Ma még illegális a permetező drón használata

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Hajtun György, 2021/10/01

Jordán László,
a NÉBIH NTAI igazgatója

– Igazgató úr, sok újdonságot tartalmazó, érdekes előadást tartott a közelmúltban a MAE Növényvédelmi Klub felkérésére. A növényvédelemben használatos drónok, pilóta nélküli repülő szerkezetek alkalmazási lehetőségei minden gazdálkodót érintenek. De mielőtt erről beszélnénk, arról kérdezem, hogy miért szőtte a mondanivalójába az 1897. évi törvényt?

– Az 1897. évi törvény még Ferenc József uralkodása idején született, ami a mezőgazdaságról, a mezőőrzésről szólt, s ebben a törvényben, 7-8 paragrafusban kifejezetten a növényvédelemmel foglalkoztak. Bár ez a téma nem kötődik a drónokéhoz, ám mégis úgy gondoltam, hogy érdekességként el kellett mondanom. Ugyanis a törvényben hasonló momentumok vannak, mint amelyek ma meghatározzák a növényvédelmi igazgatás tevékenységét. Küzdünk a parlagfűvel, ott akkor a szerbtövissel voltak hasonló problémák. A szerbtövis akkoriban kiemelt gyomnövény volt, amely ellen kötelezően védekezni kellett, illetve a gyümölcsösökben a lombrágó hernyók okoztak nagy gondot. Ami számomra még érdekes volt, hogy olyan intézmények, amelyekről álmomban nem gondoltam volna, hogy a 19. században már jogszabály rendelkezik - mint a közérdekű védekezés, az állami védekezés, az amiatt okozott kárnak a megtérítése, azaz kártalanítás növény-egészségügyi szempontból – mégis intézményesítve voltak. Annak örülök, hogy a növényvédelemnek ilyen régi múltja van Magyarországon.

– Valóban fontos volt erről a törvényről megemlékezni, mert a történelmi múlt is kötelez. Térjünk át a drónokhoz. Tudjuk, hogy új törvény született ez év januárjában, amelyben szigorú korlátok közé szorították a drón használatát, kategorizálták a méreteket, előírták a használati jogosultság feltételeit, stb. Elegendő idő volt-e arra, hogy a szakma felkészüljön az új jogszabályi kihívásoknak, feltételeknek?

– Válasszuk külön a drónokkal kapcsolatos általános rendelkezéseket, és a szakmai rendelkezéseket. Az Európai Unióban két rendelet jelent meg, a 945., és a 947. számú, 2019-ben megjelent rendeletek szabályozzák a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos közösségi előírásokat. Ez minden tagállamra egyformán vonatkozik, hiszen a drónok alkalmazásának a legfőbb irányvonalait, stratégiáit meghatározzák. Ezek a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, de ez alapján, Magyarországon 2021. januári hatálybalépéssel módosították a légi közlekedési előírásokat, mind törvényi, mind rendeleti szinten, ami kiegészült a drónokra vonatkozó rendelkezésekkel. És ahol kellett, nemzeti hatáskörben szabályozásokat hozott a jogalkotó, kifejezetten légi közlekedési hatósági szempontból. Ezek a jogszabályok mindennemű drónokra egyformán vonatkoznak azzal a céllal, hogy a drónok ne zavarják meg a légi közlekedési forgalmat, valamint a polgárok alapvető alkotmányos jogát, a magánszféráját. S azt is látni kell, hogy a drónokra nemzetbiztonsági szempontból is figyelemmel kell lenni, hiszen akár határon átnyúló illegális forgalomban, csempészetben is alkalmazzák a drónokat. 

– De ezek a rendelkezések nem csak ránk, mezőgazdasági használókra vonatkoznak…

– Pontosan, ezért is mondtam, hogy a szakmai oldalt is meg kell vizsgálni. Persze, az általános szabályokat nekünk is maximálisan be kell tartani, de ezen felül olyan szabályokat is meg kell hozni, amelyek az általános rendelkezéseken felül meghatározzák a drónok szakmai területen történő alkalmazását. Az előadásomban kifejezetten a növényvédelemben használható drónokra fókuszáltam, és csak is a permetező drónokra vonatkozóan beszéltem, azokról a növényvédelmi szakemberekről, akik kizárólag növényvédő-szert, és termésnövelő anyagot, lombtrágyát juttatnak ki a drón segítségével. A lombtrágya esetébe egyszerűbb a használat, mert ha megjelenik a rendelet, akkor a szerint lehet használni a drónt.

– Ezek szerint nincs még rendelet a drón növényvédelmi használatára?

– Nincs még rendelet, de hamarosan, várhatóan ez év végéig megszületik a jogszabály. Ahhoz, hogy a drónnal növényvédő-szert permetezzünk, három dolognak kell teljesülnie. Szükség van egy jogszabályi háttérre. Jelenleg él a légi mezőgazdasági tevékenységről szóló, 44/2005. FVM-GKM-Környezetvédelem miniszteri rendelet, ami kifejezetten a zárt kabinú, pilótafülkével rendelkező légi járművekre, tehát repülőgépekre, helikopterekre vonatkozik. Ez a rendelkezés nem értelmezhető a drónok esetében, íly módon a drónokra nincs még új jogszabály, ezért növényvédelmet tilos velük folytatni! Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a 44-es rendeletet kell olyan formába hozni, hogy a drónokra vonatkozó speciális szabályokat is tartalmazza. Eredetileg nem akartuk légi növényvédelemként kezelni a drónokat, mert permetezés-technikai szempontból eléggé elkülönül a régi légi járművektől. Az Európai Bizottság korábbi elnöke minden tagállam figyelmét felhívta egy levelében, hogy a drónnal végzett növényvédelem légi növényvédelemnek minősül, és alkalmazni kell az ide vonatkozó, 128/2019-es irányelvet. Ezért kell a 44/2005 számú rendeletet módosítanunk, kiegészítenünk.

– Mik ezek a módosítások, kiegészítések?
– Elsősorban az, hogy a 44/2005 rendelet a pilóta nélküli légi járművekre is vonatkozik, s ez által válik lehetővé a drónos permetezés. Van néhány olyan szabály, ami nem teljesen egyezik meg a hagyományos repülőkre vonatkozókkal, így például nem szükséges leszállópálya, repülőtér. De a növényorvos, szakmérnök szakmai irányítása elengedhetetlen, ám a drón használatkor nem kell a helyszínen tartózkodnia, mint a hagyományos növényvédelmi tevékenységnél. A felelősség persze, így is az övé. A szakember irányításával ugyanis egyszerre több drón is végezheti a növényvédelmet egy gazdaságon belül, mivel a drónok programozhatók.

– Hol tart a rendeletmódosítás?

– A közigazgatási egyeztetés lezajlott, s még az ITM-mel, és a Miniszterelnökséggel kell leülni egy témakörben egyeztetni, de bízom a gyors rendezésben. Nagy István miniszter úr aláírásával életbe lép a rendelet, amelyben egy lényeges dologra hívnám fel a figyelmet, mivel ez feladatot ad mindenkinek: a drónpilóták növényvédelmi jogosításáról szóló képzések megszervezése, amely az általános drónpilótákat feljogosítja arra, hogy ők permetező drónnal munkát végezhetnek. Erre külön tanfolyamot kell indítani, szervezni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert aki a drónpilóta képzési tanfolyamot elvégzi, és megszerzi az A1, A2, A3 kategória valamelyikét, megtanul bizonyos dolgokat, ami minden drónra vonatkozik, viszont nem kapja meg azokat a speciális ismereteket, amelyek kifejezetten a permetezéshez szükségesek. Gondolok itt agro-meteorológiai ismeretekre, mert a permetező pilótának nagyon figyelnie kell a légköri viszonyok alakulására. És térinformatikai ismeretekre is szükség van, mert ahhoz, hogy feltérképezzünk egy területet, ezzel a tudással kell rendelkeznie a permetező drónpilótának, mivel a permetezés automata üzemmódban történik. A feltérképezett tábla paraméterein kell a drón repülési tervét megszerkeszteni, így a drón minden műveletet a program szerint maga végez.

– Ki szervezi azon drónpilóták kiképzését, akik majd a permetező drón irányítását végzik?

– Jelen állás szerint a Nébih fogja nyilvántartásba venni azokat a felnőttképzési szervezeteket, akik tarthatják ezt a tanfolyamot. Nem lesz könnyű a tanfolyam tananyaga, mert óriási felelősség terheli a drónpilótákat, ha növényvédelmi tevékenységet végeznek. Nagyságrendileg 300 óra körül lesz majd a képzés, elméleti és gyakorlati részt is magába foglalva. Már most is elérhető jó néhány ilyen képzés, de ezek még nem azok az akkreditált növényvédelmi drónpilóta képzések, amelyek feljogosítanak majd a növényvédő-szer kijuttatására. 

– Mi a második feltétel?

– Maga a drón kérdése. A permetező drónokat csak típusminősítéssel lehet forgalomba hozni. Az Európai Unióban, és Magyarországon is minden növényvédő-szer kijuttatására alkalmas eszközt minősíteni kell, és az időszakos műszaki vizsgálatokat is el kell végezni. Ez a jogszabály ma is él, de a drónokhoz is igazodni kell. A gödöllői Gépesítési Intézet, amely beolvadt a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetembe, végzi a típusminősítést jelenleg is, és fogja a drónoknál is elvégezni ezt a feladatot. Ezt azt jelenti, hogy minden drónforgalmazónak el kell vinni az intézethez minden típusát, azokat megvizsgálják és kapnak róla bizonyítványt, illetve ha van bizonyítvány, akkor csak honosítani kell a drónt. Csak ilyen minősítéssel lehet a drónt forgalomba hozni, értékesíteni. Ha életbe lép a rendelet, akkor a jelenleg forgalmazott permetező drónokat is minősíteni kell, s nem biztos, hogy meg fognak felelni az előírásoknak, így adódhatnak majd problémák. A hazai drónpiac még nem állapodott meg, sok jó, és nem jó terméket árulnak, ezért annyi féket szeretnénk a rendszerbe betenni, hogy csak azok a gépek jöjjenek be, amelyek kifogástalanul működnek, a szórásképük kielégítőek, és lehet velük biztonságosan, hatékonyan dolgozni. Összegyűjtöttük a jelenlegi drónforgalmazók elérhetőségeit, így tájékoztattuk őket arról, hogy milyen változások várhatók, így reméljük, hogy a drónokra vonatkozó új jogszabálynak megfelelően járnak el, és nem hozzák kellemetlen helyzetbe a vásárlóikat.

– Ha jól tudom, a harmadik feltétel a növényvédő-szer kérdése…
– Pontosan. A tagállami hozzáállások változóak. Nálunk az a tapasztalat, hogy a növényvédő-szerek egy része jól működik a drónokkal, másik részével vannak kifogások, míg a harmadik rész egyáltalán nem alkalmas a drónos permetezéshez. Akkor fogjuk megtudni, hogy egy adott készítmény hogyan szerepel, ha azokat megvizsgáljuk. Mi azt az utat választottuk, hogy azokkal a készítményekkel lehet drónról permetezni, amiknek az engedélyokirata erre lehetőséget ad. Ahhoz, hogy az engedélyokiratot kiterjesszük, ahhoz hatékonyság vizsgálati eredményeket kérünk. Független vizsgáló helyeken kell megvizsgálni a készítményt, hogy drónról kijuttatva megvan-e a megfelelő biológiai hatékonysága vagy nincs meg? Hatékonyság és elsodródás, ez a két fontos szempont. Ha jó a hatékonyság, akkor megtörténik az engedélyokirat kiterjesztés.

– Fontos a permetező szórófej minősége…

– Szórófej és szórófej között óriási különbségek vannak, ha azt nézzük, hogy milyen cseppképzéssel dolgozunk. Van a hagyományos hidraulikus cseppképzésű szórófej, amelynek ismerjük az előnyeit és a hátrányait. A drónokon forgalomba hozott szórófejek másik része az ún. mechanikus, szabályozott cseppképzésű szórófejek, amiknek óriási előnyeik mellett azért ismernünk kell a hátrányait is. Nagyon eltérő paramétereket produkálnak a különböző cseppképzésű szórófejek a vizsgálatok során, ezért az engedélyokirat kiterjesztés a vizsgáltat során használt szórófejre fog vonatkozni.

– Lesz-e ellenőrzés a hatékonysági vizsgálatoknál?

– A hatékonysági vizsgálatok ellenőrzése a jelenlegi növényvédő-szerengedélyezési eljárásban alkalmazott vizsgálati eljárások szerint folynak. Ezek minőségtanúsító rendszerek, és a minőség tanúsítás fenntartásának az alapvető feltétele a rendszeres ellenőrzés.

– Mit mondhatunk a gazdálkodóknak a permetező drón­használat ügyében?

– Mindenkit óvatosságra intek. Azok a szolgáltatók, akik jelenleg drónnal növényvédelmi szolgáltatást vállalnak, túl azon, hogy ez ma még teljesen illegális tevékenység, nagyon sok olyan információval nem rendelkeznek még, ami a kiváló hatékonyságú, biztonságos munkavégzéshez szükséges. Minden gazdát arra bátorítok, hogy egyelőre várjon ki, figyelje a híreket, és azokhoz a szolgáltatókhoz forduljon, akik akkor kínálják majd a szolgáltatást, ha lesz erre jogszabály, és lesz engedélyezett készítmény. Érdemes a növényvédelmi szakirányítókhoz fordulni, mint minden növényvédelmi kérdésben, mivel a szakirányítókat ellátjuk azokkal az információkkal, amely alapján meg tudják ítélni, hogy melyik szolgáltatóhoz lehet fordulni, melyikhez viszont nem érdemes.

– Mit mondhatunk még a beszélgetés végén?

– Szóljunk még a hatékonyság kérdéséről, amit már részben érintettem. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi technikai színvonalon a drónok nem minden esetben teljesítik azokat a minőségi paramétereket, amiket a köztudatban elültettek. Egyes készítmények valóban jól használhatók, úgy tűnik most, hogy egyes gyomirtók, állományszárítók hatékonyan használhatók a drónról, bár az elsodródás még mindig kétséges eredményeket mutatnak. Az elsodródásra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint a hagyományos permetezésnél, mert sok káreset történt már az elsodródás miatt. Kontakt gombaölők esetében a legtöbb kérdőjelet a fedettségnél tapasztaltunk.
Jelenleg négy engedélyokirat kiterjesztési kérelem van nálunk, ebben van felszívódó gyomirtó, aminek rendben vannak a vizsgálatai. Van egy gombaölő szer, aminek még kevés a vizsgálati adata, van egy felszívódó rovarölő szer, aminél szintén rendben vannak az adatok. A negyedik csoportban többféle makro-szervezetet adtak be egy csomagban, de ezt nem szórófejjel juttatják ki a földekre, itt kisebb jelentősége van a szer kijuttatásának. Az értékeléseket hamarosan elvégezzük, és kiadjuk a megfelelő okiratot.
Ha összegezném az eddig elmondottakat, akkor azt mondanám, hogy a drónnal történő permetező szolgáltatások még illegálisak, a kísérletezés viszont nem. A hatóság, vagyis a Nébih nem megfojtani akarja a drónos növényvédelmet, hanem a jogszabályok mielőbbi kidolgozásával és hatályba léptetésével szeretnénk teret adni a drónos növényvédelemnek úgy, hogy az hatékony, és biztonságos legyen. Ehhez kell a drónos vállalkozások együttműködése, és azon vagyunk, hogy a jogszabályi háttér minél hamarabb meglegyen. Ha ezek életbe lépnek, akkortól viszont nincs tolerancia, mindenkinek a jogszabályi keretek között kell ezt a tevékenységet végeznie. Hozzáteszem, hogy csak szakképzett növényvédelmi szakember az, aki a drónos növényvédelmet végezheti. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai