2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Védett, őshonos állatfajok megőrzésének támogatása

Kategória: Agrártámogatások, Állattenyésztés | 2021/10/07

Megjelent a "VP4-10.2.1.1-21 - A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése" című pályázat felhívás tervezete. A pályázat keretében olyan állattartók nyújthatnak be támogatási kérelmet, akik védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági, és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági célra hasznosított állatfajtákat tartanak és génmegőrzésből származó többlet költségeik vannak.

Támogatás a pályázatban meghatározott állatfajok fenntartásának finanszírozására igényelhető, a támogatás összege az állatfajtákként változó és egyedenként igényelhető valamint éves szinten kerül meghatározásra. A pályázat keretösszege 17 milliárd Ft. 

A felhívás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú - baromfifélék esetén vegyes ivarú - állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ feltételek közötti, használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be a felsorolt védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági, és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági célra hasznosított állatfajták nőivarú egyedeit, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományokat tartó, a génmegőrzésből származó többletköltségeket viselő, a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartó.

A felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.

A felhívás alapján az alábbi tevékenységek támogathatók:

A védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet által törzskönyvezett nőivarú egyedek, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományok tartása.

A támogatható védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre az alábbiak:

Védett őshonos állatfajták:

  • Szarvasmarhafélék
    • magyar szürke szarvasmarha
    • magyar házibivaly

    • gidrán
    • hucul
    • kisbéri félvér
    • lipicai
    • furioso-northstar
    • nóniusz
    • magyar hidegvérű
    • shagya arab
  • Szamár
    • magyar parlagi szamár
  • Sertés
    • szőke mangalica
    • fecskehasú mangalica
    • vörös mangalica
    • fekete mangalica
  • Juh
    • hortobágyi (magyar) racka
    • gyimesi racka
    • tejelő cigája
    • cigája
    • cikta
  • Kecske
    • magyar parlagi kecske
  • Tyúk
    • sárga magyar tyúk
    • kendermagos magyar tyúk
    • fehér magyar tyúk
    • fogolyszínű magyar tyúk
    • fehér erdélyi kopasznyakú tyúk
    • fekete erdélyi kopasznyakú tyúk
    • kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk
  • Gyöngytyúk
    • magyar parlagi gyöngytyúk
  • Lúd
    • fodros tollú magyar lúd
    • magyar lúd
  • Kacsa
    • fehér magyar kacsa
    • tarka magyar kacsa
  • Pulyka
    • bronz pulyka
    • réz pulyka

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták:

  • Szarvasmarhafélék
    • magyar tarka szarvasmarha
  • Juh
    • magyar merinó

    • akhal-teke

A támogatható fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták köre:

  • Szarvasmarhafélék
    • kárpáti borzderes

    • muraközi

A felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A támogatás a kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan évente kerül odaítélésre, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás intenzitása 100%, a támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerülnek kiszámításra.

Támogatás maximális összege (eurónak megfelelő forintösszeg/egyed/év):

  • Szarvasmarhafélék (magyar szürke szarvasmarha, magyar házibivaly, kárpáti borzderes): 500€
  • Szarvasmarhafélék (magyartarka szarvasmarha): 700€
  • Ló: 700€
  • Szamár: 400€
  • Sertés: 300€
  • Juh: 77€
  • Kecske: 77€
  • Tyúk: 35€
  • Gyöngytyúk: 39€
  • Kacsa: 53€
  • Pulyka: 68€
  • Lúd: 77€

Támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:

  • 2022. január 3-31. között
  • 2023. január 2-31. között.

A felhívás tervezet itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

Ez is érdekelhetiVilágszínvonalú a magyar vadgazdálkodásFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza