Célegyenesben az eÁFA

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2021/09/21

A bevezetés határidejét módosító kormányrendelet több sor egyéb kérdést is tisztáz, így egyre inkább átlátható, hogy mit jelent, és milyen teendőket fog magával hozni, valamint milyen teendőket egyszerűsít az adóhatóság új szolgáltatása.

Mint ismert az áfa bevallás kiajánlás annak a hosszú folyamatnak az eredménye, amely még 2014-ben az online pénztárgépek bevezetésével indult. Az online pénztárgépet kötelezően használók körének bővítését követően 2018-ban indult el az online számla rendszere, melyben ekkor még „csak” a 100 000 Ft adó tartamot elérő számlákat kellett rögzíteni. Mára ez a korlát is megszűnt és gyakorlatilag minden számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Ez a több éves folyamat és a több petabájtban mérhető adat teszi lehetővé a bevallás tervezetek elkészítését, mivel a tervezetek összeállítása során elsősorban ezen adatokat veszi a rendszer alapul. A tervezetben a termékimport után fizetendő adó, valamint a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege is szerepelni fog, azonban legkorábban csak 2022. január 31-ét követő adó-megállapítási időszaktól. 

A tervezetek kiajánlása a havi gyakorisággal bevallók esetében minden hónap 12-én történik meg, első alkalommal a 2021. október hónapot megába foglaló adó-megállapítási időszakról. A bevallást, illetve a tervezetet továbbra is 20-áig kell benyújtani, vagy jóváhagyni. A negyedéves áfa bevallók első alkalommal a IV. negyedévről fognak tervezetet kapni, értelemszerűen 2022. január 12-én. Speciális helyzetben az éves bevallók vannak, mivel ők a teljes 2021-es évről kapnak kiajánlást, melyet alapul véve továbbra is február 25-éig kell a bevallást kiegészítve, jóváhagyni. Mivel az éves áfa bevallók a teljes 2021-es évről kapnak tervezetet, fontos kiemelni, hogy ezen év első 3 hónapjára vonatkozó adatok hiányosak is lehetnek, mivel az online számla tekintetében március 31-éig szankciómentes időszakot biztosított a NAV, így előfordulhatott, hogy ezen időszakokról nem érkeztek teljes körű adatok az adóhatóság adatbázisába. 

Természetesen továbbra is megmarad a lehetőség hagyományos módon – a tervezet adatait figyelmen kívül hagyva – a bevallás sajátkezű elkészítésére és benyújtására. Vagyis az általános forgalmi adó továbbra is az önadózás rendszerében marad, ami azért is lényeges, mert a tervezet felhasználása, annak tartalmának elfogadása – ahogy a személyi jövedelemadó tervezet esetében is – nem mentesíti az adózót a bevallás tartalma, valódisága tekintetébe annak felelőssége alól. Eltérés azonban az SZJA tervezettől, hogy az ÁFA bevallás tervezete mindenképp interakciót igényel, vagyis az nem válik automatikusan bevallása, sőt minden esetben ki kell azt egészíteni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy vannak olyan adatok, mint például a levonási jog, és annak mértéke, ami az adózó döntési jogköre, azt az adóhatóság nem tudja a gazdálkodó helyett megadni.

A most kiadott kormányrendeletből kitűnik az is, hogy tervezetet a tevékenységet folytató adózó kap, azonban az alanyi mentes, és a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet folytató áfa alanyok részére nem készül tervezet. Továbbá eltérő időpontokhoz köti a tervezetek első publikálását a kormányrendelet néhány speciális esetben is. Eszerint 2022. január 1-jén kapnak első alkalommal tervezetet a 2021. október 1-jei áfa gyakorisághoz képest más gyakoriságra áttérő gazdálkodók, 2022. július 1-jétől kapnak tervezet a tört időszakai bevallással, felszámolással, végelszámolással, kényszertörlési eljárással érintett gazdálkodók, továbbá a 2021-ben átalakuláson átesett (összeolvadás, beolvadás, kiválás) szervezetek.

Új szabály, hogy a tervezeten keresztül történő bevallás esetén a visszaigényelhető adó más adónemre történ elszámolását, átvezetését első alkalommal csak a 2022. április 1-jét magába foglaló időszakról készülő bevallásban lehet alkalmazni. 

Továbbá részlet szabályt jelent, hogy a tervezeten keresztül önellenőrzés benyújtására csak 2022. július 1-jét követően lehet benyújtani, tehát addig a felület csak az alapbevallások benyújtását támogatja. 

Várhatóan az áfa elektronikus felületéhez is – az EKÁER vagy online számlához hasonló – regisztráció szükséges. Ahogy ezek a felületeken már megszokhattuk regisztráció során megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos felhasználót, valamint egy technikai felhasználót is. A regisztrációt a gazdálkodó maga, illetve törvényes képviselője mellett az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott végezheti el. 

A kiajánlott tervezetet, vagyis az abban szereplő adatokat lehet módosítani, amennyiben azok nem fedik teljesen a valóságot, valamint mindenképpen ki kell egészíteni a hiányzó adatokkal. A tervezet kiegészítésére a kézi nyugták adatai, a levonási jog érvényesítése, vagy a közösségen belüli termékbeszerzés miatt kerülhet sor, mivel ezekről nem áll rendelkezésre adat. 

A hagyományos bevallásnak egy fontos lépése a belföldi összesítő nyilatkozat – a bevallás úgynevezett M lapja – melyre abban az esetben nincs szükség a továbbiakban, ha a bevallás a tervezet felhasználásával, annak jóváhagyásával kerül véglegesítésre. Tehát, akik továbbra is maguk készítik a bevallást, azoknak továbbra is szükséges az M lapok kitöltése és a számlaadatokkal történő feltöltése. 

Abban a nem várt esetben, ha mind a tervezet jóváhagyása és beküldése, mind a bevallás hagyományos beküldésével teljesíti az adózó bevallási kötelezettségét, akkor az adóhatóság az időben elsőként benyújtott mód szerinti bevallást veszi alapul. 

Mint a leírtakból is kiderül, az áfa bevallás tervezet tartamának szempontjából az online pénztárgépbe bevitt adatok és az online számla rendszerbe szolgáltatott adatok a legmeghatározóbbak. Éppen ezért fontos kiemelni ezek kapcsán néhány gyakorlati kérdést, amelyek betartása a tervezetek tartalmi minőségét javítják. Korábban bevett gyakorlat volt a számlán kiállított adatok bevitele a pénztárgépbe is. Ennek alapja egy sok évvel ezelőtt, már hatályon kívül helyezett rendelet. Vagyis nem szabad a számlát, annak adatát a pénztárgépbe is rögzíteni. Ez fordítva is igaz, tehát ha a számlát online pénztárgéppel állítják elő, akkor arról nem kell adatszolgáltatás az online számla felületen is. Ezt egy szabály sem írja elő és ezeknek az oka egyértelmen a duplikációk elkerülése.

Másik lényeges szempont, hogy az Áfa törvény konkrétan meghatározza, hogy mikor kell számlát kiállítani a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás során. Azon esetek, amelyek nem esnek ezen kötelezettség alá, azokról adatot sem kell szolgáltatni. 

Népszerűségének köszönhetően egyre gyakrabban merül fel a távértékesítés esetköre. Az ezt taglaló, vagyis a termékek közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó szabályok 2021. július hónaptól módosultak. Korában az úgynevezett MOSS rendszer (Mini One Stop Shop), majd idén júliustól OSS (One Stop Shop) rendszer ad lehetőséget arra, hogy több, a közösségen belül más-más országba történő távértékesítés – meghatározott értékhatár elérése esetén – ne minden egyes célország szerinti áfa szabályozás szerint külön-külön bejelentkezve kelljen az adókötelezettséget teljesíteni, hanem az OSS rendszerbe történő regisztrációval kizárólag egy azon országban, ahol a regisztráció történt. 2021. július 1-jéig a MOSS rendszer rendszerbe a távolról is nyújtható szolgáltatást étékesítők pl.: telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, tárhely-szolgáltatás, távoktatás, vagy zene, film streaming szolgáltatás számára biztosította ezt a lehetőség, azonban idén július 1-jétől az Európai Unió egységes szabályozással bővítette ki ezt a kört a távértékesítésekre is. Az OSS rendszerbe regisztrált gazdálkodókat a közösségben belüli távolsági értékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után kibocsátott számlák tekintetében nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha az értékesítés, szolgáltatásnyújtás nem adóalany pl.: magánszemély részére történik. 

Kifejezetten a számla adatszolgáltatást érinti az adatok helyesbítése, módosítása. Az online számla kapcsán meg kell különböztetni a számlamódosítást, valamint a számla technikai érvénytelenítését. Technikai érvénytelenítésről akkor beszélünk, ha a kiállított számla adattartalma eltér az arról szolgáltatott adattól. Ilyenkor a tétel érvénytelenítése után a helyes adattartalommal szükséges a számláról megismételni az adatszolgáltatást. Értelemszerűen ez első sorban a kézzel rögzített számlák esetében merülhet fel. A számla módosítására akkor van szükség, ha az adatszolgáltatással érintett számla tartalma változik, akár elírás és helyesbítés miatt, akár a számla végösszegének változása miatt. Módosítás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy azon a módosítandó számla sorszáma is feltüntetésre kerüljön. 

A kirajzolódó szabályokból látható, hogy az áfa bevallás kiajánlása során hatalmas mennyiségű adattal dolgozik az adóhatóság, azonban az áfa szabályok jellegéből adódóan az adminisztráció csökkentés mellett a bevallás tervezethez továbbra is szükséges az emberi közreműködés. A bevallás kiajánlás első sorban olyan vállalkozások számára adja majd a legnagyobb segítséget, ahol egyszerűbb gazdasági folyamatok jelennek meg, ugyanakkor nem pénzforgalmi áfás és nincs olyan számlája, mely után nem vagy csak részben élhet a  levonási jogával.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai