Kategória: Gépesítés | Szerző: A.G., 2021/09/22
Az őszi betakarítási szezon közeledtével felmerül a kérdés: ha szélsőséges, csapadékos időszak következik, akkor mit lehet tenni, hogy az időjárás okozta kedvezőtlen feltételek mellett is időben be lehessen takarítani a termést, illetve elvégezni a szántást-vetést?

Különböző lehetőségek adódnak, úgymint a futóművek felületi nyomásának mérséklése, a tehereloszlás javítása vagy a géptömeg csökkentése. Utóbbi áll legtávolabb a gyakorlattól, mivel a hatékonyabb munkavégzéshez nagy teljesítményű, nagyobb méretű, ennek következtében nagy tömegű erő- és munkagépekre van szükség, ezen a téren a fejlesztés megállíthatatlan. A talajvédelmet tehát a futóművek átalakításával, a járószerkezetek korszerűsítésével lehet leginkább elérni. Ez esetben hangsúlyosan előtérbe kerül a gumiabroncsozású kerekes járószerkezetek lecserélése gumihevederesre.
Az elterjedten használt traktorokra és kombájnokra a gumihevederes járószerkezet beszerezhető, de a csere meglehetősen költséges lépés. Vajon szükséges-e, megéri-e? Szakmai körökben régóta folyik az eszmecsere az előnyökről és hátrányokról, amelyeket laboratóriumi és szántóföldi vizsgálatokkal lehet kimutatni. Az alacsony profilú, extra széles, alacsony belső levegőnyomású gumiabroncsok és a modern gumihevederes járószerkezetek összehasonlításának eredményei, tapasztalatai adhatnak választ a kérdésre.

A közelmúltban Hollandiában Vervaet típusú cukorrépakombájnokkal felázott talajon végeztek összehasonlító méréseket cukorrépa betakarításban, ahol az egyik gép mellső tengelyén Zuidberg gumihevederek, a másik hasonló gépen ugyanakkor Michelin IF 900/60 R38 méretű, CerexBib típusú gumiabroncsok, míg a hátsó kormányzott hidakon egységesen Michelin 900/60 R32 MegaXBib abroncsok voltak felszerelve. A teszt során a gyűjtőtartályok teljesen tele, a fejező-kiszedő adapterek pedig felemelt állapotban voltak, így a legnagyobb terhelés érte a futóműveket.
A 920 milliméter széles gumihevederes járószerkezet felfekvési felülete mintegy 70 százalékkal nagyobbra adódott az 1,2 bar belső levegőnyomású gumiabroncséhoz képest. Ennek következtében a közepes talajnyomás mértéke 20 cm mélységben (tehát a felső talajszintben) mérve a gumiheveder alatt közel 30 százalékkal kedvezőbben alakult, és az eloszlása is előnyösebb képet mutatott a gumiabroncséhoz viszonyítva. Kisebb volt a gumiheveder besüllyedése is a gumiabroncs nyommélységéhez képest. Ezek szemléletesen bizonyítják, hogy a gumiheveder jobban kíméli a talajt, mint a gumiabroncs. Emellett nagyobb vonóerő kifejtésére képes, jóval kisebb szlip mellett.
Nemrég Magyarországon is végeztek szántóföldi próbákat tavaszi magágyelőkészítésben, amelyen két egyforma gépkapcsolást mértek össze egymással. Két CLAAS Axion 930-as traktort fogtak versenyre, az egyik hátsó tengelyére ikerkerekeket, a másikéra egy pozitív hajtású Camso gumihevederes járószerkezetet szereltek, mindkettő Framest Frakomb 8000-es kompaktorral dolgozott ugyanazon táblában. A vizsgálat szerint a gumihevederes járószerkezetűnek 26 százalékkal volt nagyobb a felfekvési felülete, így kevésbé terhelte a talajt és a csaknem szlipmentes vontatásnak köszönhetően kevésbé roncsolta a talajszerkezetet, és mintegy 10-15 százalék hajtóanyag-megtakarítást ért el a gumiabroncsozásúhoz képest. Óránkénti területteljesítménye pedig közel 10 százalékkal bizonyult jobbnak.
Az iménti megállapításokat megerősítik a korábbi német és angol kísérletek, valamint a régebbi hazai mérések eredményei is. A BME és az MGI szakemberei ugyanis különböző gumihevederes Challenger traktorokat hasonlítottak össze egyebek között gumikerekes Rába-Steiger és New-Holland erőgépekkel. A vizsgálatok akkor is igazolták, hogy a gumihevederes járószerkezetű traktorok vonóképessége meghaladja a kerekes traktorok vonókészségét. A gumikerekes traktorok optimális kerékcsúszása a talajféleségtől függően 9–13, ezzel szemben a gumihevedereseké 4 százalék körül alakult. A kétféle járószerkezet felfekvő felületei és a fajlagos talajnyomások tekintetében a kerekes traktor káros talajtömörítő hatása lényegesen, mintegy 15–20 százalékkal nagyobb, mint a gumihevederes traktoré, ami a kisebb felfekvő felületből, illetve az ebből következő nagyobb talajnyomásból adódik.
A felsorolt különbségeket a mezőgazdasági gumiabroncs gyártók az eddigieknél még szélesebb, még nagyobb átmérőjű, alacsony profilú, erősített oldalfalú (úgynevezett IF és VF) gumiköpenyek kifejlesztésével próbálják csökkenteni, amelyeknél a belső levegőnyomás igen alacsony, akár 0,4 bar mértékre is mérsékelhető. Így jelentősen nő a felfekvési felületük, ennek következtében nagyobb vonóerő kifejtésére képesek, és jóval kisebb a talajnyomásuk, tehát „megközelítik” a gumiheveder „eredményeit”.
A gumihevederrel kapcsolatban még több nyitott kérdés van. Határozott előnyei mellett hátránya, hogy jóval drágább, növeli a gép saját tömegét, és a közúti közlekedésben is korlátozottabban vehet részt. Ezek ellenére a gumihevederes járószerkezet terjedése figyelhető meg, nemcsak a nagy teljesítményű traktoroknál, hanem a nagy tömegű betakarítógépeknél, a speciális pótkocsiknál, sőt már egyes permetező- és vetőgépeknél is.

A gumihevederes erő- és munkagépekkel nagyobb lehet az éves kihasználás, hiszen esős időben, mélyebb talajviszonyok esetén tavasszal előbb lehet a földekre rámenni, míg ősszel tovább lehet dolgozni. Mivel költséges szerkezetről van szó, ezért csak megfelelően nagy területi mérettel és tőkeerővel bíró termelők képesek realizálni a felsorolt előnyöket, főleg akkor, ha energetikailag és műszaki színvonal tekintetében is jól illeszkedő munkagépekkel rendelkeznek.
A jövőben figyelemmel kell lenni arra is, hogy e drága talajkímélő járószerkezeteknek csak akkor van értelmük, ha azokat a teljes művelési, illetve betakarítási láncolatba „beágyazzuk”, azaz a szállító járművek és a félig függesztett vagy vontatott munkagépek is hasonlóval ellátottak. A mezőgépfejlesztőknek ebbe az irányba kell haladniuk.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza