2024. 03. 29., péntek
Auguszta
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mikrobiológia és biotechnológia – kutatások felsőfokon

Kategória: Növényvédelem | 2021/09/13

Dr. Kutasi József okl. mikrobiológus kutató, a biotechnológia tudományok doktora, biológia-kémia szakos tanár, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, az Albitech Biotechnológiai Kft. ügyvezető társtulajdonosa, kutatásvezetője és a Biofil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft. tudományos főtanácsadója.

Dr. Kutasi József
PhD mikrobiológus, biotechnológus

1990-től 1997-ig a Gyógyszerkutató Intézet Mikrobiológiai II. osztályának tudományos munkatársa, a botromicin antibiotikumot termelő Streptomyces törzsek és a csontritkulás gyógyszer rekombináns r-kalcitonin előállításával, monoklonális antitesteket termelő emlőssejt fermentációikat, ELISA és affinitás kromatográfiás módszereket és a fehérjék glükozilálásáért felelős karboxipeptidáz enzim kinyerési technológiákat fejlesztett, valamint a mikroalgák eikozapentaénsav és dokozahexaénsav bioszintézisének vizsgálatával foglalkozott. Utóbbi témában elnyerte a Magyar Tudományért Alapítvány ösztöndíját; 1997 és 2000 között az ELTE Növényszervezettani Tanszékének doktoranduszaként tenyésztési kísérleteket folytatott édesvízi és tengeri mikroalgákkal; 1999-től a Biofil Kft. résztulajdonosa lett; 1997-től 2010-ig a Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. kutatásvezetője és szakmai tanácsadója. 

2006-tól 2010-ig a Saniplant Biotechnológiai Kft. társtulajdonosa és kutatás-fejlesztési vezetője, a talajmikrobiológiai kutatások együttműködő partnere; 2006-tól az Albitech Kft. alapító ügyvezető társtulajdonosa és kutatás-fejlesztési vezetője. A cég fő tevékenysége az algák hasznosítása a mezőgazdaságban. Saját fejlesztésű szabadalma, az Algafix fitostimulátor lombtrágya és a cég új talajkezelési technológiája, az Algater talajalga mezőgazdasági forgalomba került, amely utóbbi alkalmas a talajszárazodás és az elsivatagosodás okozta talajtani hatások kivédésére; 2010-től a Biofil Kft. kutatásvezetője, majd tudományos főtanácsadója. 

Kutatói tevékenységének 30 éve során a humán gyógyászati célra alkalmas antibiotikum, rekombináns fehérje és többszörösen telítetlen zsírsav előállítási technológiák, állattakarmányozási területen az élesztő biomassza termelési, fonalas gomba enzimprodukciós, probiotikus baktérium gyártási és gyógynövény kivonat, illetve mikroelem-aminósav kelát technológiák, valamint a szántóföldi növénytermesztést támogató biostimuláns talajoltó és fitostimuláns alga lombkezelő és talajoltó technológiák fejlesztésével foglalkozott.

Fermentációs biotechnológia szakkönyv szerzője (Digitális tankönyv, 2007); Baktérium Lexikon. Agroinform Szaklap (társszerző, 2009); Számos pályázatnyertes kutatás-fejlesztési projekt szakmai vezetője, több, mint 15 állattakarmány-fejlesztési, talajbaktérium és talajoltóanyag fejlesztési és algakutatási szabadalom, illetve az ezekből létrehozott és forgalmazott termékek társtulajdonosa. 

Fő projektjei: Probiotikus Bacillus sp. törzsek fermentációja és állattakarmány előállítása – Deodoricum. Gomba eredetű – Thermomyces lanuginosus – poliszacharidáz enzimkészítmények, amely 2002-ben Rumino-zyme néven került forgalomba – takarmány-kiegészítő. A talajbaktérium növényi növekedést serkentő és hatékony nitrogénkötést biztosító technológia fejlesztése (2001). A mikrokapszulázott élesztőtakarmány – trehalóz toleráns Saccharomyces cerevisiae – előállítása – Live-Sacc (2004). Nyomelem premixek fejlesztése, gyógynövény-mikroelem-glicinát takarmányadalék előállítása, gazdasági haszonállatok részére (2006). Herbanoplex néven 2012-ben forgalomba került. Mikroelem-kelát-aminosav komplex ta­kar­mánykiegészítő szabadalma, 15 ázsiai, dél- és észak-amerikai, ausztrál, valamint európai országokban is elfogadtak és bejegyeztek – Glyicinoplex (2009). 

Por és granulátum formájú bakteriális talajoltóanyag és termékek előállítási technológiájának kidolgozása – Bactofil por (2009). Kukoricabogár elleni B. thuringiensis rovarpatogén toxintermelő törzsek izolálása és fermentációjának kifejlesztése (2011). Savanyú és szikes talajok oltására alkalmas készítmények: BioFil Savanyú, BioFil Lúgos és BioFil Semleges talajoltóanyag kifejlesztésének magyar és nemzetközi szabadalma (2013). BioFil por termékek kifejlesztése (2016). Bioszén és BioFil talajoltóanyagok komplex kifejlesztése talajjavításra (2017). A rossz vízellátású homokos szántóföldi talajok oltására szolgáló BioFil Klíma termék kifejlesztése (2018). Alga fitostimulátor lombtrágya – Algafix (2011). Talajjavító és növényi növekedésserkentő fonalas alga termék kifejlesztése – Algater (2019). 

2015 Magyar Termék Nagydíj (Algafix komplex és BioFil talajoltók); 1995–2000 között a Magyar Algológiai Társaság tagja; 1998-tól a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) tagja; 2016-tól a Magyar Talajtani Társaság (MTT) tagja; 2018-tól az MTA Kémiai Tudományok Osztályának köztestületi tagja; az MTA Élelmiszer-biotechnológiai Munkabizottságának tagja. 

Web: www.biokutasi.hu; www.albitech.hu; www.biofil.hu

Az Albitech Kft. egysejt Scenedesmus alga alapú fitostimulátor termésnövelő biopermetezőszere az Algafix. Az élő Scenedesmus zöld mikroalgák képesek a növények növekedését serkenteni, magasságukat és levélfelületük nagyságát növelni, de a levelek klorofill tartalmának, sőt a termés keményítő, olaj- és fehérjetartalmának növelésére is. Az algák természetes citokinin hormon források és az élő alga alapú lombtrágya vitaminokat, aminosavakat makro- és mikroelemeket is juttat a növénynek. Az alga fitostimulátor biokezelések nagyarányú érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen környezetkímélő, vegyszermentes, fenntartható zöld technológia.
A „mikrobiális talajtrágyázás”, mint növénystimuláló technológia egyre szélesebb körben terjed a szántóföldi termesztésben. Az Algater élő Klesormidium fonalas zöldalga hatóanyagú talajoltóanyag, amely a talajon elszaporodva serkenti a növényi szervezet növekedését, gyökér és hajtásstimuláló hatásaival. A Klebsormidium fonalas szaporodásával hálózatosan szétterjedve, így a talajfelszínt kolonizálva a talajszemcsék aggregálódását éri el, ezzel növeli víztartását és  lassítja a talaj  kiszáradását és erózióját. Ugyanakkor alga biomassza termelésével – eközben szén-dioxid elnyelésével – növeli a talaj nagy hozzáadott értékű szervesanyag tartalmát – így hektáronként 1-2 tonna nedves szerves anyag képződik meg, ami serkenti a talaj mikrobiális aktivitását és a termesztett növények növekedését. 

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László:
Szántóföldi növénytermesztés

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Megújulás és innováció: a jövő egyik útja a növényvédelemben
Ritkán érzi úgy az ember, hogy rendhagyó sajtótájékoztatón vesz részt, de a Malagrow Kft. február 7-i rendezvénye ilyen volt. Nem csak azért, mert Malatinszki György ügyvezető és két munkatársa, Pálinkó Zsolt kereskedelmi vezető és Dr. Takács József szakmai vezető a cég megalakulásának 25. évfordulójáról emlékezett meg, hanem mert már ugyan a jelenben is meglévő, ám a jövőbe mutató növényvédelmi filozófiájukat is bemutatták.
Kevesebb növényvédőszer
A ma termesztett növények termésének akár kétharmad része is áldozatul eshet a növényt károsító hatásoknak. Durva becslés szerint a veszteségek fele a szabadföldön, másik fele a tárolás során következik be. Nem lehet kérdés, hogy ezt a veszteséget a lehetőségekhez képest minimalizálni kell. A technológiai fejlődés a növényvédelem terén is jelen van, törekedve a minél kevesebb növényvédőszer felhasználásra.
Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy egyelőre egy drónra engedélyezett szer van. az Agráriumnak nyilatkozó Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt is lát jövőt ebben a technológiában, egyben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
Talajkímélés korszerű mezőgazdasági gumiabroncsokkal
A fenntartható fejlődés biztosítása, a környezeti feltételek megőrzése tekintetében lényeges szempont az egyik legfontosabb erőforrásunk, a termőföld minőségének megóvása, a talajok kímélése. A nagyon száraz talaj művelése rögösödéssel, porosítással jár, ha túl nedves, akkor pedig jelentős szerkezetkárosodás és nagymértékű tömörödés lép fel.
Fagyvédelmi öntözés
A fagyvédelmi öntözés – az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása - azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
A növényvédelem jövője - Az Enviroinvest Zrt. bemutatása
Vegyszerek helyett természetes megoldások kutatásával-fejlesztésével, és forgalmazásával hozza el a holnap növényvédelmi gyakorlatait a családi tulajdonú pécsi cég.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza