2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mikrobiológia és biotechnológia – kutatások felsőfokon

Kategória: Növényvédelem | 2021/09/13

Dr. Kutasi József okl. mikrobiológus kutató, a biotechnológia tudományok doktora, biológia-kémia szakos tanár, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, az Albitech Biotechnológiai Kft. ügyvezető társtulajdonosa, kutatásvezetője és a Biofil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft. tudományos főtanácsadója.

Dr. Kutasi József
PhD mikrobiológus, biotechnológus

1990-től 1997-ig a Gyógyszerkutató Intézet Mikrobiológiai II. osztályának tudományos munkatársa, a botromicin antibiotikumot termelő Streptomyces törzsek és a csontritkulás gyógyszer rekombináns r-kalcitonin előállításával, monoklonális antitesteket termelő emlőssejt fermentációikat, ELISA és affinitás kromatográfiás módszereket és a fehérjék glükozilálásáért felelős karboxipeptidáz enzim kinyerési technológiákat fejlesztett, valamint a mikroalgák eikozapentaénsav és dokozahexaénsav bioszintézisének vizsgálatával foglalkozott. Utóbbi témában elnyerte a Magyar Tudományért Alapítvány ösztöndíját; 1997 és 2000 között az ELTE Növényszervezettani Tanszékének doktoranduszaként tenyésztési kísérleteket folytatott édesvízi és tengeri mikroalgákkal; 1999-től a Biofil Kft. résztulajdonosa lett; 1997-től 2010-ig a Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. kutatásvezetője és szakmai tanácsadója. 

2006-tól 2010-ig a Saniplant Biotechnológiai Kft. társtulajdonosa és kutatás-fejlesztési vezetője, a talajmikrobiológiai kutatások együttműködő partnere; 2006-tól az Albitech Kft. alapító ügyvezető társtulajdonosa és kutatás-fejlesztési vezetője. A cég fő tevékenysége az algák hasznosítása a mezőgazdaságban. Saját fejlesztésű szabadalma, az Algafix fitostimulátor lombtrágya és a cég új talajkezelési technológiája, az Algater talajalga mezőgazdasági forgalomba került, amely utóbbi alkalmas a talajszárazodás és az elsivatagosodás okozta talajtani hatások kivédésére; 2010-től a Biofil Kft. kutatásvezetője, majd tudományos főtanácsadója. 

Kutatói tevékenységének 30 éve során a humán gyógyászati célra alkalmas antibiotikum, rekombináns fehérje és többszörösen telítetlen zsírsav előállítási technológiák, állattakarmányozási területen az élesztő biomassza termelési, fonalas gomba enzimprodukciós, probiotikus baktérium gyártási és gyógynövény kivonat, illetve mikroelem-aminósav kelát technológiák, valamint a szántóföldi növénytermesztést támogató biostimuláns talajoltó és fitostimuláns alga lombkezelő és talajoltó technológiák fejlesztésével foglalkozott.

Fermentációs biotechnológia szakkönyv szerzője (Digitális tankönyv, 2007); Baktérium Lexikon. Agroinform Szaklap (társszerző, 2009); Számos pályázatnyertes kutatás-fejlesztési projekt szakmai vezetője, több, mint 15 állattakarmány-fejlesztési, talajbaktérium és talajoltóanyag fejlesztési és algakutatási szabadalom, illetve az ezekből létrehozott és forgalmazott termékek társtulajdonosa. 

Fő projektjei: Probiotikus Bacillus sp. törzsek fermentációja és állattakarmány előállítása – Deodoricum. Gomba eredetű – Thermomyces lanuginosus – poliszacharidáz enzimkészítmények, amely 2002-ben Rumino-zyme néven került forgalomba – takarmány-kiegészítő. A talajbaktérium növényi növekedést serkentő és hatékony nitrogénkötést biztosító technológia fejlesztése (2001). A mikrokapszulázott élesztőtakarmány – trehalóz toleráns Saccharomyces cerevisiae – előállítása – Live-Sacc (2004). Nyomelem premixek fejlesztése, gyógynövény-mikroelem-glicinát takarmányadalék előállítása, gazdasági haszonállatok részére (2006). Herbanoplex néven 2012-ben forgalomba került. Mikroelem-kelát-aminosav komplex ta­kar­mánykiegészítő szabadalma, 15 ázsiai, dél- és észak-amerikai, ausztrál, valamint európai országokban is elfogadtak és bejegyeztek – Glyicinoplex (2009). 

Por és granulátum formájú bakteriális talajoltóanyag és termékek előállítási technológiájának kidolgozása – Bactofil por (2009). Kukoricabogár elleni B. thuringiensis rovarpatogén toxintermelő törzsek izolálása és fermentációjának kifejlesztése (2011). Savanyú és szikes talajok oltására alkalmas készítmények: BioFil Savanyú, BioFil Lúgos és BioFil Semleges talajoltóanyag kifejlesztésének magyar és nemzetközi szabadalma (2013). BioFil por termékek kifejlesztése (2016). Bioszén és BioFil talajoltóanyagok komplex kifejlesztése talajjavításra (2017). A rossz vízellátású homokos szántóföldi talajok oltására szolgáló BioFil Klíma termék kifejlesztése (2018). Alga fitostimulátor lombtrágya – Algafix (2011). Talajjavító és növényi növekedésserkentő fonalas alga termék kifejlesztése – Algater (2019). 

2015 Magyar Termék Nagydíj (Algafix komplex és BioFil talajoltók); 1995–2000 között a Magyar Algológiai Társaság tagja; 1998-tól a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) tagja; 2016-tól a Magyar Talajtani Társaság (MTT) tagja; 2018-tól az MTA Kémiai Tudományok Osztályának köztestületi tagja; az MTA Élelmiszer-biotechnológiai Munkabizottságának tagja. 

Web: www.biokutasi.hu; www.albitech.hu; www.biofil.hu

Az Albitech Kft. egysejt Scenedesmus alga alapú fitostimulátor termésnövelő biopermetezőszere az Algafix. Az élő Scenedesmus zöld mikroalgák képesek a növények növekedését serkenteni, magasságukat és levélfelületük nagyságát növelni, de a levelek klorofill tartalmának, sőt a termés keményítő, olaj- és fehérjetartalmának növelésére is. Az algák természetes citokinin hormon források és az élő alga alapú lombtrágya vitaminokat, aminosavakat makro- és mikroelemeket is juttat a növénynek. Az alga fitostimulátor biokezelések nagyarányú érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen környezetkímélő, vegyszermentes, fenntartható zöld technológia.
A „mikrobiális talajtrágyázás”, mint növénystimuláló technológia egyre szélesebb körben terjed a szántóföldi termesztésben. Az Algater élő Klesormidium fonalas zöldalga hatóanyagú talajoltóanyag, amely a talajon elszaporodva serkenti a növényi szervezet növekedését, gyökér és hajtásstimuláló hatásaival. A Klebsormidium fonalas szaporodásával hálózatosan szétterjedve, így a talajfelszínt kolonizálva a talajszemcsék aggregálódását éri el, ezzel növeli víztartását és  lassítja a talaj  kiszáradását és erózióját. Ugyanakkor alga biomassza termelésével – eközben szén-dioxid elnyelésével – növeli a talaj nagy hozzáadott értékű szervesanyag tartalmát – így hektáronként 1-2 tonna nedves szerves anyag képződik meg, ami serkenti a talaj mikrobiális aktivitását és a termesztett növények növekedését. 

Ajánlott kiadványokDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Másfél évtizede a biogazdálkodás szolgálatában
Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete, amely így stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt, adta hírül a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja. Besenczy Zoltán, a Hungaro-Corn Kft. ügyvezetője is azt tapasztalja, hogy egyre nő a bio-, és ökogazdálkodás iránti érdeklődés. Ami jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akik az átállásban gondolkodnak, hogy az átálláshoz állami támogatás is igénybe vehető.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza