvencionális rizs termesztését ketté kell választani, jelentette ki Ágfalvi László. A biorizsnél kialakult gyakorlat és tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar M488-as fajta a legalkalmasabb erre a célra, mivel kiváló rezisztens fajta, és jól tolerálja a különböző időjárási szélsőségeket. Az M488 szemformája és szemprofilja is univerzális, bárhol felhasználható. A termesztéstechnológia élén minden évben a biorizs áll, két dolog miatt: egyrészt, hogy a vetőmagot elkülönítsék, és tiszta maradjon az eszközpark, másrészt a betakarítás is a biorizzsel kezdődik, mert így garantálják a biorizs minőséget. Itt már különböző rizsfajták jelennek meg, mint a magyar Janka, illetve az olasz fajták. A biotermesztésben kizárólag a Biokontroll Hungária Kft. által engedélyezett készítményeket lehet használni, mint például a mikrobiológiai készítmények, amelyek mind természetes alapúak. Itt a hozamok elérik a hektáronkénti 3,8-4 tonnát.

A rizstermesztés – akár csak a haltermelés – víz nélkül nem létezik. A cég éves rizsföldön felhasznált vízmennyiségére 11 millió köbméter vízjogi engedélyük van, ezt a mennyiséget azonban nem használják fel, mivel 8-9 millió köbméternyi vízzel megoldják a termesztést. A biominőséget segíti elő az is, hogy a szerves trágya felhasználása a rizstermesztés során nagyobb a hagyományos növénytermesztésnél. A szerves trágya a rizsföld elárasztása után jobb terméshozam eléréséhez segíti a növényt. A biorizs esetében egy olyan szürkemarha telepről szerzik be a szerves trágyát, amelyik telep szintén rendelkezik bio minősítéssel, illetve kétévente a zöldítésben elfogadott növénnyel vetik be az ugaroltatott területet, amit beforgatnak a talajba, és a növény trágyaként hasznosul. A növény fejlődése során szintén kereskedelmi forgalomban kapható lombtrágyát szórnak ki két alkalommal a területre. 

A hagyományos termesztésben engedélyezett növényvédő szereket, műtrágyákat használnak, a rizs betakarítása után a raktározáskor is engedélyezett raktári kártevők elleni kémiai kezelést végzik el. Ami nagy odafigyelést igényel, az a gyomirtás, aminek elvégzése nagymértékben függ az időjárási körülményektől, ez tehát egy komoly kockázati tényező a technológiában. Ha nem sikerül a gyomirtás, akkor terméskieséssel kell számolni. Sajnos, az idei év is így alakult, jelentette ki az elnök-igazgató.

A modern gasztrokultúra segítségére is számítanak

A magyarok átlagos, éves rizsfogyasztása fejenként 4-4,5 kilogramm, nem nehéz kiszámolni, hogy évente nagyjából 40 ezer tonna rizs fogy Magyarországon. Ezzel a mennyiséggel, akár csak a 6,7 kilogramm/fő/év halfogyasztással az Európai Unióban a kevés rizst evők közé tartozunk. A rizstermesztés támogatásához évente mintegy 2800 hektár igény érkezik a minisztériumhoz, ebből a Nagykun 2000 Zrt. ezer hektárt vesz igénybe, és 200 hektárt Besenyszög határában is integrál.  A cég évente 3500–4500 tonna árurizst állít elő, ami a hazai termés 40 százalékát teszi ki. A cég a saját, és mások által termesztett rizzsel együtt, a saját hántolóüzemeiben, Kisújszálláson, Mezőberényben dolgozzák fel a termést. Az összes hazai rizstermés azonban csupán 13-14 százaléka a hazai fogyasztásnak, így jelentős az import. A hazai rizsfogyasztási kultúra még alacsony szinten mozog, ennek fejlesztését előmozdítja a modern gasztrokultúra, mondta végezetül Ágfalvi László.

Névjegy

Simonné dr. Kiss Ibolya a hazai rizstermesztés fejlesztésével, a rizs kultúrnövény talajművelési és műtrágyázási kérdéseivel, különböző termesztett rizsfajták gyökérzetének összehasonlító vizsgálatával, rizsbetegségek, és különböző rizstermesztési módszerek összefüggéseivel foglalkozott. A magyarországi rizstermesztők közül elsőként alkalmazott biotechnológiai módszereket (a Dáma volt az első, biotechnológiai úton előállított rizsfajta, Heszky Lászlóval, 1992). Tizenkét államilag elismert, és köztermesztésbe vont rizsfajtát állított elő. Különleges mutáns kollekciót hozott létre a Dunghan Shali fajtából (Mutashali néven), illetve a biotermesztésre is alkalmas Bioryza H fajtája korszakot nyitó genotípus lett, ezzel indult meg Magyarországon a biorizs-termesztés. Kidolgozta és szabadalmaztatta az árasztás nélküli, esőztető berendezéssel öntözött rizstermesztési technológiát. Nevéhez fűződik továbbá a hosszú szemű rizsfajták bevezetése a hazai rizstermesztésbe. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai