Kettős présben húsipar

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Virág Tibor, 2014/09/10
Címkék: élelmiszeripar, húsipar, sertéágazat, sertés, sertéshús

Válságban van a hazai húsipar. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a Kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús július 9-én csődeljárást kért saját maga ellen – ez derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből.

Az évszázados hagyományokkal rendelkező, a múlt évet 17 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel záró pápai húsüzem egyszer már megmenekült, amikor 2009-ben a felszámolás alatt álló jogelőd céget megvásárolta egy termelőkhöz kötődő csoport. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a Pápai Hús képes lesz-e talpra állni.

Az évek óta nehézségekkel küzdő sertéságazatot a kormány is jól látható módon kiemelten kezeli, azonban az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert. Az viszont kétségtelen, hogy a kormányzati tervekben említett források ráférnének a szektorra, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd. A csalás melegágyának számító 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt ugyanis korszerűtlenné váltak, ez újabb versenyhátrányt eredményez számukra.

Ugyanakkor arra is van példa, hogy a korszerűsítést végrehajtó vágóhidak nem feltétlenül tudják kihasználni a bővített kapacitásukat.

Nincs összefogás

Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé – állítja Szilágyi Péter, a Coface szakértője. Az elemző szerint jól jellemzi az ágazat helyzetét, hogy a transzparensen működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára nőtt, így meghaladta a 12 milliárd forintot. Kedvezőtlen helyzete miatt a húsipar követelésbiztosítási, hitelezési és kockázati szempontból az átlagnál rosszabbul áll. Az elemzés szerint bár vannak tervek arra, hogy egy-egy cég korszerű, jelentős kapacitású vágóhidat, feldolgozóüzemet hozzon létre Magyarországon, ám ezek a beruházások az ágazati problémák és anomáliák miatt egyelőre nem kezdődtek meg.

Jól jönne a fordított áfa

A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több száz milliárdos forrással számol a stratégia. Szilágyi Péter a stratégiáról elmondta: „Ez az elhatározás üdvözlendő, ugyanakkor a jelenlegi és leendő sertéstartók kedvét a különböző támogatásokon kívül nyilván azzal lehetne tovább fokozni, ha a sertésfeldolgozó húsipari cégek helyzete és az iparági környezet normalizálódna. Nagy hangsúlyt kellene fektetni az iparágban jelentősnek mondott feketegazdaság felszámolására, a modernizációra, a technológiai fejlesztésekre és a magasabb haszonkulcsú feldolgozott termékek gyártására”. Hozzátette még: „Az ágazati kapacitások racionalizálását és az ágazati szereplők együttműködési lehetőségeinek megteremtését is meg kellene vizsgálni.”

A Coface-nál úgy látják, hogy bár az Európai Unió tavasszal nemet mondott a fordított áfa bevezetésére a sertéságazatban, ez fontos lépés lenne az ágazat stabilizálása szempontjából. A lépés már rövid távon, akár néhány hónapon belül a piac jelentős tisztulását eredményezhetné. A szakmai szervezetek és a Vidékfejlesztési Minisztérium által kért áfacsökkentés a Coface szakértői szerint a fogyasztók számára ugyan mindenképpen kedvező lehet, de az ágazat problémáira nem feltétlenül jelentene megoldást. Ebből a szempontból kockázatot jelentene többek között, hogy az adócsökkentésből adódó többletet milyen mértékben nyelik le az értékesítési lánc tagjai, tehát nem feltétlenül vagy nem teljes egészében jelenne meg a többlet a húsipari vállalatoknál.

Beindult a program

A nyáron elfogadott, a jelenlegi állatlétszámot megduplázó sertésstratégia megvalósítása megkezdődött, egyes elemei már működnek. Kormányzati ígéretek szerint a programra az idén is 1,6 milliárd forint jut, csakúgy, mint a múlt évben.

A sertéslétszám emelése mellett a fogyasztást is bővíteni szeretnék, az első évben már mintegy tíz százalékkal, mégpedig egy újfajta fogyasztási kultúra elterjesztésével. Nemcsak itthonra tekintenek: cél a keleteurópai és a távol-keleti piacok elérése is.

A nyolcvanas években 60 kilogramm volt az éves sertéshús-átlagfogyasztás, ami mára 27 kilogrammra csökkent. Ezzel párhuzamosan a nem is olyan régen még tízmilliót is meghaladó magyar sertésállomány mostanra a hárommilliót sem éri el. A statisztikusok 2000-ben még több mint 4,8 millió sertést számoltak, és a kocák száma elérte a 348 ezret. Az évezred eleji, átmeneti növekedés után a legutolsó, 2013. december elsejei adatok szerint viszont a sertések száma már csak 2935 ezer volt. Az anyakocák száma egy év alatt 13 ezerrel csökkent (187 ezerre).

A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedéseket kormányhatározatban rögzítették, egyben meghatározták a legsürgősebben elvégzendő feladatokat, amelyek megvalósítása megkezdődött. Mindenekelőtt pontos felmérést kellett készíteni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a sertéságazati kapacitások felmérését még 2012-ben elvégezte.

Az egyik súlyos visszahúzó erő a feketegazdaság. Többek között ezt, az ágazati gazdálkodás fehérítését, és így az állomány növelését célozta az élő sertés és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése is január 1-jétől. Az év eleje óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pozitív folyamatok indultak el.

A vágóhídi éves névleges kapacitás 7,8 millió sertés, ami a megnövelt sertéslétszám esetén is elégséges lenne. Nagyobb probléma, hogy a rendelkezésre álló termelőkapacitások nagy része elavult, szükség lenne felújításukra, de még inkább modern, nagyméretű vágóhidak, és modern, magas feldolgozottságú termék előállítására alkalmas feldolgozóüzemek létesítésére.

A feldolgozóipar helyzetét javító, a technikai színvonal emelését segítő berendezések beszerzésének támogatásához a forrásokat 2013-ban a mezőgazdasági „de minimis” támogatás formájában biztosították. A 67/2013 sz. (VII. 29.) VM-rendelet keretében összesen 400 millió forint jutott a feldolgozókhoz.

Hatékonyság

Kiemelt program a kutatás-fejlesztés támogatása, különös figyelemmel a hazai előállítású fehérje arányának növelésére a sertéstakarmányozásban, a húsminőséggel, reprodukciós képességgel kapcsolatos kutatások az ízletes, jó minőségű sertéshús hatékony előállítása érdekében, a hazai genetikai állományra, elsősorban a mangalicára és magyar sertésfajtákra alapozva, továbbá a hamisítások kiszűrésére alkalmas genetikai módszerek fejlesztése. A herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) a kísérleti terveket elkészítette. Herceghalomban megkezdődött a sertésteljesítmény-vizsgáló állomás bővítése és felújítása, egy 207 millió forintos beruházás keretében.

A mangalicatermékek fejlesztésére, ismertségének növelésére, hazai és külföldi népszerűsítő rendezvények szervezésére, valamint a mangalica eredetigazolási-minőségbiztosítási program kifejlesztésére 110 millió forint támogatást biztosít a VM a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével kötött szerződés keretében. A programok megvalósítása folyamatban van. A hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztésére a minisztérium mezőgazdasági „de minimis” támogatást biztosít a tenyésztők részére 98 millió forint összegben. A rendelet lapzártánkkor megjelenés előtt áll.

Ugyancsak a genetikai alapok fejlesztésére a VM szerződést kötött a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületével, melynek keretében megújul a törzskönyvi rendszer, fejlesztésre kerülnek a szelekciós technikák. Kiadványok, információs portálok készülnek, tenyészállatbemutatók, kiállítások megrendezésére kerül sor.

A piacok megszerzésének fontos eszköze az előállított termékek eredetigazolására, minőségbiztosítására szolgáló rendszer kialakítása, a működtetés támogatása. A kialakítandó rendszer szakmai tartalmával, szervezeti felépítésével és működtetésével kapcsolatos egyeztetések folyamatosan történnek. Döntöttek a Kiváló Minőségű Sertéshús minőségbiztosítási rendszer kidolgozásáról és auditálásáról, lezajlott a logó pályáztatása is. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT) megkötötték a rendszer bevezetésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést.

Marketing és információs rendszer

Széles körű belföldi és külpiaci marketingprogram indul a mangalicatermékek és a gabonán hizlalt minőségi magyar sertéshús értékesítésének ösztönzésére.

Erre is vonatkozik a VM stratégiai megállapodása a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. A marketingprogramoknak részét képezi a különböző médiafelületek kialakítása, a külföldön és belföldön megrendezésre kerülő termékbemutatók, üzletember-találkozók.

Fontos lépés az ágazat érdekében a sertéságazati termelési és piaci információs rendszer fejlesztése, az Agrárgazdasági Kutató Intézet által üzemeltetett tematikus honlap létrehozása, amely többek között a meglévő, elérhető adatbázisokat összefoglalja és rendszerezi a létszám és mennyiségi adatokra, a piaci folyamatokra koncentrálva.

Az ágazat fejlődőképességét bizonyítja, hogy a 2012. évi állattartótelep-korszerűsítési támogatás jogcímre mintegy 180, sertéssel foglalkozó ügyfél részére mintegy 25 milliárd forint támogatást fizettek ki. A mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen pedig 638 millió forint támogatási összeg jutott 15 olyan támogatást kérőnek, akik a sertésfeldolgozásban érdekeltek. A szélesebb termelői köröket érintő feldolgozóipari és sertéstelepi fejlesztések az új támogatási ciklusban indulhatnak el. Mindezek elsősorban a termelésnövelést megalapozó, főleg infrastrukturális és minőségi fejlesztést célzó intézkedések. A termelői és feldolgozóipari beruházásokhoz szükséges nagyobb arányú fejlesztésekre a 2014-től beindult új támogatási program keretében kerül sor.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I. Dr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzéseDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknakDeák Tibor:
Élesztőgombák a természetben és az iparban

Ez is érdekelheti Megjelent a "Foglalkoztatásbővítés ösztönzése" című GINOP pályázati felhívásDecember közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelemÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban