2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Védett, őshonos állatfajok megőrzésének támogatása

Kategória: Agrártámogatások, Állattenyésztés | 2021/10/07

Megjelent a "VP4-10.2.1.1-21 - A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése" című pályázat felhívás tervezete. A pályázat keretében olyan állattartók nyújthatnak be támogatási kérelmet, akik védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági, és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági célra hasznosított állatfajtákat tartanak és génmegőrzésből származó többlet költségeik vannak.

Támogatás a pályázatban meghatározott állatfajok fenntartásának finanszírozására igényelhető, a támogatás összege az állatfajtákként változó és egyedenként igényelhető valamint éves szinten kerül meghatározásra. A pályázat keretösszege 17 milliárd Ft. 

A felhívás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú - baromfifélék esetén vegyes ivarú - állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ feltételek közötti, használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be a felsorolt védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági, és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági célra hasznosított állatfajták nőivarú egyedeit, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományokat tartó, a génmegőrzésből származó többletköltségeket viselő, a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartó.

A felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.

A felhívás alapján az alábbi tevékenységek támogathatók:

A védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet által törzskönyvezett nőivarú egyedek, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományok tartása.

A támogatható védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre az alábbiak:

Védett őshonos állatfajták:

  • Szarvasmarhafélék
    • magyar szürke szarvasmarha
    • magyar házibivaly

    • gidrán
    • hucul
    • kisbéri félvér
    • lipicai
    • furioso-northstar
    • nóniusz
    • magyar hidegvérű
    • shagya arab
  • Szamár
    • magyar parlagi szamár
  • Sertés
    • szőke mangalica
    • fecskehasú mangalica
    • vörös mangalica
    • fekete mangalica
  • Juh
    • hortobágyi (magyar) racka
    • gyimesi racka
    • tejelő cigája
    • cigája
    • cikta
  • Kecske
    • magyar parlagi kecske
  • Tyúk
    • sárga magyar tyúk
    • kendermagos magyar tyúk
    • fehér magyar tyúk
    • fogolyszínű magyar tyúk
    • fehér erdélyi kopasznyakú tyúk
    • fekete erdélyi kopasznyakú tyúk
    • kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk
  • Gyöngytyúk
    • magyar parlagi gyöngytyúk
  • Lúd
    • fodros tollú magyar lúd
    • magyar lúd
  • Kacsa
    • fehér magyar kacsa
    • tarka magyar kacsa
  • Pulyka
    • bronz pulyka
    • réz pulyka

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták:

  • Szarvasmarhafélék
    • magyar tarka szarvasmarha
  • Juh
    • magyar merinó

    • akhal-teke

A támogatható fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták köre:

  • Szarvasmarhafélék
    • kárpáti borzderes

    • muraközi

A felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A támogatás a kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan évente kerül odaítélésre, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás intenzitása 100%, a támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerülnek kiszámításra.

Támogatás maximális összege (eurónak megfelelő forintösszeg/egyed/év):

  • Szarvasmarhafélék (magyar szürke szarvasmarha, magyar házibivaly, kárpáti borzderes): 500€
  • Szarvasmarhafélék (magyartarka szarvasmarha): 700€
  • Ló: 700€
  • Szamár: 400€
  • Sertés: 300€
  • Juh: 77€
  • Kecske: 77€
  • Tyúk: 35€
  • Gyöngytyúk: 39€
  • Kacsa: 53€
  • Pulyka: 68€
  • Lúd: 77€

Támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:

  • 2022. január 3-31. között
  • 2023. január 2-31. között.

A felhívás tervezet itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Dr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás

Ez is érdekelhetiVilágszínvonalú a magyar vadgazdálkodásFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza